Pénzcentrum • 2023. január 18. 10:02
5 év leforgása alatt durván 6000 fővel csökkent a pedagógusok létszáma Magyarországon, és ezzel párhuzamosan a KSH adatai szerint nőtt az egy tanárra, óvodapedagógusra jutó gyerekek száma is. Mint kiderült, a legkisebbeknél a legrosszabb a helyzet, ám az általános- és középiskolákban is egyre leterheltebbek a tanárok, hiszen arányaiban egyre tobb gyerekkel kell foglalkozni. A megyékre lebontott adatok alapján azt is megnéztük, hol a legégetőbb a tanárhiány: kiderült, hogy elég nagy a különbség a legjobb és a legrosszabb országrészek között.
Az előző tanévben 75 ezer alá csökkent az általános iskolákban alkalmazott pedagógusok száma, ami 2013 óta nem fordult elő - derült ki a KSH adataiból. Az óvodapedagógusok száma is 10 éves mélypontra került, ők kevesebb mint 31 ezren voltak.
Összességében a 2021/22-es tanévben 165 787 pedagógus és oktató dolgozott a hazai köznevelési intézményekben és a szakképző intézményekben, ami ugyan több, mint az előző tanévben volt, de 2015-ben például még több mint 171 ezren voltak. A növekedést összességében nagyjából a szakképző iskolák és a technikumok létszámgyarapodása hozta össze.
Mindenesetre az a grafikonon látszik, hogy 2003-ban még durván 20 ezerrel több tanár volt, mint most.
Egy másik fontos mutató, az egy pedagógusra jutó gyermekek száma sem fest túl jól: minél kisebb ez az arány, annál kevésbé vannak leterhelve, hiszen kevesebb gyerek között oszlik meg a figyelem. Ezzel szemben a magyar óvodákban 10,4 gyerek jut egy gondozóra, és az arány, ahogyan a lenti grafikonon is látszik, az elmúlt öt évben romlott.
Valamivel jobb a helyzet ebből a szempontból az általános iskolákban, ahol 9,7 diák jutott egy tanárra a 2021/2022-es tanévben. Ez ugyanannyi, mint 2015-ben volt, viszont idő közben volt már 9,5 is a mérőszám, azaz az utóbbi években romlott a helyzet. A középfokú oktatásban 10,2 tanulóra volt egy pedagógus, utoljára 2014-ben volt ilyen magas az arány, és az utóbbi években látványosan megugrott.
Ugyanakkor a megyei bontást megnézve, az általános iskolák esetében 7 megyében 10 feletti a mutató: Pest, Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében jutott a legtöbb tanuló egy-egy pedagógusra. Budapesten viszont 9,2-es mérőszámot közöltek, de az országos átlagnál sokkal jobb a helyzet Baranyában (8,8), Békésben (8,9) és Zalában (8,9).
A középiskolákban valamivel rosszabb a tanárhelyzet, ugye, itt az országos átlag 10,2 diák/pedagógus, efölött pedig 13 megye szerepel a felsorolásban. Átlagosan a legtöbb tanulóval egy Heves megyei középiskolai tanárnak kell foglalkoznia (12,8), de Borsodban (11,6) és Pest megyében (11) sem túl rózsás a helyzet ebből a szempontból. A lista másik végén Békés (8,6), Nógrád (9,2) és Csongrád-Csanád megye (9,3) áll.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Bekeményítenek a magyar tanárok: egyhetes sztrájkot hirdettek
A jövő héten egyhetes munkabeszüntetést hirdetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete. Mint korábban írták, azért január 23-tól hirdették meg a sztrájkot, mert ekkor ér véget a nyolcadikosok középiskolai felvételije, tehát a sztrájk nem veszélyezteti a továbbtanulásukat. „Azért nem egy napban, hanem egy hétben gondolkodunk, hogy a sztrájkfolyamat új erőre kapjon.”
Így pedig úgy érdemes megszervezni a hetet, hogy ha kevés diák lesz jelen az iskolában, a sztrájk alatt csak felügyelet legyen az iskolában. Ha viszont az intézményvezető a sztrájk idejére tanítást rendel el, akkor azt javasolják, hogy legyenek olyan időszakok az adott sztrájknapon, amikor nincs tanítás még 50 százalékban sem.
Ha egész nap sztrájkolnának valahol a héten, akkor azt javasolják, két hétre jelentsék be a sztrájkot. Ha pedig az intézményvezető úgy dönt, hogy minden nap elrendeli a tanórák felének megtartását (érettségire felkészítés esetén a 100 százalékot), akkor azt kérik, hogy a tanórára berendelt pedagógusok ne tartsanak teljes tanórát, hanem hagyják félbe az órát, és a maradék időben felügyeljenek.
Egyébként a kormány január elsejével 10 százalékkal megemelte a béreket. A terv az, hogy a pedagógusok átlagfizetése 2025-re elérje a diplomás átlagbérek 80 százalékát. Amennyiben megérkeznek az uniós források, a mostani bérhez képest 2023-ban a mostani 10 százalékos béremelés helyett 21 százalékos, 2024-ben 25 százalékos, 2025-ben pedig 29-30 százalékos lehet az emelés mértéke.
Címlapkép: Komka Péter, MTI/MTVA