Pénzcentrum • 2024. november 8. 14:27
Mérsékelt áremelkedést mutatnak a Duna House értékesítési adatai a főváros pesti kerületeinek használtingatlan-piacán, ahol átlagosan 824 ezer forintos négyzetméteráron, 50,3 millió forint értékben szerződtek az otthonteremtők az idei évben. A fővárosi ingatlantranzakciók 77%-a zárult eddig a pesti kerületekben 2024-ben, ahol Csepeltől az V. kerületig, átlagosan 34,9 és 95,9 millió forint között költöttek ingatlanra a vevők. Az átlagos, kerületi négyzetméterárak elhelyezkedéstől függően 588 ezertől egészen a 1,25 millió forintig húzódtak a 2024 januárja és októbere közötti eladások alapján.
A 2024-es ingatlanpiaci fellendülés mind a kereslet, mind a tranzakciószámok tekintetében megmutatkozik, a fokozódó érdeklődés pedig közvetlen hatással van az ingatlanárakra is. A Duna House 2024. január-október közötti tranzakciós adatai szerint a fővárosi otthonteremtésre fordított átlagos összeg a tavalyi évhez képest 3 milliós emelkedés után elérte a 60 millió forintot, az átlagos négyzetméterár pedig 918 ezer forint körül alakult az összes ingatlantípus figyelembevételével. Használt ingatlant átlagosan kevéssel 58 millió forint feletti összegért vásároltak idén a Duna House ügyfelei, 903 ezer forintos négyzetméteráron. Budapesten a tavalyival megegyezően továbbra is átlagosan 65 négyzetméteres ingatlanokra szerződtek a vevők.
„Annak ellenére, hogy a budai kerületek iránti érdeklődés folyamatosan erősödik, a fővárosi ingatlantranzakciók zöme, 77%-a még mindig a megfizethetőbb, pesti oldalon zárul, ahol a használt téglalakások átlagos négyzetméterára 924 ezer forintra emelkedett, míg a panellakásokért tavalyhoz képest átlagosan 12%-kal többet, 762 ezer forintot fizettek a vásárlók négyzetméterenként.” – ismertette az értékesítési adatok eredményeit Máté Ferenc a Duna House Vezérigazgató-helyettese.
Ahogy a budai oldalon, úgy a pesti lokációban is jelentős különbségekkel találkozhatnak a vevők a négyzetméterárakat illetően. A legköltségesebb kerület a szigorú értelemben vett belváros, vagyis az V. kerület, itt 1,25 millió forintra rúg az átlag, az otthonteremtés költsége megközelíti a 96 millió forintot a 77 négyzetméteres, használt lakások tekintetében. Millió fölötti fajlagos ár várja a XIII. és a VI. kerületet preferáló vásárlókat is.
A szintén központi elhelyezkedéssel büszkélkedő Erzsébetváros és Ferencváros 950 ezer Ft/m2-es árszinten kínálja a lakásokat, míg Újpest, Józsefváros és Zugló valamivel kedvezőbb 812-873 ezer Ft-os négyzetméterenkénti kiadást jelent az otthonteremtők számára. A pesti oldal központtól távolabb eső részein, valamint a peremkerületek többségében 612-763 ezer forintra készülhetnek a vevők. A leginkább pénztárcakímélő alternatívát továbbra is Soroksár nyújtja, ahol 8%-os emelkedést mutatnak az adatok tavalyhoz képest, így idén már az 588 ezer forintot is meghaladja a négyzetméterenként fizetett összeg.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az ingatlanközvetítő közreműködésével megvalósult fővárosi tranzakciók alapján Erzsébetváros (11%), Zugló (10%) és Józsefváros (10%) vonzotta a legtöbb ingatlanvásárlót idén, a XIII. kerületben az eladások 9%-a zárult. A szeptemberi Duna House Barométer fővárosi kerületek népszerűségét vizsgáló felmérése szerint a legtöbb fővárosi ingatlankereső (17,7%) a XIII. kerületet, Zuglót (15,3%), valamint a VII. kerületet (14,9%) jelölte meg a vásárlás során előnyben részesített lokációként.
Felmérés: Áldás, vagy átok a hitel?
A hitel, mint pénzügyi termék megítélése 2024-ben sem egyértelmű. Éppen ezért a Pénzcentrum és a Bankmonitor közös kutatásában arra keresi a választ, hogy az „átlagember” hogyan gondolkozik a hitelekkel kapcsolatban. Arra vagyunk kíváncsiak, mit gondol a lakosság arról, hogy valóban lehet a hitel egy értéket teremtő eszköz, amivel gyarapodhatunk, vagy a társadalmi megítélés szerint inkább negatív vonatkozásai vannak a hitelfelvételnek. Segítsd a munkánkat, és töltsd ki az aláébbi felmérést arról, vajon mi jellemzi a bank és az adós viszonyát Magyarországon.