Pénzcentrum • 2022. június 17. 13:04
Minden ötödik magyarnak, tehát több mint másfél millió embernek okozott problémát, hogy túlzottan zsúfolt háztartásban élt. A kényelmetlenségeket csak fokozták a járvány miatti lezárások, hiszen az emberek sokkal több időt töltöttek szűkös otthonaikban. A vágtató lakásárak miatt ráadásul sokaknak csak álom maradhat egy olyan lakás, ahol rendesen el lehet férni.
2020-ban az EU lakosságának 17,5%-a élt túlzsúfolt háztartásban, tehát az egy a háztartásban élők számához, a család igényeihez képest nem volt elegendő helyiség - derült ki az Eurostat adataiból. Az uniós statisztikai hivatal szerint a túlzsúfolt háztartásokban a helyhiányt fokozta abban az évben, hogy a gyerekek jellemzően egy szobában játszottak a koronavírus-lezárások idején távmunkában dolgozó szülőkkel. Ez már csak azért is kockázatos volt, mert a zsúfolt háztartásokban könnyebben terjedhetett a vírus is.
Magyarországon az emberek 19 százaléka élt olyan házban, lakásban, ami túlzottan kicsi volt az igényeinek, tehát
több mint másfél millió magyar szenvedett a karantén alatt a túl kicsi ingatlanában.
Ugyanakkor van, ahol sokkal rosszabb a helyzet: az uniós tagállamok közül Romániában 2020-ban a lakosság csaknem fele (45,1%) túlzsúfolt háztartásban élt. Lettországban (42,5%), Bulgáriában (39,5%), Lengyelországban (36,9%) és Horvátországban (36,2%) sem volt sokkalta jobb az arány.
A skála másik végén Cipruson (2,5%), Írországban (3,2%), Máltán (4,2%) és Hollandiában (4,8%) volt a legalacsonyabb a túlzsúfoltság aránya.
Lakást vennél? Nézz körül a Pénzcentrum hitelkalkulátorában!
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Egyre nehezebb itthon nagyobbra váltani
Ráadásul ez a több százezer magyar család nincs is könnyű helyzetben, a száguldó ingatlanárak miatt egyre kevesebben engedhetnek meg maguknak egy nagyobb lakást, amiben rendesen elférnek. Az Eurostat korábban publikált adatai szerint 2010 és 2021 negyedik negyedéve között Magyarországon több mint megduplázódtak az árak és 128 százalékos emelkedéssel hazánk Észtország mögött (156%) a képzeletbeli dobogó második helyére lépett.
A hatalmas növekedés kapcsán Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője arról beszélt, míg a NAV forgalmi adatai alapján
2010-ben 201 ezer forintos átlagos négyzetméterárral Pest számított a legdrágább megyének, addig 2021-ben már csak Nógrádban találkozhattunk ennél alacsonyabb négyzetméterárral (137 ezer Ft).
11 év alatt a megyék közül ötben és Budapesten az országos átlag feletti, hatban pedig az országos átlagot közelítő volt az áremelkedés. 2010-ben Pest (201 ezer Ft/m2), Somogy (188 ezer Ft/m2) és Hajdú-Bihar (168 ezer Ft/m2) bizonyult a három legdrágább megyének, 2021-ben a legmagasabb árakkal Pest (475 ezer Ft/m2), Somogy (475 ezer Ft/m2) és Győr-Moson-Sopron megyében (440 ezer Ft/m2) találkozhattak a lakásvásárlók. Ha pedig a növekedés mértékét vizsgáljuk, akkor Győr-Moson-Sopron (180%), Hajdú Bihar (160%) és Somogy megye (152%) állnak a dobogó első három fokán.
A fővárosban 2010 óta 206 százalékos változás történt a XV. kerületben, ahol 180 ezer forintról 551 ezer forintra növekedett az átlagos négyzetméterár. 1 millió forint feletti átlagos négyzetméterárral 2021-ben az V. kerület bizonyult a legdrágábbnak, itt 11 év alatt 199 százalékos áremelkedés ment végbe. Mára minden fővárosi kerület átlagos négyzetméterára bőven meghaladja a 381 ezer forintot.