Pénzcentrum • 2025. január 16. 11:45
A kínai kormány ambiciózus terveket jelentett be az űrbéli napenergia-hasznosítás terén, amely forradalmasíthatja a globális energiatermelést - jelentette a Live Science.
A kínai tudósok egy gigantikus, 1 kilométer széles naperőmű megépítését tervezik a világűrben, amely folyamatosan energiát sugározna vissza a Földre mikrohullámok segítségével. A projekt méreteit jól érzékelteti, hogy a szakértők a Három-szurdok gáthoz hasonlítják jelentőségében, csak éppen 36 000 km magasságban.
Long Lehao, a kínai Hosszú Menetelés rakéták főtervezője szerint a berendezés egy év alatt annyi energiát gyűjthetne, mint a Földből kitermelhető teljes olajmennyiség.
A terv megvalósításához szupernehéz rakétákra lesz szükség, amelyek képesek lesznek az űrállomás elemeit geostacionárius pályára juttatni. Erre a célra fejlesztik a Hosszú Menetelés-9 (CZ-9) újrafelhasználható nehézrakétát, amely legalább 150 tonna teherbírású lesz.
Az űrbéli napenergia-hasznosítás (SBSP) technológiája jelentős előnyökkel kecsegtet a földi napelemekkel szemben. Az űrben a napsugárzás tízszer intenzívebb, mint a Föld felszínén, és nem befolyásolják olyan tényezők, mint a felhőtakaró vagy a légköri elnyelődés.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 25 000 000 forintot 15 éves futamidőre már 6,21 százalékos THM-el, havi 210 829 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az OTP Banknál 6,58%, a Magnet Banknál 6,66%, az Erste Banknál és az UniCredit Banknál 6,78%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Kína azonban nincs egyedül az űrbéli napenergia-hasznosítás terén. Az Egyesült Államokban a Lockheed Martin és a Northrop Grumman, Európában az ESA, Japánban pedig a JAXA vizsgálja a technológiát. A japán űrügynökség még az idén tervezi egy kísérleti műhold felbocsátását a koncepció tesztelésére.
A kínai projekt nem csak az energiatermelés szempontjából jelentős. A fejlesztés alatt álló CZ-9 rakéta kulcsszerepet játszik majd Kína holdprogramjában is, amelynek keretében 2035-ig nemzetközi kutatóbázist terveznek létrehozni égi kísérőnkön.