Pénzcentrum • 2020. június 3. 09:55
Megkapták új bérajánlataikat a szakképzésben dolgozók, sokan a közelében sincsenek az ígért 30 százalékos emelésnek.- Az első visszajelzések alapján jó, ha átlagosan 20 százalékos béremelés teljesül a szakképzésben dolgozók körében - mondta a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szakképzésért felelős alelnöke, Gosztonyi Gábor arra a kérdésre, az érdekvédelmi szervezetnek milyen tapasztalatai vannak a kormány által megígért fizetésemelésről.
A szakképző intézmények oktatói, oktatást segítő munkatársai, technikai dolgozói ugyanis május végéig kapták meg új munkaszerződés-tervezetüket, amellyel megszűnik közalkalmazotti jogviszonyuk, és amelyből megtudhatják, mennyi pénzt fognak keresni, miután foglalkoztatásuk július elsejétől a Munka törvénykönyve alá kerül - írja a Népszava.
A kormány korábban átlagosan 30 százalékkal magasabb bért ígért, ami mintegy 34 ezer embert érint, ám az első adatok szerint ez csak keveseknek adatott meg, a legtöbben 10-20 százalék közötti emelést kaptak. Az egyik vidéki szakképzési centrum oktatójának bérét 23 évnyi munka után összesen 10,6 százalékkal emelték meg. A PSZ alelnöke tud olyan intézményvezetőről, aki összesen 5 százalékkal kap majd többet az új rendszerben, mint eddig.
Bár azt törvény garantálja, hogy senki sem kereshet kevesebbet mostani fizetésénél, a szakszervezetet mégis kereste egy nevelést-oktatást segítő szakképzési dolgozó, akinek az új munkaszerződésében feltüntetett összeg alacsonyabb jelenlegi bérénél.
A rendszer több tekintetben sem egységes: például van olyan szakképzési centrum, ahol az alapbér mellé járó pótlékokat (mint az osztályfőnöki vagy a munkaközösség-vezetői pótlék) is "alapbéresítették", vagyis a béremelés részeként tüntették fel. Egyes centrumok a bérajánlatokban részletezték, milyen régi-új feladatok várnak a dolgozókra, máshol viszont csak annyit írtak, hogy csak a jogállásváltozást követő 15 napon belül adnak tájékoztatást az adott munkakörbe tartozó feladatokról, a munkaidő beosztásról, a szabadság mértékéről, valamint az alapbéren túli munkabérekről és egyéb juttatásokról.
A kormány képviselői által sokat emlegetett béralkuról pedig semmit sem tudni: az egyezkedés lehetősége nem jelenik meg egyetlen törvényben és kormányrendeletben sem, és a szakképzési centrumok által kiküldött tájékoztatókban sem említik, hogy a bérajánlatokat lehet-e egy esetleges béralku alapjának tekinteni. Gosztonyi Gábor erre nem lát túl sok esélyt.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
- fogalmazott a PSZ alelnöke. Hasonló tapasztalatai vannak a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) is. Nagy Erzsébet, a PDSZ pécsi ügyvivője elmondta, elindítottak egy felmérést, amelynek eredményeit a hét végére összesíthetik, de az első visszajelzések alapján kijelenthető, hogy nem teljesül az átlagosan 30 százalékos emelés. Hozzátette,
Nagy Erzsébet szerint ez abszurd, ugyanis semmilyen jogszabály nem tiltja, hogy az érintettek megoszthassák egymással a szerződések tartalmát, a megajánlott bért. A PDSZ szerint az viszont jogszabályellenes, hogy egyes centrumokban csak később, a szerződés aláírása után ismerhetnek meg fontos részleteket a dolgozók.
A törvény ugyanis kimondja, hogy legalább harminc nappal az átadás-átvétel előtt a munkáltatónak minden - gazdasági, jogi és szociális - következményt közölnie kell. A szakszervezet az új minősítési, teljesítményértékelési rendszert is problémásnak tartja: az értékelési szempontok az utolsó pillanatig ismeretlenek voltak, nem lehetett rá felkészülni, továbbá nem értékelt olyan szempontokat, amelyeket az eddigi rendszerben elvártak a dolgozóktól.