Pénzcentrum • 2021. szeptember 2. 10:02
Jelentősen átalakította az ingatlanpiaci keresletet a járvány. Az agglomerációs családi házak egyre keresetebbek, míg a városi garzonok népszerűsége csökkent. Az üdülőövezetek ingatlanjai szintén felértékelődtek: második otthonnak, illetve elsődleges lakóhelynek is sokan vásárolják ezeket, kihasználva azt, hogy a munkájuk már nem feltetlenül köti őket a városhoz a home office elterjedésével. A Pénzcentrum most azt vizsgálta meg, hogy a Balaton környékére egy év alatt hová költöztek a legtöbben.
Bár a falusi CSOK, illetve a babaváró hitel bevezetése is új lendületet adott a vidéki, használt családi házak adás-vételének, a pandémia hatására is rengeteg magyarban ért meg az elhatározás, hogy maga mögött hagyja a nagyvárost. Pest megyében is rengeteg kisebb település népessége 10-40 százalékkal emelkedett 5 év alatt, ez is mutatja, hogy az agglomeráció egyre vonzóbb. Az üdülőövezetek viszont a járvány hatására váltak az új otthont keresők kiemelt célpontjává. A legnagyobb érdeklődés a Balaton környékét érintette: rengetegen költöztek le a magyar tengerhez.
A nagyobb kereslet természetesen hatott az árakra is. Az OTP Értéktérkép adatai szerint a pandémia első évében Somogy megyében – a Balaton déli partján megnőtt keresletnek köszönhetően – drágultak a leginkább az ingatlanok. A tó körül, a Siófoki mellett, az északi parton a Balatonalmádi és a Tapolcai járásban is 30 százalakot (a Balatonfüredi járásban pedig 20 százalékot) meghaladó volt a drágulás, (és már hasonló arányú és irányú elmozdulást látunk a Velencei-tó északi és déli partján is).
Az áremelkedésben egyértelműen kimutatható szerepe van annak, hogy a pandémia nyomában a fehérgalléros munkakörökben általánossá váló távmunka hatására sokan döntöttek úgy, hogy a lakhelyüket, a városi életüket részben vagy egészében maguk mögött hagyva, egy nyaralóba helyezik át
– mutatott rá Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
Ide költöztek a legtöbben
A Belügyminisztérium népességnyilvántartó statisztikája szerint több kistelepülésnek a Balaton körül 2020-ról 2021-re 5 százalékot meghaladóan nőtt a lakosságszáma, miközben az elmúlt 10 évben jellemzően csökkenő tendenciát mutatott. Több néhány száz főt számláló kisfaluba kezdődött meg a beköltözés 2020-ban:
A népességszám növekedést mutató települések többsége Veszprém megyei. Vöröstó magasan vezeti a statisztikákat, bár lakossága 19 fővel bővült 2021. január 1-jére 2020. év elejéhez képest, viszont ez arányaiban kimagasló, hiszen alapvetően is csak 92-en lakták. Még 10 éve, 2011-ben sem laktak Vöröstón annyian, mint idén év elején.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az egyetlen nagyobb település, ahol nagyot nőtt az állandó lakosok száma a járvány évében, Felsőörs volt, viszont ott a pandémiát megelőzően is növekvő tendencia volt megfigyelhető az elmúlt 5-10 évben. Balatonmáriafürdőn szintén folyamatos növekedés látható, bár nem olyan mértékű, mint Felsőörsön. Pusztaszemesen és Ábrahámhegyen is nőtt 2016-ról 2020-ra a lakosságszám, viszont nem számottevően, 2021-ben viszont már jelentősen. Kiugróbb növekedés az elmúlt 5 évben Mencshelyen és Tikoson volt.
Ha pedig megvizsgáljuk, hogy hány olyan - 2020. január 1-jén 300 főnél több állandó lakossal rendelkező - nagyobb település van a Balaton 15 kilométeres körzetében, ahová sokan költöztek a múlt évben, látható, hogy Felsőörs, Pusztaszemes, Balatonmáriafürdő és Ábrahámhegy településeken kívül - melyek már az előző toplistán is feltűntek - Aszófő, Balatonederics, Köveskál, Balatonberény, Alsóörs és Vilonya is nagy érdeklődésre tarthatott számot:
Balatonedericsen és Kövekálon volt jellemző az elmúlt 10 évben a népességfogyás, Pusztaszemesen, Ábrahámhegyen, Balatonberányben és Vilonyán már 2016-ról 2020-ra nőtt a lakosság. Felsőörsön, Alsóörsön, Aszófőn és Balatonmáriafürdőn viszont végig növekvő volt a tendencia, viszont az egy év alatt tapasztalható lakosságszám növekedés így is kiemelkedő volt.
A legnagyobb népességnövekedésű települések közül többnek a lakosságszáma már a 2011-es értéket is meghaladta, pedig nem egy helyen 2020-ig csak csökent a lakosok száma. Kérdés, hogy ez a tendencia folytatódhat-e idén is, és az elkövetkező években, illetve, hogy mely településeket fogják a magyarok újra felfedezni maguknak.