Nagy Béla Ádám • 2026. május 22. 10:03
A szén-monoxid az egyik legveszélyesebb mérgező gáz, mert sem színe, sem szaga, sem íze nincs, így az emberi érzékszervekkel nem lehet észlelni. Emiatt nevezik gyakran „néma gyilkosnak”. Magyarországon minden évben több száz szén-monoxid-mérgezés történik, amelyek közül több tragédiával végződik - és nem feltétlenül a fűtési szezonban. A legtöbb eset azonban megfelelő megelőzéssel elkerülhető lenne.
A Katasztrófavédelem adatai szerint a nyári időszakban is sok riasztás érkezik szén-monoxid miatt. A veszélyt sokan tévesen csak a fűtési szezonhoz kötik, pedig a rosszul működő vízmelegítők, kazánok vagy más tüzelőberendezések meleg időben is komoly kockázatot jelenthetnek. A szén-monoxid akkor keletkezik, amikor az égés nem megfelelő mennyiségű oxigén mellett zajlik. Ez gyakran előfordulhat hibás, elhanyagolt vagy rosszul szellőző helyiségben működő berendezéseknél.
A gáz belélegzés után gyorsan bekerül a véráramba, ahol akadályozza az oxigén szállítását a szervezetben. Enyhébb esetben fejfájást, szédülést, hányingert és álmosságot okozhat, nagyobb koncentrációban azonban akár eszméletvesztéshez és halálhoz is vezethet.
Az alábbiakban az OKF segítségével vettük át, hogy mire érdemes odafigyelni a nyári időszak során. Az OKF szerint sokan még mindig tévesen gondolják azt, hogy a szén-monoxid-mérgezés kizárólag télen jelent veszélyt. A mérgező gáz azonban nyáron is komoly kockázatot jelenthet, különösen nyílt égésterű vízmelegítők és rosszul szellőző helyiségek esetében.
A szakemberek több gyakori okot is felsoroltak, amelyek szén-monoxid kialakulásához vezethetnek.
A leggyakoribb probléma a megfelelő levegő-utánpótlás hiánya. Az égéshez oxigén szükséges, ezért ha egy zárt helyiségben működő gáztűzhely vagy vízmelegítő elhasználja a levegőt, tökéletlen égés alakulhat ki, amely során szén-monoxid keletkezik. Ez különösen kis alapterületű konyhákban és fürdőszobákban jelent veszélyt. A Katasztrófavédelem szerint nem elegendő időnként ablakot nyitni, állandó és automatikus légbevezetésre van szükség.
Szintén komoly veszélyforrás a tüzelőberendezések karbantartásának hiánya. A szakemberek azt javasolják, hogy évente legalább egyszer ellenőriztesse mindenki a kazánokat, vízmelegítőket és más tüzelőberendezéseket. A lerakódó por és pára ugyanis akadályozhatja a füstgáz megfelelő távozását.
A kémények állapota is kulcsszerepet játszik. Ha a kémény járata beszűkül például törmelék, madárfészek vagy más lerakódás miatt, a füstgáz visszaáramolhat a lakásba. Emiatt a szén-monoxid koncentrációja gyorsan veszélyes szintre emelkedhet. A Katasztrófavédelem ezért különösen fontosnak tartja a rendszeres kéményellenőrzést és az ingyenes lakossági kéményseprés igénybevételét
- hangsúlyozta az OKF.
A szeles időjárás szintén növeli a kockázatot. Erős szélben romolhat a kémény huzathatása, emiatt az égéstermék visszajuthat a lakásba. A szakemberek szerint ha szeles időben rendszeresen megszólal a szén-monoxid-érzékelő, érdemes mielőbb szakemberhez fordulni.
Nyáron a nagy hőség is problémát okozhat. Társasházaknál előfordulhat úgynevezett légdugó kialakulása a kéményben, amikor a forró és hideg levegő különbsége miatt a füstgáz nem tud megfelelően távozni. Ilyenkor szintén visszaáramolhat az égéstermék.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A Katasztrófavédelem arra is figyelmeztetett, hogy a különböző elszívóberendezések, például a konyhai páraelszívó, a szagelszívó, a központi porszívó vagy akár egy klímaberendezés is hozzájárulhat a veszély kialakulásához, ha nyílt lánggal működő készülék mellett használják őket. A szakemberek szerint jól látható, hogy a szén-monoxid-mérgezés veszélye egész évben fennáll, ezért különösen fontos a megfelelő szellőzés, a rendszeres karbantartás és a megbízható szén-monoxid-érzékelők használata.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság adatai szerint tavaly 1055 alkalommal riasztották a tűzoltókat szén-monoxid miatt Magyarországon.
- Az esetek döntő többsége lakóépületekben történt: 1029 riasztás kapcsolódott otthonokhoz.
- Emellett nyolc oktatási intézményben, hét szálláshelyen, öt irodaépületben, három kereskedelmi létesítményben, két ipari objektumban és egy mezőgazdasági létesítményben is kimutatták a veszélyes gázt.
- Az érintett helyszínek közül 907-ben működött szén-monoxid-érzékelő.
Az OKF hangsúlyozta, hogy a szén-monoxid különösen veszélyes, mert az emberi érzékszervekkel nem érzékelhető. A színtelen, szagtalan és íztelen gáz tökéletlen égés során keletkezik, majd belélegezve megakadályozza, hogy a vér megfelelően szállítsa az oxigént a szervezetben. A mérgezés tünetei sokszor megtévesztők lehetnek. A fejfájás, szédülés, hányinger, rosszullét vagy fáradtság könnyen összekeverhető más betegségek tüneteivel. Magas koncentráció esetén azonban akár néhány percen belül eszméletvesztés és halál is bekövetkezhet.
A Katasztrófavédelem szerint szén-monoxid-mérgezés esetén elsőként a veszélyeztetett helyiségből kell kimenekíteni az ott tartózkodókat, miközben fontos, hogy a segítők se lélegezzék be a mérgező gázt. A sérülteket a szabad levegőn kell biztonságba helyezni, eszméletlen állapotban pedig stabil oldalfekvésbe kell fordítani őket. A hatóság minden esetben azt javasolja, hogy azonnal értesítsék a mentőket és a tűzoltókat a 112-es segélyhívón.
Az OKF kiemelte: a megelőzés kulcsa a nyílt lánggal működő berendezések rendszeres ellenőrzése, a megfelelő szellőzés biztosítása és a megbízható szén-monoxid-érzékelők használata.
A szakemberek szerint minden olyan zárt helyiségbe ajánlott érzékelőt telepíteni, ahol nyílt lánggal működő készülék található. Az eszközöket fejmagasságban, a lehetséges szén-monoxid-forrástól körülbelül egy-másfél méterre érdemes elhelyezni. Fontos arra is figyelni, hogy az érzékelőknek van szavatossági idejük, lejárat után pedig cserélni kell őket.
A Katasztrófavédelem arra is figyelmeztetett, hogy az érzékelőket nem szabad kipufogógázhoz vagy cigarettafüsthöz tartani tesztelés céljából, mert ez károsíthatja az eszközt.
Az OKF adatai szerint tavaly 6607 lakóépület gyulladt ki Magyarországon, ami napi átlagban 18 lakástüzet jelentett. A legtöbb tűzeset a fűtési szezonhoz kapcsolódott: január és május közepe között 2877, szeptember közepe és év vége között pedig 2066 lakástűz történt. A nyári hónapokban összesen 1301 lakástűzhöz riasztották a tűzoltókat. A hatóság szerint nyáron jellemzően elektromos hibák, főzés, dohányzás és kerti égetés miatt keletkeznek tüzek, miközben a szén-monoxid veszélye a meleg hónapokban is folyamatosan jelen van.