Pénzcentrum • 2020. augusztus 4. 16:28
A tavalyi évhez képest idén csökkent a felsőoktatásba jelentkezők száma, és a felvételt nyert hallgatók közül minden ötödiknek önerőből kell fedezni a tandíjat. A költségtérítéses képzések pedig egyre drágábbak, egyes szakokon akár 500 000 forint is lehet egy félév. Egy 2018-as felmérés szerint az alapképzésre járó diákok több mint fele dolgozott egyetem vagy főiskola mellett, mert a többségük e nélkül nem tudna felsőoktatásban tanulni.
Az előző évhez viszonyítva jelentősen csökkent idén a felsőoktatásba jelentkezők száma. Országosan a 2020 szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre 91 460-an szerettek volna bekerülni. A felvételizők 74 százaléka örülhetett idén, tavaly ugyanez az arány 70 százalék volt. Végül 55 521 diáknak nem kell fizetnie a tanulásért, a költségeket esetükben az állam állja, míg 12 591 elsőéves hallgató költségtérítéses képzésre nyert felvételt - írja közleményében az OTP Bank.
Az önköltséges képzések évről évre drágulnak: az egyik legnépszerűbb szakon, a Budapesti Corvinus Egyetem gazdálkodás és menedzsment képzésén 2013-ban 295 ezer forintot kértek egy félévért, 2020-ban már 390 ezer forintot kell fizetniük a diákoknak, illetve családjaiknak. Vannak olyan szakok, ahol 500 ezer, sőt akár 1 millió feletti összegeket is be kell fizetni egy-egy szemeszterért.
Az OTP Öngondoskodási Index kutatás adatai alapján a megkérdezettek 75 százaléka véli úgy, hogy a felsőfokú tanulmányok finanszírozása a szülők feladata. Azonban, ha a szülők nem tudnak besegíteni, a diáknak dolgozni kell a tanulás mellett. Egy egyetemista életforma fenntartásába azonban nem csak a költségtérítéses képzés fizetése tartozik bele, állami finanszírozás esetén is felmerülnek költségek. Többek között a tankönyvek, a közlekedés, az étkezés, a szórakozás és adott esetben az albérlet havi díjának finanszírozása is. A fiatalok egyik pillanatról a másikra szembesülnek rengeteg olyan költséggel, amellyel addig nem kellett számolniuk, ezért már a kiadások nyomon követése is kihívások elé állíthatja őket.
Bár vannak, akiknek a diákmunkáról elsősorban a középiskolai vakáció alatt dolgozó fiatalok jutnak eszükbe, ma már egyre több felsőoktatásban tanuló is jelentkezik ilyen munkákra. A magyarországi Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) kérdőíves moduljának adatai alapján 2018-ban a hallgatók több mint fele végzett valamilyen munkát tanulmányai mellett: 51 százalékuk állandó, határozatlan időtartamú állásban volt, 30 százalékuk diákmunkásként vagy gyakornokként dolgozott. Az Eurostudent 2018-as felmérése alapján a tanulmányok melletti munkavállalás leggyakoribb oka a megélhetési költségek fedezése, a hallgatók 61 százalékánál ez a legjellemzőbb indok. Majd 50 százalék gondolja úgy, hogy e nélkül nem engedhetnék meg maguknak a felsőoktatási tanulmányokat - írják a közleményben.