Mi az a perec és honnan származik ez a nagyszerű pékáru?

Pénzcentrum2021. szeptember 11. 09:30

A perec egy népszerű európai és amerikai pékáru, azonban sokan mit sem sejtenek róla, mi az a perec, milyen tésztából van és honnan kapta a perec az elnevezését. Cikkünkben eláruljuk, mi az a perec, hogy néz ki a perec és mi a perec keletkezésének a története!

Amikor egy pékségbe belépünk, számtalan ínycsiklandó pékáruval találjuk szembe magunkat, amelyek különlegesnél különlegesebb töltelékekkel csalogatják a vásárlót – sokan azonban mégis a perecet választjuk, hiszen a kevesebb néha több, ezzel a végtelenül egyszerű pékáruval pedig sosem lehet melléfogni. Magyarországon a pékségekben a perecnek két fajtája elterjedt: ezek a klasszikus sós perec és a sajtos perec, azonban emellett gyakran fogyasztunk aprócska, perec alakúra formázott rágcsálnivalókat is.

Na de mi az a perec és honnan származik? Hogyan készült az első perec és hogyan lett a perec a világ egyik legnépszerűbb pékáruja? Ezekre a kérdésekre keressük cikkünkben a választ! Tudd meg, mi a perec készítés története, mi a perec legendája és mik a perec különféle változatai, amiket lehet, hogy még nem kóstoltál!

A perec készítés legendája

A perec készítésének legelterjedtebb eredettörténete, de inkább legendája szerint az első perec véletlenül készült el, egy bajor asszony hibájának köszönhetően. A perec legendája szerint egy pék felesége éppen a pékműhelyt mosta fel lúgos vízzel, amikor a pék körül sürgölődve véletlenül belelökött egy nyers perecet a lúgos felmosó vízbe. A pék felesége ijedelmében kikapta a perecet a vízből és megkérte férjét, hogy gyorsan süsse ki azt, amíg nem vész kárba a tészta – így jött létre az első perec.

A perec készítése a valóságban

A perec legendájának az az igazságtartalma, hogy mielőtt a perecet kisütik, egy ideig tényleg ázik vízben. A perec készítése során lisztből, vízből és élesztőből egy puha tésztát gyúrunk, amit hurkaszerű formára nyújtva a jellegzetes, szimmetrikus perec-hurokba kötünk. Miután a perec megkelt, a nyers tésztát 3-5 percre forrásban lévő, szódabikarbónás vízbe mártjuk: ami ekkor történik, az úgynevezett Maillard-reakció, amikor is a perec tésztájában lévő cukrok és aminosavak reakcióba lépnek egymással, így a perec barna színű lesz. Ezután a perec formáját kiigazítjuk, tetszőlegesen megízesítjük, végül kisütjük.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

A perec története

A perec készítése a középkori szerzetesrendekig nyúlik vissza: az egyik első fennmaradt forrás a perec készítéséről a 600-as évekbeli Franciaországhoz köthető, amikor egy szerzetes kenyértésztából készítette el a süteményt, amelynek a formája eredendően imára kulcsolt kezeket szimbolizált. A perec eredeti neve „pretiola”, azaz „kis jutalom” volt, amit azok a gyerekek kaptak, akik helyesen megtanulták az imákat. A pretiola lassan elterjedt Európában, így eljutott Németországba is, ahol először „bretzel”, majd „pretzel” néven vált népszerűvé. A perec az Újvilágban az 1700-as években vált népszerűvé, azonban a legendák szerint már az ikonikus Mayflower utasai magukkal vitték a perec receptjét.

A perec változatai: melyiket nem kóstoltad még?

A perec lehet a jól ismert pékáru, illetve a ropogtatni való, perec alakú sóspálcika is, amit előszeretettel kínálunk baráti összejövetelek során beszélgetés mellé, vagy sörkorcsolyának. Magyarországon leginkább a sós perec és a sajtos perec elterjedt, de találkozhatunk az erdőhorváti pereccel, a kunsági pereccel és a debreceni füzéres pereccel is. Habár számos recept eltérő módon kezeli a perecek sütését (egyes receptek tejjel, vajjal, tojással vagy éppen olajjal kenik meg a pereceket), a magyar perecek közös tulajdonsága, hogy általában sósan fogyasztandóak. Ezzel szemben, míg itthon a sós perecek a népszerűek, Amerikában és Kanadában előszeretettel fogyasztják az édes ízű, cukros, lekváros, csokoládés pereceket is.

Címkék:
pék, sütemény, pékség, főzés, történelem, pékáru,