Pénzcentrum • 2016. március 31. 05:51
A mai kisiskolások kétharmada valószínűleg olyan területen fog dolgozni, ami ma még nem is létezik. A technológia gyors fejlődése miatt nemcsak sok munkahely jövője vált kérdésessé, hanem az is, hogy mennyire alkalmazkodik ehhez a mai oktatás? Mit kell tanulni ma ahhoz, hogy a jövőben esélyünk legyen a munkaerőpiacon? Fel lehet erre egyáltalán készülni?
Napjainkban a technológia gyors fejlődése, a robotizáció miatt munkahelyek szűnnek meg és a munkakörök is jelentősen átalakulnak. Várhatóan egyre kevésbé lesz szükség adminisztratív vagy összeszerelő munkát végző alkalmazottakra és növekedésre lehet számítani az informatika és a tervező területen dolgozók körében.
- világít rá frissen készült kutatásában az Engame Akadémia, a Világgazdasági Fórum adataira hivatkozva.
Hogyan lehet erre felkészülni?
Mivel a tudás egyre gyorsulóbb ütemben avul el, ezért nagyon fontossá válik a rugalmasság, a fejleszthetőség és a tudás más kontextusban való alkalmazásának képessége.
Hazánkban a Felvi kínálatát nézve kiderül, hogy az itthoni egyetemeken szinte ugyanazokra a szakokra lehet jelentkezni, mint 10-20 évvel ezelőtt. Ezzel szemben a nyugat-európai egyetemek már olyan szakokat is kínálnak, mint a kreatív digitális technológia vagy az App- fejlesztés.
Miért van erre szükség?
A világ legnagyobb üzleti közösségi hálózata (LinkedIn) 2014-ben vizsgálta meg, hogy mi az a 10 legnépszerűbb pozíció, ami 5 évvel korábban még nem is létezett. A lista élén az olyan pozíciók végeztek, mint:
- IOS fejlesztő
- Android fejlesztő
- Zumba oktaó
- Social media gyakornok
Mit gondolunk a hazai oktatásról?
Az Engame Akadémia, amely 2010 óta segít a középiskolásoknak és az egyetemistáknak megtalálni a helyüket a világban, most több mint ezer diákot, szülőt és pedagógust kérdezett meg a hazai oktatás színvonaláról, a külföldi továbbtanulásról alkotott véleményükről. A felmérésből kiderült, hogy a három megkérdezett csoport közel azonos véleményen van, nagyjából 50 százalékuk kifejezetten soknak tartja a tananyag mennyiségét.
A megkérdezett diákok szinte kivétel nélkül tovább szeretnének tanulni az iskola után, egynegyedük pedig külföldre menne. A diákok több mint fele biztosan vagy nagyjából tudja, hogy mit is szeretne továbbtanulni a későbbiekben. A felmérésben résztvevők között a legtöbben a gazdasági pályán képzelik el magukat.
- válaszolta az egyik kutatásban megkérdezett diák.
Emellett a válaszadók egyöntetű véleménye, hogy kiemelt hangsúlyt kellene fektetni a gyakorlati ismeretek oktatására, vagyis mindenre "ami az életben felhasználható".
A külföldi továbbtanulás a megoldás?
Ma már senki nem lepődik meg azon, hogy a magyar középiskolások negyede tervezi komolyan, hogy külföldre megy tanulni. A diákok leginkább a magasabb fizetés és a karrierlehetőségek miatt szeretnének külföldön tanulni, míg a szülők az oktatás magas színvonala miatt tartják vonzónak a külföldi egyetemeket.
A Times Higher Education World University Rankings (2015-2016) adatai szerint a legmagasabban rangsorolt magyar egyetem a SOTE az 500 legjobb közé fért fel. A többi magyar vezető egyetem: Szeged, Debrecen, Pécs, ELTE és a BME a 600 - 800 közötti sávban találhatóak meg a világranglistán. Az itthon jellemzően legmagasabb bekerülési pontszámot kívánó Corvinus nincsen benne a top 800-ban.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A válaszadó diákok között, akik külföldön tervezik a továbbtanulást a legnépszerűbb célország az Egyesült Királyság. A UNESCO adatai szerint mégis a legtöbb magyard diák Ausztriában tanul, ezt követi Németország és az Egyesült Királyság. Összességében 2015-ben közel 9 -10 ezer főre becsülhető a külföldön tanuló magyarok száma.
Vagyis nem lankad a magyar diákok érdeklődése a külföldi továbbtanulás iránt, sőt évről évre növekszik. Arra vonatkozóan még nincsenek adatok, hogy vajon ezek a diákok a tanulmányaik befejezését követően hazajönnek-e.
Annak ellenére azonban, hogy a diákok tudják, mit szeretnének tanulni, mégis kevesen fejezik be a tanulmányaikat. Magyarországon kiemelkedően magas a felsőoktatási lemorzsolódás aránya. Az OECD adatai szerint hazánkban a fiatalok 54 százaléka kezd bele valamilyen felsőoktatási képzésbe, ami nem rossz arány, de az elgondolkoztató, hogy a képzést csupán a diákok 23 százaléka fejezi be.
Mi hiányzik?
A kutatás nyitott kérdőívek segítségével világított rá arra, hogy a tananyagból a diákok, tanárok, valamint a szülők is a legnagyobb arányban a különféle pénzügyi ismeretek átadását, a pénzügyi tudatosságra nevelést hiányolják.
Ide sorolhatóak az adózással, adóbevallással kapcsolatos információk, a számlavezetés és a számlanyitás is. De sok megkérdezett örülne, ha a diákok az iskolában megtanulhatnánk, hogy mire kell figyelni a hitelfelvételkor, vagy a csekkek befizetésekor.
- válaszolta az egyik kutatásban megkérdezett diák.
Emellett a válaszadók egyöntetű véleménye, hogy kiemelt hangsúlyt kellene fektetni a gyakorlati ismeretek oktatására, vagyis mindenre "ami az életben felhasználható".
A külföldi továbbtanulás a megoldás?
Ma már senki nem lepődik meg azon, hogy a magyar középiskolások negyede tervezi komolyan, hogy külföldre megy tanulni. A diákok leginkább a magasabb fizetés és a karrierlehetőségek miatt szeretnének külföldön tanulni, míg a szülők az oktatás magas színvonala miatt tartják vonzónak a külföldi egyetemeket.
A Times Higher Education World University Rankings (2015-2016) adatai szerint a legmagasabban rangsorolt magyar egyetem a SOTE az 500 legjobb közé fért fel. A többi magyar vezető egyetem: Szeged, Debrecen, Pécs, ELTE és a BME a 600 - 800 közötti sávban találhatóak meg a világranglistán. Az itthon jellemzően legmagasabb bekerülési pontszámot kívánó Corvinus nincsen benne a top 800-ban.
A válaszadó diákok között, akik külföldön tervezik a továbbtanulást a legnépszerűbb célország az Egyesült Királyság. A UNESCO adatai szerint mégis a legtöbb magyard diák Ausztriában tanul, ezt követi Németország és az Egyesült Királyság. Összességében 2015-ben közel 9 -10 ezer főre becsülhető a külföldön tanuló magyarok száma.
Vagyis nem lankad a magyar diákok érdeklődése a külföldi továbbtanulás iránt, sőt évről évre növekszik. Arra vonatkozóan még nincsenek adatok, hogy vajon ezek a diákok a tanulmányaik befejezését követően hazajönnek-e.