Pénzcentrum • 2026. szeptember 29. 11:10
Átfogó reformcsomagot nyújtott be a cseh kormány az önkéntes nyugdíjrendszer átalakítására, amely a tervek szerint 2027. január 1-jén lép életbe. Az intézkedések célja a kiegészítő megtakarítások hozamának növelése és szélesebb körű népszerűsítése. Ennek érdekében a javaslat automatikus életciklus-alapú befektetéseket vezet be, szigorú plafont szab a pénztárak által levonható költségeknek, valamint egyedi kedvezményekkel – például a megtakarítások részleges korai felvételének lehetőségével – ösztönözné az előtakarékosságra a fiatalokat - írja a Portfolio.
A szeptember végén első olvasatban tárgyalt, "Jobb Nyugdíj" (Lepší penzijko) elnevezésű törvényjavaslat egyik legfontosabb újítása az életciklus-alapú befektetési stratégia alapértelmezetté tétele. A rendszer a jövőben automatikusan a megtakarító életkorához igazítaná a portfóliót. A fiatalok vagyona így dinamikusabb, magasabb hozamlehetőséget kínáló eszközökben gyarapodna, majd a nyugdíjkorhatár közeledtével a befektetések fokozatosan a konzervatívabb, biztonságosabb eszközök felé tolódnának el. A kormány várakozásai szerint ez a megoldás a pénztárak adminisztratív terheit is jelentősen enyhíti, hiszen feleslegessé teszi az egyéni kockázatvállalási kérdőívek kitöltését.
A reform határozottan fellép a magas költségek ellen is. Jelenleg a cseh pénztárak vagyonkezelési díja 0,4 és 2,5 százalék között mozog, a sikerdíj pedig elérheti a 25 százalékot is. Az új szabályozás a sikerdíjat teljesen eltörölné, a kezelési díjat pedig a legtöbb alapnál 0,5 százalékban maximalizálná. Bár a szektor hevesen tiltakozik a szigorítás ellen, a pénzügyi tárca szerint a lépést bőven indokolja az az évi 18 milliárd koronás (körülbelül 272 milliárd forintos) állami támogatás, amellyel a költségvetés a rendszert segíti.
Magyar szempontból ez az irány azért is figyelemre méltó, mert nálunk az önkéntes nyugdíjpénztárak díjterhelése már tartósan 1 százalék alatt van – 2025-ben már 0,66 százalékra csökkent –, míg a hazai befektetési egységhez kötött (unit-linked) életbiztosítások költségei ennél lényegesen magasabbak.
A törvényjavaslat emellett kivezetné a 2013 óta az új belépők elől elzárt, kifejezetten alacsony hozamot biztosító, úgynevezett átalakított alapokat is. Bár ezek még mindig a résztvevők csaknem felét tömörítik, működésük a tervek szerint 2036 végén végleg megszűnik, így elegendő átállási időt biztosítanak az érintetteknek.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Kiemelt figyelmet kap a fiatalabb korosztályok bevonása. A tervezet szerint a gyermekek már havi 100 koronás (nagyjából 1500 forintos) saját befizetés után is jogosulttá válnának az állami támogatásra. Ennél is radikálisabb újítás, hogy a legalább tíz éve takarékoskodó ügyfelek a 36. születésnapjukig egy alkalommal adómentesen felvehetnék a felhalmozott összeg egyharmadát. A jogalkotó ezzel azt a problémát orvosolná, hogy a megtakarításokhoz való korai hozzáférés hiánya eddig jórészt elriasztotta a fiatalokat a hosszú távú elköteleződéstől.
A cseh nyugdíjrendszer a második pillér korábbi megszüntetése óta mindössze két pillérre támaszkodik, amelyek a felosztó-kirovó rendszerű állami, valamint a harmadik, önkéntes megtakarítási ágból állnak. Utóbbi keretében a magán-vagyonkezelők által kezelt számlák mellett 2024-től már egy rugalmasabb, részvényeket és tőzsdén kereskedett alapokat (ETF-eket) is kínáló hosszú távú befektetési termék (LTIP) is elérhető. A reformra óriási szükség van, ugyanis – Magyarországhoz hasonlóan – a csehek időskori bevételeit jelenleg is túlnyomórészt az állami nyugdíj adja, az öngondoskodási pillér súlya az EU-ban az egyik legalacsonyabb. Az állami rendszert, amely átlagosan havi 830 eurónak megfelelő nyugdíjat biztosít, a jövőben demográfiai szigorítások is védik, így az egyelőre 65 éves nyugdíjkorhatár 2030-tól fokozatosan 67 évre emelkedik.