Biró Eszter • 2023. január 12. 05:57
Tavaly nyáron jelentette be a kormány az energiavállságra hivatkozva, hogy csak egy bizonyos átlagfogyasztásig jár a kedvezményes árú rezsi, afölött mindenkinek teljes árat kell fizetnie az áramért és a gázért egyaránt. Ez a helyzet pedig a társasházakat különösen megviselte, hiszen az energiaárak mellett az építkezési díjak is a sokszorosukra nőttek – a KATA kivezetéséről nem is beszélve – így az eddig fizetett közös költség a sokszorosára emelkedett. Egyes társasházakban akár 72 százalékos emeléssel is számolhatnak az ottlakók. Éppen ezért a szakértők szerint valószínűsíthető, hogy egyre többen fognak felhalmozni tartozást, miután nem fizették be a közös költséget, amire súlyos kamatok kerülhetnek.
Az elmúlt év eseményei, mint az energiaválság nemcsak a vállalatokat és a nagyobb házban élőket érintette rosszul, de a társasházban lakókat is. Ezeknek a gazdálkodását ugyanis Vass Ferenc, a Lakásszövetkezetek és Társasházak Érdekképviseleti Szakmai Szövetségének elnöke elmondása szerint rendkívül kedvezőtlen mértékben érintette az energiaválságból keletkezett költségtöbblet. Mindezt pedig felerősítette a hirtelen berobbant infláció hatása is. Így lehetséges az, hogy a megnőtt energiaárak miatt szükségessé vált az évvégére, hogy a legtöbb társasházban megemelték a közös költséget.
Ez az emelés pedig a LÉTÉSZ elnöke szerint akár a 72 százalékot is elérheti:
Rendelkezésre álló információink szerint az energiaár emelkedés hatására az üzemeltetéshez szükséges közös költség emelés 65-72%-os mértékben jelentkezett épületek műszaki állapotát, korát és az üzemeltetési körülményeket figyelembe véve
– mondta el lapunk megkeresésére Vass Ferenc. Azonban Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője szerint szerencsére még nem mindenhol kellett a drasztikus emelés mellett dönteni, bár sok társasházban nem volt más megoldás:
Tapasztalataink szerint a legtöbb társasház reagált az energiaválságra, hol spórolással, például időkapcsolós lámpák és energiatakarékos led izzók felszerelésével, hol pedig a közös költség emelésével. Van olyan társasház, ahol már az ősz során az emelés mellett döntöttek, de találkoztunk olyannal is, ahol csak az idei év első napjától lépett életbe a közösköltség emelése
– mondta el a Duna House szakértője, hozzátéve, hogy szerencsére az elmúlt hónapokban enyhe volt az időjárás, így nem volt szükség nagyobb intenzitású fűtésre.
Még mindig nem kaptak sem a lakások, sem a társasházak reális képet az igazi, hideg téli fogyasztás költségeiről, így nem kizárt, hogy a lakók számíthatnak minimális közösköltség emelésre. Ahol még nem, vagy nem mostanában történt energetikai korszerűsítés, ott várhatóan felmerül majd a modernizálás, felújítás, szigetelés, ablakcsere iránti igény, amelynek költsége szintén a lakókat terheli
– emelte ki Benedikt Károly. Ráadásul a közös területekre nem vonatkozik az energiacsökkentett ár.
A nagyobb, lifttel, saját kazánnal rendelkező társasházaknak 2022-ben jelentősen megnőttek az energiaköltségeik, leginkább az elektromos áramot illetően. A közös területeken lévő elektromos fogyasztókra nem vonatkozik a rezsicsökkentés, így vannak olyan társasházak, lakóközösségek, akik az eddigi villamosenergia díj 2-3-szorosát kell, hogy fizessék, ez mindenképpen meg fog jelenni a közös költségben idén. Azért csak idén, mert a legtöbb társasháznak volt annyi tartaléka tavaly, hogy emiatt ne kelljen rendkívüli közgyűlést összehívni és emelni év közben a közös költség összegét, ez viszont idén elkerülhetetlen lesz. Tovább nehezíti ugyanakkor a helyzetet, hogy az MVM nem volt felkészülve erre a helyzetre, és sok társasház több hónap késéssel kapta meg a magasabb energiaszámlákat, illetve több olyan társasházról is tudunk, ahol az MVM egyszerűen felmondta a régebben megkötött kedvezményes versenypiaci villamosenergia szerződést a házzal, mint nagy fogyasztóval (ez eddig olcsóbb volt), és innentől egyből a megemelkedett lakossági fogyasztást kell ezeknek a házaknak is fizetniük
– mondta el Dén Mátyás András, a Társasházi Számvizsgálók Országos Egyesületének elnökségi tagja, a THT lapigazgatója, amit Balogh Lászó az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője is alátámasztott.
Egyfelől a magasabb infláció és a megnövekedett energiaárak a társasházak fenntartási költségeit is megemelte, hiszen a közös területek világítása és fűtése drágább lett. Közvetett módon pedig azok az áremelkedések is beépülnek a közös költségbe, amit a közös képviselők díjának emelkedése vagy éppen az időszakos karbantartási munkálatok drágulása okoz. Ezek a tényezők a tapasztalatok szerint legalább 10-15 százalékkal növelik a tulajdonosokra jutó közös költség összegét. A megnövekedett kihívásokat takarékosabb gazdálkodással és körültekintő tervezéssel tudja leküzdeni egy-egy társasház tulajdonosi közössége. Ezekben a hetekben hónapokban felértékelődnek azok a tartalékok, amit akár felújítási alapként tett félre a társasház. Ha ugyanis a következő időszakban gyorsan megtérülő, de évek óta halogatott energetikai beruházásokat hajtanak végre a társasházak (pl. nyílászárók cseréje, egyedi mérőórák beszerelése a lakásokba), akkor azzal a havi rendszerességgel felmerülő kiadásokat is csökkenteni tudja a lakóközösség
- mondta el az ingatlan.com szakértője. Dén Mátyás András szerint azonaóban nemcsak a fentiek okoznak gondot, hiszen a KATA kivezetése is jelentős mértékben érintette a szektort.
A legtöbb társasházi alvállalkozó katás volt, nekik most jelentősen nőttek az adóterheik is és az infláció miatt a megélhetési költségeik is. Ez azt jelenti, hogy számításaink szerint idén a hazai társasházakban várhatóan 30-50 százalék közötti közös költség emelés várható, melyet - nincs más választás - meg kell szavaznia a tulajdonosoknak, különben tovább romolhat a társasházak már eleve rossz állapota, illetve ellehetetlenül a társasház működése. Ha idén a várakozásoknak megfelelő lesz a pénzromlás, akkor 2024-ben újabb 20-30 százalékkal növekedhet a közös költség
– hangsúlyozta Dén Mátyás András, aki szerint lesznek olyanok, akik nem fogják tudni kigazdálkodni a megemelkedett összeget. Ráadásul sokan azzal sincsenek tisztában, hogy a közös költséget nem a közös képviselőnek fizetjük, így nem fizetik ki azt. Amivel könnyen súlyos adóságokba verhetik magukat.
Bajban vannak a társasházkezelők
A legnehezebb dolga a társasházkezelőknek lesz idén: ők azok, akik szemtől szembe kell, hogy álljanak a tulajdonosokkal és "le kell nyomniuk a torkukon" a megemelkedett közös költséget. Magyarországon sokak fejében él az a tévhit, hogy a közös költséget a közös képviselőnek fizetjük, holott jellemzően 1.500-2.000 Ft lakásonként az, amit ma nagy többségben itthon elkérnek a társasház kezeléséért, mely szintén tarthatatlan árszínvonal
– vélekedett Dén Mátyás András. A szakértő hozzátette, hogy az elmúlt években a 0 közeli jegybanki alapkamat miatt olcsó volt a közös költséggel tartozni – hacsak nem róttak ki a társasházak ennél magasabb kamatot a tartozók számára. Azonban THT lapigazgatója szerint ezek az idők már elmúltak:
Idén a közös költségek kényszerű drasztikus megemelése miatt sajnos lesz az a réteg, aki nem fogja tudni kigazdálkodni a többletet, itt nagyon fontos lenne elkülöníteni önkormányzati, vagy állalmi szinten támogatási összegeket az ilyen esetekre
– emelte ki Dén Mátyás András, akivel Vass Ferenc is egyetértett. A LÉTÉSZ elnöke szerint az energiaáremelés többletköltsége a 2023-as évi költségvetésekbe már éves szinten betervezésre kerül, és ekkor lehet pontosabban meghatározni a szükséges fedezet mértékét és esetleges további közös költség emelés szükségességét. Ezért is gondolja úgy, hogy a tartozások száma az idén biztosan növekedni fog:
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
A közösköltég tartozások emelkedése (mind a társasház, mind a lakásszövetkezeteknél) egyértelműen várható, az előző évre vonatkozóan kisebb mértékben, de 2023-ban sajnos sokkal dinamikusabban. Ennek oka nem csak az energiaárak emelkedése, hanem a rossz gazdasági helyzetből adódó infláció hatása, valamint a lakóközösségekben magas számban lévő kis jövedelemmel rendelkező tulajdonosi kör anyagi terhének oly mértékű növekedése, amely már részükről nem teljesíthető. Általánosságban sokkal több lesz az a lakás(ingatlan)tulajdonos, aki valamilyen formában szociális támogatásra szorul, vagy a tartozók táborát növeli. Sajnos olyan végletes helyzet is előfordult, hogy például egy 12 lakásos társasház tulajdonosai személyenként írásban közölték a közös képviselővel, hogy nem hajlandók közös költséget fizetni
– magyarázta lapunk megkeresésére Vass Ferenc.
Kovács János, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara ingatlanosztályának alelnöke is hasonlóan vélekedik: szerinte is sokan a közös költség befizetésén fognak próbálni spórolni az elkövetkezendő időszakban.
Sajnos, ahogyan a 2008. évi globális válság időszakában, így most is a közös költség befizetésének a morálja romlik, elsősorban azért is, mert a közös költségek a válság miatt növekednek és egyre nehezebbé válik a megtakarítások fejlesztési számlájának a gyarapítása
– vélekedett Kovács János, aki szerint elengedhetetlen volt már a társasházi törvény módosítása, ami okán remélhetőleg a társasházak műszaki állapota és gazdálkodása is javulhat.
Fenntarthatatlan a jelenlegi társasházi törvény
Nemrég jelentették be, hogy módosulni fog a jelenlegi társasházi törvény, aminek a szakemberek idejét látták. Nem véletlen: a jelenlegi törvény ugyanis már 20 éve életben van.
A jelenleg hatályos társasházi törvény húsz éves. Csak hogy érzékeltessem ennek elavult jellegét: 2003-ban jelentek meg az első színes kijelzős nyomógombos mobiltelefonok, ekkor még indult el a Wikipédia, illetve ebben az évben tartottuk Magyarországon az EU-tagságról a népszavazást. Azóta történt egy s más, a társasházak életében is. A legnagyobb probléma tehát a jelenleg hatályos társasházi törvénnyel az, hogy egyszerűen nem követte le a XXI. századot
– magyarázta Dén Mátyás András, aki elmondta, hogy a THT és a Társasházi Számvizsgálók Országos Egyesülete az elmúlt hónapokban több mint 200 törvényjavaslatot gyűjtött be társasházkezelőktől, tulajdonosoktól, számvizsgálóktól, jogászoktól, amiket még januárban továbbítani fognak az Igazságügyi Minisztériumba, támogatva a törvényhozás előtti társadalmi egyeztetést.
A javaslatok között - a teljesség igénye nélkül - az alapító okirat módosításához szükséges 100%-os szavazati arány mérséklése, az egyes társasházi döntésekhez szükséges 50%+1, 2/3, 4/5-ös szavazati arányok egységesítése, a nem lakás céljára használt helyiségekkel kapcsolatos pontosabb szabályozás, az elektronikus közgyűlések engedélyezése, illetve a külföldi, vagy céges tulajdonú ingatlanokkal kapcsolatos behajtási lehetőségek egyszerűsítése is szerepel. Ez utóbbihoz jó példa, hogy ma Magyarországon ha egy cég tulajdonában van egy lakás, vagy egy üzlethelyiség és a céget felszámolják, akkor a felhalmozódott, akár többmilliós közös költség tartozás egyszerűen eltűnik, nem hajtható be senkin. Az ilyen és ehhez hasonló ügyek miatt nemcsak a társasházi törvényt, hanem rengeteg más törvényt (pl. végrehajtásról szóló törvény, számviteli törvény, ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény) is kell frissíteni és harmonizálni az új szabályozással, mely egy hosszas és komplex feladat a jogalkotók számára
– emelte ki a szakértő. A legtöbb szakmabeli pedig teljesen egyetért a fentiekkel: a BKIK szerint szintén elengedhetetlen, hogy változtassanak a közös költségek behajtásán a végrehajtási gyakorlatán, miután a társasház csak részben, vagy egyáltalán nem jut hozzá a követeléséhez ilyen esetekben.
Szükséges lenne a bírósági eljárások gyorsítása és a társasház illeték befizetési kötelezettségének eltörlése, mivel több évi pereskedés során az első, esetleg másodfokú bírósági eljárás illetéke is terheli, másrészt az adós fizetési kötelezettségének elhúzódása miatt a társasháznak nem áll módjában megfelelő jogi segítséget igénybe venni
– fogalmaztak.
Vass Ferenc szerint a fentiek mellett elengedhetetlen, hogy rendezzék a közgyűlésen történő döntéshozatal esetében a távolmaradók meghatalmazás útján történő szavazatának használatát.
A korlátlan számú meghatalmazások könnyen lehetővé teszik a joggal való visszaélést. Gyakorlatilag egy társasház működését a közgyűlésen megjelent tulajdonosok létszámától függetlenül ellehetetleníti. Törvényben tartjuk szükségesnek rendezni a külföldi tulajdonos birtokában lévő ingatlanokkal kapcsolatos kezelés helyzetét. Ha a tulajdonos nem Magyarországon tartózkodik életvitelszerűen, úgy az általa meghatalmazott, elérhető és bejelentett kezelőt, vagy gondnokot kelljen biztosítania az ingatlannal kapcsolatos közös döntések meghozatalánál
– mondta el a LÉTÉSZ elnöke, hozzátéve, hogy feltétlen szükséges felülbírálni mindezek mellett a tulajdonosi kör közgyűlési döntéseinek 100%-ban történő meghatározását. Vass Ferenc szerint ugyanis nem életszerű a jelenlegi helyzet, ráadásul gyakorlatilag fontos és súlyos döntések esetében megvalósíthatatlan is.
Bár a fentiek mellett még rengeteg égető probléma van a társasházi törvény módosítására évek óta nem került sor, a mostani felülvizsgálat is még bőven az előkészítési fázisban van. Azonban a szakmabeliek teljes mértékig egyetértenek abban, hogy a módosításokat nem lehetett tovább halogatni már.