Portfolio • 2017. február 5. 11:05
A válság éveiben jelentősen visszaesett a külföldi lakásvásárlók aránya Magyarországon, a tavalyi év óta viszont ismét egyre többen érdeklődnek a felívelő szakaszban lévő magyar ingatlanpiac iránt. A korábbi évek spanyol és ír befektetői azonban nem tértek vissza, helyettük a távol-keleti és az Öböl-menti országokból érkezők száma erősödik.
- mondta el a Portfolio megkeresésére Soóki-Tóth Gábor, vezető elemző.
Ha Magyarország akkor továbbra is Budapest
A legnépszerűbb célterület továbbra is Budapest, ahol az ingatlanközvetítő hálózat külföldi vásárlóinak 80 százaléka vásárolt. Vidéken a Balaton környéke, főként a Balatonfelvidék népszerű, a városok közül pedig Debrecenben, Miskolcon, Nyíregyházán és Kecskeméten volt mérhető arányú a külföldiek ingatlanvásárlása. A vidéki lakások főként a németek, osztrákok, lengyelek és csehek körében voltak keresettek, de előfordultak orosz és ukrán vásárlók is.
- tette hozzá Rutai Gábor, elemzési vezető.
Budapesten belül a belváros a favorit, az V. kerületi Szabadság tér környéke, Belső Erzsébetváros, a ferencvárosi rehabilitációs terület és a Palotanegyed, a Corvin negyed, a belső kerületektől távolabb pedig Újlipótváros, Vizafogó, Angyalföld, Herminamező és Istvánmező városrészek voltak keresettek. A budai oldal lakásai iránt kevesebb külföldi érdeklődött, ők viszont magasabb árkategóriában vásároltak.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Írek helyett kínaiak
Míg az ezredforduló éveiben főként nyugat-európai vásárlók jelentették a külföldieket, addig a válság alatt jelentősen átalakult a vásárlók nemzetiségi összetétele. Az ír és a spanyol befektetők szinte teljesen eltűntek, helyüket kezdték átvenni a szláv, többségében orosz vásárlók. A jelenlegi fellendülés során azonban egy újabb átalakulásnak lehetük tanúi, aminek következtében a szláv vásárlók arányának csökkenése és a távolkeleti, főként kínai vásárlók részarányának növekedése van kilátásban. A Duna House külföldi értékesítéseinek 36 százaléka kínai, 16 százaléka szláv - főleg orosz -, 10 százaléka közel-keleti és 7 -7 százaléka izraeli és német állampolgárokhoz köthető. Az EU-n kívüli lakásvásárlók között azonban a kínai után még mindig jelentős az orosz ás az ukrán jelenlét, őket követik jelentősen lemaradva az amerikaiak.
Kevésbé számít a pénz
A vásárlók negyede 140 négyzetméter körüli családi házat keresett 36 millió forint körül, a fővárosi tégla lakások vevői pedig átlagosan 31 millió forintot költöttek 65 négyzetméteres ingatlanokra. Vidéken a külföldiek által vásárolt lakások ára 4 és 40 millió forint között alakult, tehát szinte minden árkategóriára volt érdeklődés. Budapesten a kínai vásárlók a kifejezetten olcsónak számító 10-15 milliós árfekvésű panelek mellett átlagos tégla társasházi lakásokat 25-50 millió forintért kerestek, de több 60-120 milliós ügylet is kínai vevőkhöz köthető. Az ennél drágább tranzakciókat főként budai villák adták. A külföldi vásárlók a magyaroknál valamivel drágább lakásokat keresték.