NapiCsárt • 2020. február 7. 16:45
Magyarországon a férfi nyugdíjasok átlagosan 15,5 százalékkal több nyugdíjat kapnak mint a nők. Meglepő, de ez az egész EU-t nézve nem is számít kiugróan nagy különbségnek. Az azonban már egy sokkal sokatmondóbb adat, hogy a nyugdíjas elszegényedés kockázatának 8 év leforgása alatt 2,6-szor annyi 65 évnél idősebb magyar van most kitéve, mint az előző évtized elején.
2018-ban a 65 év feletti nyugdíjas férfiak átlagosan 30 százalékkal kaptak több nyugdíjat, mint a nők. És bár ez a különbség kimondottan nagynak mondható, 8 év alatt összességében 4 százalékkal azért csökkent a szakadék a két nem között - derült ki az Eurostat friss összeállításából. Az egyes országokra külön-külön is rátekintve azonban azt látjuk, hogy jókora különbségek mutatkoznak a nemzetállamok között
Luxembourgban például a nyugdíjas férfiak átlagosan 43 százalékkal több nyugdíjat kapnak, mint a nők, de szintén 40 százalék fölötti a különbség Máltán is a férfiak javára, míg a bronzérmes Hollandiában 40 százalékos a differencia, szintén a férfiak javára.
A férfiak és nők nyugdíját illetően komoly különbség mutatkozik még Ausztriában, Cipruson és Németországban is. Sorrendben 39, 38, 37 százalékkal kapnak több nyugdíjat az országokban élő idős férfiak, mint a nők.
A lista másik végén azonban már korántsem ennyire brutális a helyzet. A nyugdíjak között Észtországban pusztán 1 százalék különbség van a nők és férfiak között, míg Dániában csupán 7, Szlovákiában pedig 8, persze mindenhol a férfiak javára. Magyarország ebből a szempontból a lista ezen felén tanyázik, ugyanis
Ez bár százalékosan nem kevés, összehasonlításban az EU 5. legjobb eredménye. Közvetlen szomszédjaink közül csak Szlovákiában még egyenlőbb a nyugdíjösszegek nemi eloszlása. Az is igaz ugyanakkor, hogy 10 éves leforgása alatt, 2008-2018 között nőtt a különbség a férfiak és a nők átlagos nyugdíjkifizetése között, összesen 1,2 százalékkal.
Nyugdíjas szegénység kockázata
Az Eurostat friss kiadványából kiderül az is, hogy az EU-ban átlagosan 7-ből 1 nyugdíjas ki van téve a nyugdíjas szegénység kockázatának. Ez a fogalom a statisztikákban azokat a nyugdíjas egyének összességét jelenti, akiknek a nyugdíjas jövedelem kevesebb, mint az adott nemzetállam polgárainak átlagos jövedelmének a 60 százaléka - szociális transzferek figyelembevétele után -. 2018-ban az EU nyugdíjasainak 15 százaléka tartozott ide, ami egy százalékkal több, mint amennyien 2017-ben voltak.
Persze, akárcsak a nemi egyenlőtlenségek tekintetében, ebben az esetben is óriási különbség mutatkozik az egyes országok statisztikáiban. Így lehet például az, hogy az észt nyugdíjasok 54 százaléka úgymond ki van téve a nyugdíjas elszegényedés kockázatának. Érdekes tehát, hogy míg az észt férfi és női nyugdíjak között szinte semmilyen különbség nincs, a nemek képviselői együttesen rengetegen vannak, akiknek a nyugdíjas jövedelmük jócskán elmaradt az országba tapasztalható dolgozói átlagbérektől.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Ugyancsak sok ilyen nyugdíjas él Lettországban és Litvániában is, de sok nyugdíjast fenyeget az időskori elszegényedés réme Bulgáriában, Horvátországban és Cipruson is. De Máltán, Romániában vagy éppen Írországban sem sokkal jobb a helyzet. Fontos azonban kiemelni, hogy itt a statisztika az adott ország nyugdíjasainak nyugdíját az adott országok keresőinek jövedelmi átlagához viszonyítják. Ezek a számok tehát azt mutatják, hogy az adott országban élő nyugdíjasok mennyire maradnak le vagy éppen mennyire nem bevételeiket tekintve a még dolgozó állampolgárok bevételeitől.
A lista másik oldalán egyébként Szlovákia tanyázik, itt csupán a nyugdíjasok 6 százalékát érint a nyugdíjas elszegényedés veszélye, azaz csupán a nyugdíjasok 6 százaléka számíthat jócskán kevesebb bevételre nyugdíjasként, mint dolgozóként. Hátulról a második helyen Franciaország végzett, míg a harmadik Görögország. Magyarország ebből a szempontból hátulról a 4. helyen futott be, azaz hazánkban
Ez a statisztikák szerint megközelítőleg 200 000 embert jelent, az ő nyugdíjuk mértéke tehát kevesebb, mint az adott nemzetállam polgárainak átlagos jövedelmének a 60 százaléka - szociális transzferek figyelembevétele után -.
A statisztikákból ezen felül kiolvasható az is, hogy, míg 2010-ben a magyar 65 év feletti nyugdíjasoknak csupán 3,7 százaléka volt kitéve a nyugdíjas elszegényedés kockázatának, addig 8 év leforgása alatt már 9,7 százalékuk. Ez pedig 2,6-szoros növekedés kevesebb mint 10 év alatt.