Borbándi Dániel • 2025. november 6. 05:33
Bár az angol továbbra is megkerülhetetlen a nemzetközi kommunikációban, az utóbbi években egyre többen fordulnak az ázsiai nyelvek felé. A gazdasági erőviszonyok átrendeződése és a kínai befektetések térnyerése miatt ma már nemcsak különlegesnek, hanem kifejezetten előnyösnek számít, ha valaki kínaiul beszél. Magyarországon is érezhető a változás: az oktatásban, a munkaerőpiacon és a diplomáciai kapcsolatokban egyaránt nő az igény a kínai nyelvet jól ismerő szakemberek iránt.
„Annyi ember vagy, ahány nyelven beszélsz” – tartja a mondás, és aligha vitatható, hogy az idegennyelv-tudás ma az egyik legnagyobb érték. Amellett, hogy kifejezetten praktikus, ha külföldre utazunk vagy nemzetközi közegben dolgozunk, társadalmi elismertséget is hozhat, különösen akkor, ha valaki kevésbé elterjedt nyelveket ismer. A munkaerőpiacon pedig komoly előnyt jelent, ha valaki nemcsak beszél egy idegen nyelvet, hanem megbízható, használható tudással rendelkezik.
A Pénzcentrumon korábban már foglalkoztunk azzal, mely idegen nyelvek számítanak ma a legpiacképesebbnek, néhány hónapja pedig egy körképet írtunk arról, hogy milyen szinten beszélnek a magyar munkavállalók bármilyen nyelvet manapság. Az mindenesetre kiderült: az ázsiai nyelvek iránt világszerte nő az érdeklődés, itthon pedig a kínai iránt különösen. Ezért ezúttal ennek az idegen nyelvnek a hazai helyzetét és lehetőségeit vizsgáltuk meg szakértők segítségével, hogy teljesebb képet kaphassunk arról, milyen alapokon nyugszik itthon a kínai nyelv oktatása, és hogy mit jelent a gazdaság és a munkaerőpiac viszonylatában ez a növekvő trend.
Így vált Magyarországon a kínai az első számú keleti nyelvvé
A kínai közösség jelenléte több hullámban erősödött. Az első csoport a rendszerváltás idején érkezett, majd 2013 és 2017 között a letelepedési kötvényprogram újabb, vagyonos családokat vonzott Magyarországra. A gazdasági és társadalmi jelenlét bővülésével párhuzamosan a magyar társadalom érdeklődése is egyre inkább a nyelv és kultúra felé fordult.
Bár a kínaiul tanuló magyar diákok számáról nincsenek pontos nyilvántartások, a Konfuciusz Intézetek, az egyetemi szakok és a közoktatásban megjelenő választható órák növekvő száma jól mutatja a tendenciát.
Felívelő trend az egyetemi jelentkezéseknél és a munkaerőpiacon
„Az elmúlt tíz évben érezhetően nőtt az érdeklődés a kínai nyelv iránt Magyarországon. A szakirányra jelentkezők száma évről évre stabilan alakul, de az utóbbi időben kisebb növekedés is megfigyelhető.” – ezt a Pénzcentrum kérdésére Hamar Imre professzor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem keleti nyelvekkel foglalkozó tanszékének oktatója árulta el, majd konkrét részletekkel is szolgált:
Átlagosan évi ötven-hatvan hallgató jelentkezik a kínai szakra, de idén például hetvenöt körül volt ez a szám, ami kifejezetten magasnak számít
A szakértő szerint az elmúlt évtizedben legalább négyszáz-ötszáz ember tanulhatta meg középfokú szinten a nyelvet Magyarországon, de ha hozzávesszük a középiskolai és egyéb képzéseket, ez a szám könnyen elérheti a hétszáz-nyolcszáz főt is. A tanulók köre ráadásul egyre változatosabb. Míg korábban főként egyetemisták érdeklődtek, ma már a középiskolások és a felnőttek is egyre nagyobb arányban vesznek részt a képzéseken.
Hozzátette: a főszakos hallgatók mellett minden évben több tucat minoros diák is tanul kínaiul, akik más szakterületek mellett választják a nyelvet.
A Széchenyi István Egyetem pedig 2025 őszén végzett egy regionális felmérést, amely szerint a Nyugat- és Közép-Dunántúl hat vármegyéjében (Győr-Moson-Sopron, Vas, Komárom-Esztergom, Zala, Veszprém, Fejér) 249 diák jelezte biztos érdeklődését a kínai nyelv iránt.
A térségben jelen lévő kínai vállalatok szintén egyre nagyobb igényt mutatnak a nyelvtudással rendelkező munkavállalók iránt: a nyolc megkeresett vállalat közül mintegy ötven munkatárs esetében merült fel konkrét igény kínai nyelvoktatásra, elsősorban vezetői és középvezetői szinten.
– erről pedig Orosz-Barczi Réka, a Széchenyi István Egyetem tanára beszélt a kérdésünkre.
Hamar Imre is megerősítette: a kínai nyelvtudás értéke a munkaerőpiacon is folyamatosan nő.
Az utóbbi években számos kínai cég telepedett meg Magyarországon, ami új lehetőségeket nyitott a két ország közötti gazdasági együttműködésben. Ennek köszönhetően nemcsak a nyelvészek és fordítók iránt nőtt a kereslet, hanem a gazdasági, jogi és mérnöki területeken dolgozók körében is.
– mondta el az ELTE professzora, majd hozzátette: „Sok hallgatónk már az egyetem alatt elhelyezkedik valamelyik kínai vállalatnál, de a diplomáciai képviseletek, illetve a külkereskedelemmel foglalkozó cégek is szívesen alkalmazzák a kínaiul beszélő szakembereket”.
Ezért lehet nagyon kaszálni ezzel a nyelvtudással
Tavalyi cikkünkben Bodor Fruzsina, a Prohuman szakértője arról beszélt, hogy azok a munkavállalók, akik ezeket a nyelveket tolmácsolási szinten beszélik, kiemelkedő kereseti szintre számíthatnak.
Ugyanitt Nógrádi József, a Trenkwalder szakértője elmondta, hogy ennek az az oka, hogy az ázsiai beruházó cégek szinte mindegyike igényli a magyar-kínai vagy magyar-koreai nyelvismerettel bíró munkavállalókat. Ennek oka, hogy ezek a vezetők nem beszélik magabiztosan az angolt, és persze, a magyart sem.
Gáspár Gabriella munkaügyi coach pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Sokan vannak, akik két nyelvet tüntetnek fel az önéletrajzukban, ám csak nagyon kevesen vannak, akik valóban beszélik is azt. Azok számára viszont, akik tényleg jól beszélnek több nyelvet is, azt tanácsolja, hogy nagyon erősen hangsúlyozzák ki az önéletrajzukban, mert akár 30-40%-os bértöbbletet is jelenthet később.
Sok szülő tudatosan "fektet be" ebbe a nyelvtudásba
Orosz-Barczi Réka elmondta: a legnagyobb érdeklődés jelenleg az iskoláskorú gyerekek és a fiatal felnőttek körében tapasztalható. A szülők egyre tudatosabban keresik azokat a lehetőségeket, amelyekkel gyermekeik később nemzetközi karriert építhetnek. A 18–30 év közötti korosztályt elsősorban a munkaerőpiaci előnyök és a külföldi ösztöndíjak motiválják. „A kínai nyelv ismerete ma már komoly versenyelőnyt jelent a diplomácia, a kereskedelem és a turizmus területén” – mondta a Széchenyi István Egyetem oktatója.
A szakértő szerint sokan pályáznak kínai ösztöndíjprogramokra is, amelyek lehetővé teszik, hogy tanulmányaikat részben vagy egészben Kínában folytassák. A 40–60 év közötti korosztályban jellemzően a gazdasági kapcsolatok erősítése vagy személyes érdeklődés a fő motiváció.
Van olyan hely, ahova be sem lehet kerülni, ha nem beszéled ezt a nyelvet
A kínai nyelvtudás leginkább az üzleti életben és a diplomáciában hasznosítható, de az oktatásban és a turizmusban is komoly előnyöket jelent.
Az üzleti szférában különösen fontos szerepe van, hiszen a kínai befektetések jelentős mértékben megnőttek Magyarországon. Az elektromos járművek és akkumulátorgyártás területén olyan nagyvállalatok telepedtek le, mint a BYD vagy a CATL, amelyeknél sokszor elengedhetetlen a kínai és magyar nyelven egyaránt jártas szakemberek jelenléte. A kereskedelem és logisztika területén szintén növekszik a kétnyelvű munkavállalók iránti kereslet, mivel Kína az Európai Unión kívül Magyarország legnagyobb kereskedelmi partnere.
– magyarázta Orosz-Barczi Réka. Hozzátette: az oktatásban is új igények jelennek meg, a szakértő szerint a kínai nyelv térnyerése miatt nő a kereslet a szakképzett tanárok iránt is.
A Széchenyi István Egyetem oktatója felhívta a figyelmet arra is, hogy a kínai cégek magyarországi jelenléte alapvető változásokat indított el a munkaerőpiacon. A nagyszabású beruházások, különösen az autóipar és annak beszállítói, több ezer új munkahelyet hoznak létre, ugyanakkor új dinamikát is teremtenek a munkaerőpiacon.
Saját vállalati kultúrát és menedzsmentstílust hoznak magukkal, amelyek gyakran kommunikációs és kulturális hidakat igényelnek a magyar és kínai munkavállalók között. Emellett a kínai beruházások a csúcstechnológiás iparágak felé mozdítják el a gazdaságot, ami speciális szaktudással rendelkező munkaerőt igényel.
Ezek a folyamatok egyértelműen növelik a kínai nyelvtudás iránti keresletet. A nyelvismeret ma már nem csupán előnyt, hanem bizonyos pozíciókban alapfeltételt jelenthet.
Magyar-kínai kapcsolatok és turizmus
A turizmusban is jól látható, hogy Budapest és a magyar fürdővárosok az egyik legnépszerűbb célpontok a kínai turisták körében. Hamar Imre szerint az is sok mindenről tanúskodik, hogy a Kínából Magyarországra tartó járatok rendszerint teltházasak.
Az ELTE oktatója szerint ez részben a két ország diplomáciai kapcsolatának is köszönhető. Mint elmondta:
A kínai–magyar kapcsolatok az elmúlt években különösen szorosak lettek, ami tovább élénkítheti a nyelv iránti érdeklődést. Most a két ország történetének egyik legjobb időszakát éljük, tavaly például Magyarországon járt a kínai elnök, ami nagyban erősítette a kapcsolatokat. Ez hosszú távon is kedvez a kulturális és oktatási együttműködésnek.
Orosz-Barczi Réka a téma kapcsán kiemelte: a két ország kapcsolata átfogó stratégiai partnerség szintjén áll, ami egyre több olyan szakembert igényel, akik a nyelv mellett a kultúrát és a politikai hátteret is jól ismerik.
A következő években várhatóan tovább erősödik a kínai nyelv értéke Magyarországon, hiszen már a gyártás, a logisztika, a kereskedelem és a diplomácia területén is egyre gyakrabban bizonyul hasznos erőforrásnak.