Pénzcentrum • 2020. október 6. 13:00
A dolgozók többsége majdnem a nyugdíja negyedét a munkahelyétől várja, a vírushelyzet rányomta a bélyegét a munkáltatók anyagi helyzetére is. A legtöbben úgy látják: nyugdíjasként a jelenlegi jövedelmük durván kétharmada biztosítaná számukra a kényelmes öregkort, ám a megkérdezettek csupán egynegyede érzi úgy, hogy jó úton halad ennek elérése érdekében. Pedig az életre szóló munkahely ma már a múlté.
A világjárvány következtében kialakuló válság nyugdíjrendszereket is fenyegeti. Legalábbis ez derül ki az Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás idei adataiból. E szerint miközben az aktív dolgozók a nyugdíjjövedelmük 24%-át a munkaadók által üzemeltetett munkahelyi nyugdíjkonstrukcióktól remélik, a pandémiás helyzet a munkaadók jövedelmezőségét, így a vállalati nyugdíjprogramokat is veszélyezteti.
Miközben az országok az elmúlt több mint egy évszázad legsúlyosabb közegészségügyi válságával küzdenek, a koronavírus-járvány, illetve az azzal együtt járó gazdasági hanyatlás tovább rontotta a nyugdíjrendszerek amúgy is instabil állapotát, különösen a jövőbeni kilátásokat - a többi között erre világít rá a 2020-as eredményeken keresztül a világ számos országában végzett kutatás. A gazdaság hanyatlása, a pénzügyi piacok mélyrepülése, a vállalkozások tömeges megszűnése, valamint a munkanélküliség emelkedése külön-külön is óriási kihívást jelent, de e hatások együttese új stratégiákat követel mind a munkaadók és a munkavállalók, mind az állam részéről.
B-terv nélkül
Ehhez képest a kutatásban részt vett munkavállalók csupán
- 35%-a nyilatkozott úgy, hogy van tartalékterve,
- mindössze 17%-a mondta azt, hogy rendelkezik előre átgondolt, felépített stratégiával arra az esetre, ha már a tervezett nyugdíjba vonulást megelőzően kénytelen lenne abbahagyni a munkát,
- 36%, vagyis minden harmadik megkérdezett úgy látja, munkaadója nem is segíti a nyugdíjra való felkészülését.
- A megkérdezett munkavállalók 52%-a mondta azt, hogy jelenleg részesül valamilyen munkahelyi nyugdíjprogramban, igaz, ez nem feltétlenül jelent munkaadói hozzájárulást.
Mindez hosszútávú kockázatokra is rávilágít.
A jelentés szerint éppen ezért a munkaadóknak, még a koronavírus-járvány jelentette nehéz helyzetben sem szabadna megfeledkezniük arról, hogy sokszor akár aprónak tűnő, a dolgozóik életében mégis meghatározó jelentőségű intézkedéssel segíthetik munkavállalóikat: például szakképzéssel, vagy oktatással. Ez amellett, hogy alapvető munkaadói érdek, az állam számára is hasznos.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 20 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,22 százalékos THM-el, havi 143 171 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az UniCredit Banknál 6,42%, a Magnet Banknál 6,76%, az Erste Banknál 6,78%, a CIB Banknál 6,79%, míg a Raiffeisen Banknál pedig 7%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Munka nyugdíjasként is
A 2020-as adatokból az is kiderül, a dolgozók mindössze 34%-a tervez úgy, hogy a nyugdíjkorhatár elérésével egy csapásra felhagy a munkával és nyugdíjba vonul, 57%-a fokozatos nyugdíjba menetelre számít, valamint arra, hogy valamilyen formában nyugdíjas éveiben is dolgozni fog. A nyugdíjas korukban dolgozni szándékozók fele ezt egyébként nem anyagi, illetve megélhetési okokkal indokolta. Egyszerűen azzal, hogy idősebb éveiben is aktív szeretne maradni és nem akar szellemileg leépülni. A legtöbben úgy látják: nyugdíjasként a jelenlegi jövedelmük durván kétharmada biztosítaná számukra a kényelmes öregkort, ám a megkérdezettek csupán egynegyede érzi úgy, hogy jó úton halad ennek elérése érdekében.
Bár a munkavállalók több mint fele igényelné, hogy a korhatár betöltésekor fokozatosan menjen nyugdíjba, mindössze 24%-uk érzi úgy, hogy jelenlegi munkahelyén az idősebb korosztály számára is kínálnak megfelelő munkaköröket, és csupán 28%-uk mondhatta el munkaadójáról, hogy megteremtette annak lehetőségét, hogy a dolgozói idővel teljesről részmunkaidősre váltsanak. A válaszadók egyharmada (33%) azonban úgy látja, munkaadója semmit nem tesz a többgenerációs munkahely megteremtéséért - pedig akkor akár élete későbbi szakaszában is folytathatná a munkát. Mindez felveti a foglalkoztatási és nyugdíjjuttatási hordozhatóság szükségességét:
A jelentés végezetül rámutat arra is, hogy a munkahelyi nyugdíjprogramba történő automatikus beléptetés mellett a munkaadók professzionálisan kezelt befektetési lehetőségekkel, szolgáltatásokkal is támogathatják a munkavállalókat. Ezek lehetnek speciális nyugdíjcélú pénzügyi termékek, illetve tanácsadói alapú vagyonkezelések, amelyek keretében a dolgozók az egyéni kockázatviselési hajlandósághoz mérten és a nyugdíjba vonulásig hátra lévő időhöz igazodva fektetik be megtakarításaikat. Emellett ugyancsak fontos a professzionális, személyes nyugdíjtakarékossági cselekvési terv kidolgozása és a független pénzügyi tanácsadókkal történő konzultáció ösztönzése.