Pénzcentrum • 2025. január 16. 11:45
A kínai kormány ambiciózus terveket jelentett be az űrbéli napenergia-hasznosítás terén, amely forradalmasíthatja a globális energiatermelést - jelentette a Live Science.
A kínai tudósok egy gigantikus, 1 kilométer széles naperőmű megépítését tervezik a világűrben, amely folyamatosan energiát sugározna vissza a Földre mikrohullámok segítségével. A projekt méreteit jól érzékelteti, hogy a szakértők a Három-szurdok gáthoz hasonlítják jelentőségében, csak éppen 36 000 km magasságban.
Long Lehao, a kínai Hosszú Menetelés rakéták főtervezője szerint a berendezés egy év alatt annyi energiát gyűjthetne, mint a Földből kitermelhető teljes olajmennyiség.
A terv megvalósításához szupernehéz rakétákra lesz szükség, amelyek képesek lesznek az űrállomás elemeit geostacionárius pályára juttatni. Erre a célra fejlesztik a Hosszú Menetelés-9 (CZ-9) újrafelhasználható nehézrakétát, amely legalább 150 tonna teherbírású lesz.
Az űrbéli napenergia-hasznosítás (SBSP) technológiája jelentős előnyökkel kecsegtet a földi napelemekkel szemben. Az űrben a napsugárzás tízszer intenzívebb, mint a Föld felszínén, és nem befolyásolják olyan tényezők, mint a felhőtakaró vagy a légköri elnyelődés.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Kína azonban nincs egyedül az űrbéli napenergia-hasznosítás terén. Az Egyesült Államokban a Lockheed Martin és a Northrop Grumman, Európában az ESA, Japánban pedig a JAXA vizsgálja a technológiát. A japán űrügynökség még az idén tervezi egy kísérleti műhold felbocsátását a koncepció tesztelésére.
A kínai projekt nem csak az energiatermelés szempontjából jelentős. A fejlesztés alatt álló CZ-9 rakéta kulcsszerepet játszik majd Kína holdprogramjában is, amelynek keretében 2035-ig nemzetközi kutatóbázist terveznek létrehozni égi kísérőnkön.