Biró Eszter • 2023. április 15. 13:03
A 18-34 év közötti magyarok több mint fele továbbra is a szüleivel él, ráadásul egyre több 18-26 éves gondolja úgy, hogy a szülőknek a feladata, hogy minél tovább finanszírozzák a gyerekük életét. Ami miatt egyre több szülő kerül adóságba, vagy kénytelen felélni a felnőtt gyerekük miatt a tartalékaikat.
A szülők érzelmileg és anyagilag is sokat adnak, fektetnek be a gyermekeik nevelésébe. Azonban minden család életében eljön az a pillanat, amikor a szülőnek hagynia kell, hogy a felnőtt gyermeke önmaga gondoskodjon a mindennapi kiadásainak finanszírozásával. Gondolhatunk itt a lakhatásra, az autó fizetésére, a telefonszámlára, vagy csak az előfizetési szolgáltatásokra és a rezsire. Azonban a szülők és a gyerekek nem mindig értenek egyet abban, hogy ennek a pillanatnak pontosan mikor is kéne elérkeznie.
A CNN foglalta össze a Bankrate felmérését, amiből kiderült, hogy a Z generációs felnőttek (18 és 26 év közöttiek) meggyőződése, hogy a szülőknek minél tovább ki kell tolniuk az időt, amíg finanszírozzák porontyaik fizetését. Ennek a generációnak ugyanis meggyőződése, hogy átlagosan 23 éves korukig nem kéne egyáltalán albérletért fizetniük, míg a Baby Boomer és az X generációs szülők ezt az időpontot már 21 évre tennék szívük szerint. De a számlák fizetésénél sincs egyezés a generációk véleményében: míg a fiatal felnőttek 21 éves koruk előtt nem szeretnének ilyennel foglalkozni, addig szüleik szíve szerint a gyerekeik már 19 éves koruktól fizetnék a számláikat.
Hatalmas kockázatot vállalnak a szülők a mamahotellel
Az, hogy egy szülő hogyan érez a felnőtt gyermeke támogatásával kapcsolatban, és mit tesz az teljesen külön dolog. A felmérés szerint 10-ből 7 szülő, aki 18 éves, vagy annál idősebb gyermeket nevel azt nyilatkozta, hogy anyagi áldozatot kellett hoznia annak érdekében, hogy továbbra is tudja támogatni a gyerekét. Ráadásul 31 százalékuk ezt az anyagi áldozatot jelentősnek titulálta, míg mindössze 37 százalékuk mondta, hogy valamilyen szinten az volt.
Ez az áldozat többek között azt jelentette, hogy a vészhelyzeti megtakarításaikat a szülőknek csökkenteniük kellett (a nyilatkozók 51 százaléka mondta ezt), többük a saját adósságukat nem tudták törleszteni (49 százalék), mag megint mások a nyugdíjmegtakarításukhoz nyúltak hozzá (43 százalék) vagy csak a kitűzött anyagi céljaik elérését nehezítette meg.
Azok a szülők, akik alacsony jövedelemmel rendelkeznek, többségében azt mondták, hogy áldozatot kellett hozniuk felnőtt gyermekük támogatása miatt: 58 százalékuknak fel kellett áldoznia a megtakarításait emiatt.
Persze nehéz nemet mondani a felnőtt porontyunknak, amikor segítséget kér tőlünk – vagy egyszerűen elvárja azt –, de ilyenkor a szülők se maguknak, se a gyereküknek nem tesznek jót, ha az anyagi biztonságuk rovására támogatják őket. Végtére is, senki sem fogja megállítani azt a szülőt, aki a gyereke érdekében elmarad a törlesztőrészletekkel, vagy nem tud félretenni pénzt a nehezebb időkre. Azonban jobb, ha nem nyújtózkodunk tovább, mint a takarónk ér. Még a felnőtt gyerekünk miatt sem.
Győződjünk meg arról, hogy az általunk nyújtott segítség a költségvetésünkön belül működik. Határozzunk meg pontos paramétereket, legyen szó arról, hogy csak egy adott összeggel támogatjuk a csemeténket, vagy szabjunk meg egy határozott időpontot, amíg ezt megtesszük, például az egyetem végét
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
– tanácsolta Ted Rossman, a Bankrate vezető elemzője.
Bár a fenti tanulmány nem szolgál pontos adatokkal, de érdemes megvizsgálnunk azt, hogy pontosan mennyi családot is érint a mamahotel probléma. Az Eurostat adatai alapján hazánkban átlagosan 27,4 évesen hagyják el a szülői fészket, ráadásul a férfiak még tovább is élvezik az otthon melegét, mint a nők. Előbbiek ugyanis átlagosan 28,4 éves korukban döntenek úgy, hogy elköltöznek, míg a nők már 26,2 éves korukban mennének.
A magyar fiatalok több mint fele még otthon él
Ahogyan a lenti táblázatból is látszik a magyar fiatalok (18-34 év közöttiek) több mint fele, egészen pontosan 54,1 százaléka még mindig otthon él. Ez kicsivel rosszabb csak, mint az uniós átlag: a tagállamok összesített átlaga ugyanis 49,4 százalék volt két évvel ezelőtt.
Ez Magyarországot vizsgálva egy jelentős javulást mutat, ugyanis 2013-ban még a 18-34 éveseknek a 60,6 százaléka függött a szüleitől. Az otthonélők száma 2018-ig csökkenni látszott folyamatosan (2016-ban 58,2 százalékuk élvezte a mamahotelt, míg 2017-ben már 59,7 százalékuk), azonban ez a tendencia megfordult: 2018-ban 62,7 százalékuk, 2019-ben pedig 61,7 százalékuk élt otthon.
A pandémia kezdetén érdekes módon csökkenni kezdett az otthonélők száma: 2020-ban a 18-34 évesek 58,9 százaléka élt otthon, ez a szám pedig 2021-re, ahogy már írtuk csak tovább csökkent. Ezzel szemben az uniós átlag szinte végig 50 százalék körül stagnált.