Biró Attila • 2022. március 18. 17:01
Továbbra is terjed lenyúlós csalás a Magyar Posta nevében: csalók most például az MPL-re hivatkozva akarnak kényes adatokhoz és pénzhez jutni. Mutatjuk, miből lehet egyből felismerni, ha csalók környékezik meg az embert e-mailben vagy telefonon. Illetve szakértők segíségével praktikákat is mutatunk, hogyan védheti meg magát még jobban egy felhasználó a kibertérben.
Úgy látszik, a magyar internetezőknek minden másodpercben résen kell lenniük. Annyira brutális ugyanis manapság az adathalász, átverő e-mailek, telefonhívások, chat-üzenetek dömpingje, hogyha valaki figyelmetlen, könnyen veszélybe kerülhetnek féltve őrzött adatai, legrosszabb esetben pedig a pénze is.
A Pénzcentrum ezúttal egy, a Magyar Posta nevében próbálkozó, igényesen elkészített adathalász e-mail-t fogott el. Ez arról szól, hogy az ember teljesen váratlanul kap egy e-mailt, hogy postaküldeményt adtak fel neki, és erősítse meg ennek a szállítását egy jelképese, 805 forintos összegért. Mutatjuk, hogyan néz ki az e-mail:
Ahogy látjuk, első ránézésre elég jól sikerült a csalóknak koppintaniuk egy rendes MPL-es üzenetet. Első ránézésre minden a helyén van, a csomagszámtól elkezdve, a fizetési lehetőségekig elég eredetinek néz ki a levél. De ha az ember jobban megnézi, vannak azért árulkodó jelek:
- a megszólításban felkiáltójel és vessző is van,
- az első bekezdés első szavában is hiba van, azt írják: emlékeztetoül
- ezután is van hiba: erositse, illetve kapja meg a „Csomagomat”
Ezek mind olyan intő jelek, amik a szakavatottabb szemeknek egyértelműen jelzik, gyanús a levél, jobb azt figyelmen kívül hagyni. Főleg akkor, ha nem is várunk egyáltalán semmilyen csomagot. A másik intő jel, ha megnézzük, ki küldte a levelet. Az általunk elfogott levelet is csak látszólag küldte a posta:
- a feladó neve ez: kozponti.ertesites@posta.hu, igen ám,
- DE (!) a mögötte lévő úgynevezett domain már ez: order@butsudorihonpo.jp
Értelemszerűen ha tényleg a Magyar Posta küldte volna a levelet, akkor a feladó neve az lenne, hogy posta.hu, a domain pedig az, hogy kozponti.ertesites@posta.hu. De természetesen a csalók nem rendelkeznek hozzáféréssel a Magyar Posta hivatalos levelezéséhez, ezért éltek ezzel a trükkel. A trükk pedig jelen esetben az, hogy valamilyen japán címről küldték az üzentet... Na de miért küldene bárkinek is az MPL üzentet egy japán oldalról, hogy fizessen be 800 forintot a csomagjáért úgy, hogy közben a levél tele van helyesírási hibával.
Ez tehát egyértelműen átverés!
A posta is résen van
A Magyar Posta legutóbb február végén tett közzé ügyfelei számára értesítőt, melyben arra hívják fel a figyelmet, hogy továbbra is folyamatosak a csalások a Magyar Posta nevében. Akkor azt írták:
Kérjük, hogy ha ilyen gyanús emailt vagy sms-t kap, semmiképp ne kattintson a benne szereplő hivatkozásokra és ne adjon meg adatokat! Első lépésként mindig ellenőrizni kell a feladó e-mailcímét vagy sms esetén a küldő telefonszámát, mert abból rögtön kiderülhet, hogy nem a Magyar Posta hivatalos elektronikus címéről (@posta.hu) vagy telefonszámáról (06-30-344-4987) érkezett a megkeresés.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Azt is írták, hogy a Magyar Posta kizárólag nemzetközi küldemények esetén a vámkezelési díjak kiegyenlítése kapcsán küld online vagy sms fizetési értesítést, amelyben minden esetben a www.posta.hu/szolgaltatasok/vam link szerepel. Más esetben tehát nem!
Rengeteg a csalás
A Pénzcentrumon szinte hétről hétre számolunk be olyan esetekről, amikor csalás közművek, telekommunikációs cégek vagy bankok bőrébe bújva próbálnak pénzt kicsalni a gyanútlanoktól. És sokszor bármennyi is átlátszó a csalás, mégis ijedtükben vagy éppen információ-hiányukból fakadóan, sokan bedőlnek ezeknek a próbálkozásoknak. A legútóbb például a K&H Bank számolt be egy eddig kevéssé látott, profi csalásról. De megírtuk azt is, hogy a MEKH mit javasol, hogyan kerüljék ki a magyar ügyfelek, hogy a rezsiszámlájukkal átverjék őket.
Ez persze csak a jéghegyek csúcsa, ezek mellett alig néhány hete írtunk arról is, hogy az elmúlt időszakban számos bejelentés érkezett a Magyar Bankholding tagbankjaihoz, a Budapest Bankhoz, az MKB Bankhoz és a Takarékbankhoz arról, hogy csalók próbálnak meg hozzájutni bizalmas banki adatokhoz, visszaélve a pénzintézetek nevével. És ugyanezt tapasztalhatták az Erste Bank és a CIB Bank ügyfelei is.
Így védd magad a csalások ellen
Mindenkire veszély leselkedik az interneten, a kiberbűnözők mindenütt ott vannak, és ha egy rendszer sérülékeny, vagy épp hibás, akkor pillanatok alatt a mi adataink is veszélybe kerülhetnek
- hívta fel korábban a Pénzcentrum olvasóinak figyelmét Nemzeti Kibervédelmi Intézet. A szakemberek lapunkkal megosztották többek között azt is, mire figyeljen ma egy fiatalkorú, egy középkorú, illetve egy idős internet felhasználó:
- Fiatal - bankkártya adatok megadása, jelszómódosítás
- Középkorú - bankkártya adatok, közüzemi számlák, jelszómódosítás
- Idősebb korú - közüzemi számla befizetés, jelszómódosítás
Mindezeken felül tippeket is osztottak meg a felhasználók számára, miként védhetik meg magukat még jobban a kibertérben:
- fogadjuk elővigyázatossággal az ismeretlen eredetű megkereséseket;
- keressük a helyesírási hibákat, a helytelen magyarsággal megírt mondatokat (bár kiemelendő, hogy a kiberbűnözők egyre szofisztikáltabb módszereket használnak és a magyar nyelvű csaló leveleket is egyre ügyesebben készítik el);
- a csalók sürgető hangnemben próbálják rávenni áldozataikat valamilyen azonnali cselekvésre ("azonnal változtassa meg jelszavát", amennyiben 1 napon belül nem fizet" stb.);
- a csalók gyakran ismert szervezetek, közműszolgáltatók nevében írnak;
- amennyiben a levél tartalmaz valami linket vagy csatolmányt, azokat ne nyissuk meg, ne töltsük le;
- e-mailben ne adjuk meg személyes- és bankkártyaadatainkat: egy hivatalos szervezet ilyet soha sem fog tőlünk kérni, sőt a jelszavunk megadását sem fogja e-mailben kérni.
- amennyiben egy csaló levélben fizetésre szólítanak fel minket, vagy megzsarolnak minket: ne fizessünk!