Pénzcentrum • 2016. március 31. 05:51
A mai kisiskolások kétharmada valószínűleg olyan területen fog dolgozni, ami ma még nem is létezik. A technológia gyors fejlődése miatt nemcsak sok munkahely jövője vált kérdésessé, hanem az is, hogy mennyire alkalmazkodik ehhez a mai oktatás? Mit kell tanulni ma ahhoz, hogy a jövőben esélyünk legyen a munkaerőpiacon? Fel lehet erre egyáltalán készülni?
Napjainkban a technológia gyors fejlődése, a robotizáció miatt munkahelyek szűnnek meg és a munkakörök is jelentősen átalakulnak. Várhatóan egyre kevésbé lesz szükség adminisztratív vagy összeszerelő munkát végző alkalmazottakra és növekedésre lehet számítani az informatika és a tervező területen dolgozók körében.
- világít rá frissen készült kutatásában az Engame Akadémia, a Világgazdasági Fórum adataira hivatkozva.
Hogyan lehet erre felkészülni?
Mivel a tudás egyre gyorsulóbb ütemben avul el, ezért nagyon fontossá válik a rugalmasság, a fejleszthetőség és a tudás más kontextusban való alkalmazásának képessége.
Hazánkban a Felvi kínálatát nézve kiderül, hogy az itthoni egyetemeken szinte ugyanazokra a szakokra lehet jelentkezni, mint 10-20 évvel ezelőtt. Ezzel szemben a nyugat-európai egyetemek már olyan szakokat is kínálnak, mint a kreatív digitális technológia vagy az App- fejlesztés.
Miért van erre szükség?
A világ legnagyobb üzleti közösségi hálózata (LinkedIn) 2014-ben vizsgálta meg, hogy mi az a 10 legnépszerűbb pozíció, ami 5 évvel korábban még nem is létezett. A lista élén az olyan pozíciók végeztek, mint:
- IOS fejlesztő
- Android fejlesztő
- Zumba oktaó
- Social media gyakornok
Mit gondolunk a hazai oktatásról?
Az Engame Akadémia, amely 2010 óta segít a középiskolásoknak és az egyetemistáknak megtalálni a helyüket a világban, most több mint ezer diákot, szülőt és pedagógust kérdezett meg a hazai oktatás színvonaláról, a külföldi továbbtanulásról alkotott véleményükről. A felmérésből kiderült, hogy a három megkérdezett csoport közel azonos véleményen van, nagyjából 50 százalékuk kifejezetten soknak tartja a tananyag mennyiségét.
A megkérdezett diákok szinte kivétel nélkül tovább szeretnének tanulni az iskola után, egynegyedük pedig külföldre menne. A diákok több mint fele biztosan vagy nagyjából tudja, hogy mit is szeretne továbbtanulni a későbbiekben. A felmérésben résztvevők között a legtöbben a gazdasági pályán képzelik el magukat.
Annak ellenére azonban, hogy a diákok tudják, mit szeretnének tanulni, mégis kevesen fejezik be a tanulmányaikat. Magyarországon kiemelkedően magas a felsőoktatási lemorzsolódás aránya. Az OECD adatai szerint hazánkban a fiatalok 54 százaléka kezd bele valamilyen felsőoktatási képzésbe, ami nem rossz arány, de az elgondolkoztató, hogy a képzést csupán a diákok 23 százaléka fejezi be.
Mi hiányzik?
A kutatás nyitott kérdőívek segítségével világított rá arra, hogy a tananyagból a diákok, tanárok, valamint a szülők is a legnagyobb arányban a különféle pénzügyi ismeretek átadását, a pénzügyi tudatosságra nevelést hiányolják.
Ide sorolhatóak az adózással, adóbevallással kapcsolatos információk, a számlavezetés és a számlanyitás is. De sok megkérdezett örülne, ha a diákok az iskolában megtanulhatnánk, hogy mire kell figyelni a hitelfelvételkor, vagy a csekkek befizetésekor.
- válaszolta az egyik kutatásban megkérdezett diák.
Emellett a válaszadók egyöntetű véleménye, hogy kiemelt hangsúlyt kellene fektetni a gyakorlati ismeretek oktatására, vagyis mindenre "ami az életben felhasználható".
A külföldi továbbtanulás a megoldás?
Ma már senki nem lepődik meg azon, hogy a magyar középiskolások negyede tervezi komolyan, hogy külföldre megy tanulni. A diákok leginkább a magasabb fizetés és a karrierlehetőségek miatt szeretnének külföldön tanulni, míg a szülők az oktatás magas színvonala miatt tartják vonzónak a külföldi egyetemeket.
A Times Higher Education World University Rankings (2015-2016) adatai szerint a legmagasabban rangsorolt magyar egyetem a SOTE az 500 legjobb közé fért fel. A többi magyar vezető egyetem: Szeged, Debrecen, Pécs, ELTE és a BME a 600 - 800 közötti sávban találhatóak meg a világranglistán. Az itthon jellemzően legmagasabb bekerülési pontszámot kívánó Corvinus nincsen benne a top 800-ban.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A válaszadó diákok között, akik külföldön tervezik a továbbtanulást a legnépszerűbb célország az Egyesült Királyság. A UNESCO adatai szerint mégis a legtöbb magyard diák Ausztriában tanul, ezt követi Németország és az Egyesült Királyság. Összességében 2015-ben közel 9 -10 ezer főre becsülhető a külföldön tanuló magyarok száma.
Vagyis nem lankad a magyar diákok érdeklődése a külföldi továbbtanulás iránt, sőt évről évre növekszik. Arra vonatkozóan még nincsenek adatok, hogy vajon ezek a diákok a tanulmányaik befejezését követően hazajönnek-e.
Annak ellenére azonban, hogy a diákok tudják, mit szeretnének tanulni, mégis kevesen fejezik be a tanulmányaikat. Magyarországon kiemelkedően magas a felsőoktatási lemorzsolódás aránya. Az OECD adatai szerint hazánkban a fiatalok 54 százaléka kezd bele valamilyen felsőoktatási képzésbe, ami nem rossz arány, de az elgondolkoztató, hogy a képzést csupán a diákok 23 százaléka fejezi be.
Mi hiányzik?
A kutatás nyitott kérdőívek segítségével világított rá arra, hogy a tananyagból a diákok, tanárok, valamint a szülők is a legnagyobb arányban a különféle pénzügyi ismeretek átadását, a pénzügyi tudatosságra nevelést hiányolják.
Ide sorolhatóak az adózással, adóbevallással kapcsolatos információk, a számlavezetés és a számlanyitás is. De sok megkérdezett örülne, ha a diákok az iskolában megtanulhatnánk, hogy mire kell figyelni a hitelfelvételkor, vagy a csekkek befizetésekor.
- válaszolta az egyik kutatásban megkérdezett diák.
Emellett a válaszadók egyöntetű véleménye, hogy kiemelt hangsúlyt kellene fektetni a gyakorlati ismeretek oktatására, vagyis mindenre "ami az életben felhasználható".
A külföldi továbbtanulás a megoldás?
Ma már senki nem lepődik meg azon, hogy a magyar középiskolások negyede tervezi komolyan, hogy külföldre megy tanulni. A diákok leginkább a magasabb fizetés és a karrierlehetőségek miatt szeretnének külföldön tanulni, míg a szülők az oktatás magas színvonala miatt tartják vonzónak a külföldi egyetemeket.
A Times Higher Education World University Rankings (2015-2016) adatai szerint a legmagasabban rangsorolt magyar egyetem a SOTE az 500 legjobb közé fért fel. A többi magyar vezető egyetem: Szeged, Debrecen, Pécs, ELTE és a BME a 600 - 800 közötti sávban találhatóak meg a világranglistán. Az itthon jellemzően legmagasabb bekerülési pontszámot kívánó Corvinus nincsen benne a top 800-ban.
A válaszadó diákok között, akik külföldön tervezik a továbbtanulást a legnépszerűbb célország az Egyesült Királyság. A UNESCO adatai szerint mégis a legtöbb magyard diák Ausztriában tanul, ezt követi Németország és az Egyesült Királyság. Összességében 2015-ben közel 9 -10 ezer főre becsülhető a külföldön tanuló magyarok száma.
Vagyis nem lankad a magyar diákok érdeklődése a külföldi továbbtanulás iránt, sőt évről évre növekszik. Arra vonatkozóan még nincsenek adatok, hogy vajon ezek a diákok a tanulmányaik befejezését követően hazajönnek-e.