Pénzcentrum • 2026. március 16. 20:32
Az Európai Unióban a születéskor várható élettartam már túlszárnyalta a koronavírus-járvány előtti szintet, és 81,5 évre emelkedett. Ezzel szemben Magyarország továbbra is jelentősen lemarad az európai és a régiós átlagtól. Hazánkban kiugróak az országon belüli, valamint a nemek közötti egyenlőtlenségek. Sőt, két magyar régió a teljes unió tíz legrosszabb élettartam-mutatóval rendelkező térsége közé tartozik - közölte a Portfolio.
Az Eurostat legfrissebb adatai szerint 2024-ben az EU-ban átlagosan 81,5 év volt a születéskor várható élettartam. Ez az érték a pandémia okozta visszaesés után már a 2019-es eredményeket is felülmúlja. Európában a spanyol, olasz és svéd régiók vezetnek, stabilan 85 év feletti átlagokkal. Ezzel szemben az uniós rangsor legvégén három bolgár térség, a franciaországi Mayotte és Észak-Magyarország áll.
Magyarországon belül élesek a területi különbségek. Ezek az egészségügyi ellátás, az életmód és a gazdasági fejlettség eltéréseit tükrözik. A legkedvezőbb helyzetben Budapest van 78,9 évvel, amelyet Pest régió követ 77,5 évvel. A lista végén az Észak-Alföld (75,5 év) és Észak-Magyarország (75,1 év) található. Ez a két térség az EU tíz legalacsonyabb várható élettartamú régiója között szerepel. A rossz mutatók szorosan összefüggnek azzal, hogy az egy főre jutó jövedelem itt jelentősen elmarad az országos átlagtól.
Az elmúlt két évtized folyamatait vizsgálva kiderül, hogy a hazai életkilátások javulása drasztikusan lelassult. Míg 2004 és 2014 között a régiók többségében mintegy 3 évvel nőtt a várható élettartam, Budapesten pedig 3,2 évvel, addig a 2014 és 2024 közötti időszakban még a legjobban teljesítő Nyugat-Dunántúl is csupán 1,4 évet tudott javítani. Az Észak-Alföldön tíz év alatt mindössze 0,2 év volt a növekedés. Ezzel a lassuló ütemmel Magyarország a szomszédos országokhoz képest is egyre nagyobb hátrányba kerül. A régiónkban már csak Romániát előzzük meg, a többi közép-európai állam viszont magabiztosan vezet előttünk.
A területi eltérések mellett a nemek közötti különbségek is meghatározóak. 2024-ben az EU-ban a nők átlagosan 84,1, míg a férfiak 78,9 évet éltek. Bár ez az 5,2 éves uniós különbség az elmúlt húsz évben folyamatosan csökkent, Magyarországon továbbra is nagy a szakadék. A magyar nők várhatóan 6,2 évvel élnek tovább a férfiaknál. Ez a nyolcadik legnagyobb eltérés Európában, jóllehet 2004-ben a mutató még 8,5 éven állt.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az élettartambeli különbség a magyar társadalom korfáján is markánsan megmutatkozik. A nők aránya az 56 éves korosztálynál lépi át az 50 százalékot. Innen kezdve a férfiak magasabb halandósága miatt egyre meredekebben nő a nők fölénye. A 73 évesek körében 60 százalék, a 85 éveseknél 70 százalék, a 90 év felettieknél pedig már 76 százalék felett van a nők aránya.