Pénzcentrum • 2022. január 21. 15:03
Aggasztó mértékben hiányoznak szaktanárok a magyar oktatási rendszerből, és a helyzet egyre csak romlik. Mindeközben Magyarországon a pedagógus-ellátottságra egyszerre jellemző a hiány és a pazarlás – mutatott rá egy friss kutatás. Az is kiderült, hogy nagy szükség lenne iskolapszichológusra, ifjúság és családvédelmi felelősre, szociálpedagógusra is az iskolákban, azonban az intézmények több mint felében státusz sincsen erre.
Magyarországon a pedagógusellátottságra, illetve az esetleges tanárhiány mértékére nehéz konkrét választ adni, mert az elérhető adatok ellentmondásosak – derül ki az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete által kezdeményezett, a T-TUDOK oktatáskutató cég által végzett kutatásából, melyet az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének megrendelésére készítettek. A területre egyszerre jellemző a hiány és a pazarlás. A pedagógushiány egyik fő jele a pedagógusok túlterheltsége.
Nincs elég tanár, aki van, túlterhelt
A kutatásban szerint az iskolák 43 százalékában nincs elég matematikatanár, egyharmadában nincs elég szakmai tanár, természettudományos tanár vagy tanító, egynegyedében pedig nincs elég informatika- és idegennyelv-tanár. Bár igény lenne iskolapszichológusra, ifjúság és családvédelmi felelősre, szociálpedagógusra, de az iskolák több mint felében nincs erre státusz.
Az online felmérés alapján átlagosan 42,48 óra a heti terhelése a beosztott pedagógusnak. Ebből átlagosan 27 óra csak a tanórai tanítás. A pedagógushiányt átmeneti megoldásokkal enyhítik az iskolák, de ezek többsége rontja a szolgáltatás minőségét – áll a kutatás összegzésében. Gyakornokot, pályakezdőt is a mély vízbe dobják, tanít a pedagógiai asszisztens is vagy pl. csúcsra járatják a helyettesítést.
Ez viszont gyakran oda vezet, hogy a túlhajszolt pedagógusnak az oktatás és nevelés helyett már csak a gyerekfelügyeletre van energiája.
A hátrányos helyzetű régiókban viszont már ezek az pótmegoldások sem állnak rendelkezésre. Míg átlagosan az intézmények több mint felében (55%), addig a hátrányos helyzetű iskolák háromnegyedében van betöltetlen álláshely. A hátrányos helyzetű régiókban az országos átlagnál (30%) jóval nagyobb, negyven százalék feletti fluktuációt találunk.
Túl sok a kisiskola
A kutatás megállapítja, hogy Magyarországon a sok kisméretű iskolából álló iskolahálózat, a nagy mennyiségű tananyag és a sok tantárgy miatt az oktatási rendszer kifejezetten pazarló. Minden második általános iskola a kisméretű (150 fő gyereklétszám alatti) feladatellátási helynek számít, ráadásul tipikusan az ilyen intézményekben koncentrálódnak a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, bár jelentősek a regionális különbségek. A rendszer hatékonyságának javítását gátolja a pedagógusok rugalmatlansága, alacsony hajlandósága a mobilitásra.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Hosszabb távon drámai pedagógushiányt vetít előre, hogy egyre kevesebb fiatalt vonz a pedagóguspálya. A pedagógusképzésben végzettek csak alig valamivel több mint harmada (37%-a) helyezkedett el a végzés után a szakmában. Ez az évi 1600 fő nem fogja kellőképpen ellentételezni a nyugdíjba vonulók nagy számát. A pályakezdők lemorzsolódásának fő oka természetesen az alacsony kezdőfizetés és az, hogy a hétköznapokban megvalósuló pedagógusi munka nélkülözi azt, amitől vonzó lehetne: a kreatív értelmiségi létet.
Alacsony bérek
A kutatás kitért a pedagógusok bérére is, amely jóval alatta marad a diplomások bérének (66 százaléka, míg az OECD-átlag 90%), és a magyar pedagógusnak kell a leghosszabb ideig tanítania ahhoz, hogy elérje a csúcsot a fizetésében (40 évet, miközben az EU21-átlag 25 év). „A magyar rendszer tehát pazarló, mivel az olcsó és sok munkaerő opcióját választja a kevesebb, de drágább és így potenciálisan minőségibb munkaerő opciója helyett” – állapítják meg.
A hatékony és eredményes oktatási rendszer kialakításához, a T-Tudok szakemberei szerint három területen kell egyaránt előrelépni. Egyrészt biztosítani kell a megfelelő színvonalon és mennyiségben a pedagógusokat, amihez drasztikusan meg kell emelni a béreket, elsősorban a kezdőszakaszra koncentrálva. Ahhoz, hogy ez a béremelés fenntartható legyen, meg kell szüntetni a pazarló struktúrát, hatékonyabb iskolahálózati ellátottságra és a komplex rendszert menedzselni tudó kompetenciák fejlesztésére is szükség van.
Harmadrészt pedig a pedagógusszakma presztízsének emeléséhez minőségi pedagógusképzés és a szakmai autonómia is elengedhetetlen. „Fontos kiemelni, hogy ezek az elemek fogaskerekekként kapaszkodnak egymásba, csak egy terület vagy néhány elem kiemelésével nem oldjuk meg a problémákat.”