Pénzcentrum • 2023. április 15. 16:33
Karácsony Gergely főpolgármester a Facebookon azt közölte, hogy kezdeményezték a Városliget örökségvédelmét, vagyis azt, hogy a liget történeti kert státuszt kapjon. "Legyen száz év múlva is zöld a tavasz Budapesten" - kezdte a posztot a főpolgármester.
"A Városliget volt az első igazi városi közpark a világon, amely a város területén, a városi polgárok kívánságára és részben közadakozásból épült, a kor egyik kiváló tájépítészének tervei alapján. Egy ilyen kiemelkedő jelentőségű alkotásnak védelem jár, értő gondoskodás és érzékeny fejlesztés. Elkötelezettek vagyunk a történeti értékek és a zöldfelületek védelme iránt, ezért különösen fontos, hogy Budapest – és egyben Magyarország első közparkja védelmet, történeti kerti státuszt kapjon. Erre ad lehetőséget a kulturális örökségvédelemről szóló törvény, amely lehetőséget adott arra, hogy a kezdeményezést beadjuk" - írta Karácsony Gergely.
A kezdeményezés tehát abból a szempontból érdekes, hogy a Városliget ezután nagyobb védelmet élvezne. A Történeti Kertek Adattára szerint a Városliget legfőbb kertépítészettörténeti jelentősége abban áll, hogy a világon talán az első olyan közpark, melyet kifejezetten azzal a céllal hoztak létre, hogy a városlakók számára kikapcsolódást, felüdülést, szórakozást jelentsen az itt tartózkodás.
A leírás szerint az egykori Ökördűlőnek (Ochsen flur-nak) nevezett mocsaras területet 1755-ben kezdték fűzfával betelepíteni. Boráros János, a város bírája "deliciózus hellyé", a közönség számára mulató- és üdülőhellyé kívánta már akkor alakítani a Városerdőt. Néhány évtizedes huzavona után - mely alatt bérbeadták Batthyány Józsefnek, illetve korai halála után öccsének, Tivadarnak a bérleti jogot -, elsősorban pénz szűke miatt nem sikerült a nagyszabású tervet dűlőre juttatni. József nádor a Szépítő Bizottság élén kezdettől fogva szívén viselte a Városliget sorsát.
1813-ban pályázatot írtak ki a Liget rendezésére.
Az első díjat a lübecki születésű Heinrich Nebbien (1778-1841.) nyerte, aki a pályadíjat és az ingyen művezetést felajánlva 1817-ben látott hozzá a parképítési munkákhoz Elképzelései, mely szerint a munkákat közadakozásból kívánta elvégezni, csak igen kis részben valósulhattak meg, mégis halhatatlan jelentősége van munkájának, amellyel a mai napig is érvényes támpontot adott a közparkok tervezéséhez. A kertépítészeti feladatokon túl (útépítés, tókotrás, növénytelepítések stb.) nagyobb építkezéseket is végrehajtottak.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A Városliget átalakítása után is a Szépítő Bizottság felügyelete és kezelése alatt maradt. Fáradozásaik eredményeképpen a 40-es években a Városliget már divatos üdülő- és nyaralóhelye a fővárosi polgárságnak. A 70-es években felmerül a Liget bővítésének a gondolata is. 1880-ban megnyílt a Lóversenytér,- amely az új Ligetből létesült - és a Stefánia út 1882-ben s ezzel megvalósult Andrássy Gyula gróf nagy álma: a kővárosban lakó embert hozzájuttatni a természethez, a város kijutott a Ligetbe. Az évek során folyamatosan beépítették a Ligetet, területe minden nagyobb kiállítás kapcsán tovább csökkent.
A Milleneumi Kiállítás előkészítése kapcsán ismét felmerült annak lehetősége, hogy végre világvárosi szintű parkot alakítsanak ki a 90-es évekre lepusztult Városligetből. A 20. század folyamán szinte ugyanazokkal a problémákkal kellett megküzdeni, mint a múlt században: pénzhiány, beépítések, területcsökkenések és mindíg megújuló tervek. A többmint 200 éves megpróbáltatások után is a fővárosiak ezrei pihennek és szórakoznak ma is a Liget fái alatt.
A Városliget 150 éves platánfákkal, sőt platánfasorokkal is büszkélkedhet, de szomorútölgy-csoportot, amuri parásfát, turkesztáni szilt, a tópart vajdahunyadi bejárata felől pedig szép mocsárciprusokat, füzeket lehet látni. A gyertyánokon, fenyőkön, cseresznyeféléken, díszalmákon, bükkön kívül számtalan fa- és cserjefaj fordul elő a legetben. A gazdag növényanyag nemcsak korra, hanem fajgazdagság tekintetében, kerttörténeti és kultúrtörténeti értékei miatt egyetemes értéket képvisel.