Pénzcentrum • 2023. október 31. 18:02
Ahogyan azt mi is megírtuk, a múlthét során robbant a hír, hogy a kormány fejadagokat határoz meg katasztrófahelyzet esetére. A hír magja a múlthét pénteken a Gazdaságfejlesztési Minisztérium által kiadott új tervezet, amelyben részletesen kiszámolt és meghatározott termékek listája található vészhelyzeti időszak esetére. De mikor volt utoljára jegyrendszer Magyarországon, és ez mennyiben hasonlít egyáltalán arra?
A jegyrendszer emlékét felidéző fejadagok témája az elmúlt években rendre előjött, tavaly nyár végén megjelent cikkünkben cikkünkben is foglalkoztunk a témával. Nem csoda hiszen a mára már mindenki számára általánossá vált árstopok bevezetése is a szocialista időket hozta vissza sokaknak. Így ha a fejadagról esik szó, sokaknak eszükben juthat a jegyrendszer intézménye.
Hazánkban a jegyrendszer intézménye mindkét világháború alatt, a Tanácsköztársaság idején és 1951-ben is bevezetésre került. A háborúk okozta élelmiszerhiány orvoslására vezették be, hogy mindenkinek jusson az alapnak számító termékekből. De ilyen rendszer nem csak Magyarországon volt már a történelem során, Angliában például 14 éven keresztül működött (ez számít a leghosszabb időnek), de Izraelben, Spanyolországban, a Szovjetunióban és az USA-ban is volt a II.világháború alatti és utáni időszakokban.
Egy éve megjelenő cikkünkben az Agrárminisztériumot kérdeztük, hogy látnak-e relevanciát abban, hogy hazánkban olyan szintű élelmiszerhiány alakuljon ki, hogy szükség legyen egy hasonló gazdasági rendszer bevezetésére. Megkeresésünkre akkor azt reagálták, hogy
a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar több mint húszmillió ember ellátására képes. Az alapvető élelmiszerek többségéből hazánk önellátó és jelentős mennyiségű export árualap is keletkezik évről évre. Ezért a hazai lakosság élelmiszerellátása a mostani rendkívüli körülmények között is biztosított
Válaszaikban alapvetően rögzítették, hogy jelenleg nem kell félnünk, ha nem is minden alapvető élelmiszerből, de a legtöbből önellátók vagyunk, ezért egyelőre durva beavatkozásra nagy valószínűséggel nem kell számítania a lakosságnak. Azonban most mégis újra napirendre tette az ügyet tervezetével a Gazdaságfejlesztési Minisztérium. Ugyanakkor fontos tudnunk, hogy a fejadagok bevezetése alapvetően hat esetben lehet indokolt,
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
- fegyveres konfliktus vagy annak veszélye jellegű gazdaságmozgósítási helyzet,
- szövetséges erők támogatása jellegű gazdaságmozgósítási helyzet,
- egészségügyi jellegű gazdaságmozgósítási helyzet,
- katasztrófa jellegű gazdaságmozgósítási helyzet,
- ágazati válsághelyzet jellegű gazdaságmozgósítási helyzet,
- illetve humanitárius jellegű gazdaságmozgósítási helyzet.
A téma azért is kelthet sokakban pánik szerű hangulatot, mert jól látható a fenti felsorolt esetek között, hogy van olyan, aminek bekövetkezési lehetőségét a környező háborúk és az elmúlt évek járványhelyzete indokolttá tehetné. Illetve a kormány kommunikációja is sokszor inkább a veszélyhelyzet hangulatát kelti a polgárokban.
Az élelmiszerek és egyéb termékek listáját úgy állították össze, hogy megnézték, hogy mik azok az alapvető termékek, amelyek egy család mindennapi életében elengedhetetlennek számítanak, és ezekből számoltak fejadagokat. A számolással kapcsolatban sok szkeptikus hang terjed, miszerint nem a valós fogyasztási számokat vették alapul a kalkuláció során, mindenesetre így született meg a hivatalos lista a termékekről, melyeket vészhelyzeti időszakban ingyen is biztosít számunkra a kormány. Ezek pedig:
- 3 kg csontos nyers hús és vágott baromfi,
- 1,5 kg zsiradék,
- 2 kg liszt,
- 0,5 kg cukor,
- 9 kg kenyér,
- 11 l tej,
- 1 kg mosó- és mosogatószer,
- 120 l ivóvíz,
- 1 kg húskészítmény,
- 15 db tojás,
- 2,5 kg főzelékkonzerv,
- 2 kg gyümölcsbefőtt,
- 1 kg savanyúság.
- 0,25 kg élesztő,
- 0,15 kg só,
- 0,15 kg szappan,
- 1 kg gyertya,
- 4 doboz gyufa,
- 0,3 fogkefe,
- 40 ml fogkrém,
- 6 tekercs toalettpapír,
- 0,25 l alkoholos kézfertőtlenítő,
- 0,3 kg egészségügyi vatta.
Ha megnézzük a listát, akkor olybá tűnhet, mintha a kormány tényleg komolyan készülne arra, hogy valami rossz fog történni. A téma kapcsán nem csak az merült fel kérdésként az emberekben, hogy valóban kell-e tartanunk a közeljövőben attól, hogy a tervezetet aktiváló eseménybe keveredünk, de az is, hogy kell-e támogatni cégeket, hogy nagyobb legyen a kapacitásuk vagy fenntartsák a mostani szintet. A tervezetben arra vonatkozóan külön kitérnek, hogy a cégek kiválasztásakor fő szempont lesz, hogy a nagyobb magyar hozzáadott értékkel bírókat fogják az előtérbe helyezni.