Pénzcentrum • 2021. szeptember 4. 16:00
Egész nap képernyőket bámulunk. Tévé, telefon, számítógép - és ez a járvány alatt csak rosszabb lett. Sokan nem tudják, hogy a képernyő előtt töltött idő is kihatással lehet az egészségünkre. A cybersickness, azaz a kiberbetegség tünetei hazánkban is jelen vannak.
A monitor vibráló fényétől migrénes fejfájás, a szédülés, a fáradékonyság számítógépezés, mobilozás után nem egyedi esetek, amiket csak azért tapasztalunk, mert túl sokat néztük a képernyőt. Ennél sokkal komolyabb háttere lehet a tüneteknek. Bár a távmunka, és távoktatás kapcsán egyre több időt töltünk a képernyő előtt, kutatók új betegséget véltek ezáltal felfedezni. A kiberbetegség, vagyis a cybersickness sokunkat érintheti.
A cybersickness, mint ahogy azt a Quick and Dirty tipsen olvashatjuk, olyan tüneteggyüttesre utal, amely fizikai mozgás hiányában jelentkezik, hasonlóan az utazási betegséghez. Ezek a tünetek három kategóriába sorolhatók: hányinger, szemmozgási problémák és általános dezorientáció. Egyes tünetek, mint a koncentrációs zavarok, elmosódott látás akár órákig is tarthatnak, sőt az alvásciklust is megzavarhatják.
A kutatók között még nem született egyetértés abban, hogy pontosan mi az oka a kiberbetegségnek, azonban az elképzelések alapján a probléma okozója az érzékszervi konfliktuselméletre alapszik. Az elmélet alapján a látást, és az egyensúlyt szabályozó testrészek között nincs meg az információ egyezés, tehát a szemünk olyan információt kap, amely szerint mozgásban vagyunk, míg a testünk ezt a mozgást nem érzékeli.
A virtuális- és kiterjesztett valóság játákok és szemüvegek nem segítik a kiberbetegségben szenvedőket, csak úgy, mint a mozgó weblapok, telefonkijelzők. A VR technológia hányingert, szédülést okozhat a felhasználóknak, mivel ez az eszköz is blokkolja a külvilágot, amit mesterséges környezettel helyettesít a játék. A kiterjesztett valóság, azaz AR játékok sem segítenek, hiába látjuk körülöttünk a világot, a mozgás, és a valóság ferdítése szintén kiberbetegség tüneteit okozhatja.
A kiberbetegség hosszútávon is veszélyeket rejthet magában, mivel tartós hatást fejt ki, amely később is hatással lehet a mindennaokra, bár erről a kutatók még keveset tudnak.
Csak úgy, mint a mozgás, vagy tériszony betegségben szenvedők, úgy a kiberbetegségben szenvedők is különböző szinten érzékelik a tüneteket. Egyesek 10 ezerszer nagyobb eséllyel szenvedhetnek kiberbetegségben, ebben a számban pedig több a nő, és azok, akik egyébként is rossz egyensúlyérzékkel rendelkeznek.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
A kiberbetegség tüneteit azonban enyhíteni is tudjuk. A kék fényt szűrő szemüvegek, a képernyő, és betűméretek átállítása csökkentheti a terhelést a szemünkön, ezáltal kisebb az esélye, hogy megfájdul a fejünk. Azonban ha hajlamosak vagyunk tengeribetegek lenni, úgy a VR és AR játékok valószínűleg nem nekünk lettek fejlesztve. Mindemellett ügyeljünk arra, hogy körültekintően használjuk eszközeinket. A kutatók dolgoznak a megoldáson, addig törekedjünk kevesebb időt tölteni képernyőink előtt.
A gyerekeket is érintheti
A gyerekekre is hatással van a sok tévézés, mobilozás. A Pénzcentrum is írt a képernyőfüggőségről, ami több tízezer gyermeket érint hazánkban is. Az Amerikai Gyermekgyógyászok Akadémiája kidolgozott javaslatok komplett listáját publikálta a kiskorúak médiafogyasztási szokásaival kapcsolatban. Ebben többek közt a gyerekek képernyőidejének egészséges mértékére is javaslatot tesznek.
A legfontosabb megállapításuk az, hogy szülőként akkor érdemes közbelépnünk, ha a képernyők előtt töltött idő a gyermek családdal és barátaival ápolt személyes kapcsolatainak rovására megy. Különösen problémás a helyzet akkor, ha a technikai kütyükre szánt idő a kültéri programok, az aktívabb játék, durvább esetben már az alvás rovására megy.