Pénzcentrum • 2026. július 20. 08:30
A Tisza-kormány új adócsomagja alapvetően átírja a bizalmi vagyonkezelés szabályait, így 2026. augusztus végétől megszűnik az eddigi ötéves adómentesség, amelynek helyét egy általános adóhalasztás veszi át. A módosítás kifejezett célja az adóelkerülő struktúrák kiszűrése, amit a hatóság mostantól kötelező és szigorú, a szerződések valós gazdasági tartalmát is vizsgáló ellenőrzésekkel kényszerít majd ki. A megfelelő szakmai alapokon nyugvó, valódi családi vagyontervezési és generációváltási célokat szolgáló struktúrák működése ugyanakkor a jövőben is biztosított marad - közölte a Portfolio.
A Magyar Péter miniszterelnök és Kármán András pénzügyminiszter által ismertetett, a helyreállítási terv végrehajtásához kapcsolódó adócsomag legjelentősebb, szűkebb réteget érintő változása a bizalmi vagyonkezelés adósemlegességének megteremtése. A személyi jövedelemadózásban a 2026. augusztus 31-e után vagyonkezelésbe adott elemeknél megszűnik az a szabály, amely szerint a bevitelkor kimutatott eszközérték-növekmény öt év elteltével automatikusan adómentessé válik.
Ezt a gyakorlatot egy adóhalasztási rendszer váltja fel, amelynek értelmében a jövőben sem a beadáskor, sem az értékesítéskor nem keletkezik azonnali fizetési kötelezettség, de amikor a kedvezményezettek végül hozzájutnak a tőkéhez, az adóról már nem mond le a költségvetés. A halasztott adót addig is be lehet fektetni, ráadásul fontos könnyebbség, hogy a vagyonrendelő halála utáni öröklés továbbra is adómentes marad a családtagok számára.
Az új előírások felmenő rendszerben lépnek életbe, így a korábbi konstrukciókra részben megmaradnak a jelenlegi szabályok. A 2023. szeptember 12. előtt, valamint az ezután, de 2026. augusztus vége előtt létrehozott vagyonkezelések esetében a már bevitt vagyonelemekre bizonyos feltételek mellett továbbra is alkalmazható a korábbi adómentességi, illetve ötéves türelmi szabály.
Változik és egyértelműbbé válik a vagyonkiadás logikája is. Ha a kedvezményezett nem az eredetileg bevitt vagyontárgyat kapja vissza, hanem például annak értékesítése után készpénzt, a juttatás szigorú sorrendben adózik. Elsőként a felhalmozott hozam, majd a bevitelkor kimutatott eszközérték-növekmény minősül osztaléknak, és csak az ezen felüli rész számít az eredeti, már leadózott tőke adómentes kiadásának. Amennyiben viszont a kedvezményezett pontosan az eredeti vagyontárgyat kapja vissza, a tranzakció továbbra is adómentes maradhat. A jogszabály emellett rögzíti, hogy a vagyonkiadás adózásánál mindig az eredeti vagyonrendelő személye a mérvadó, így egy esetleges személycsere nem hozza automatikusan azonos adójogi helyzetbe az új vagyonrendelőt.
A jogalkotó egyértelmű célja, hogy a bizalmi vagyonkezelésre a jövőben ne lehessen adózási kiskapuként tekinteni. Ennek érdekében valamennyi bizalmi vagyonkezelés és vagyonkezelő alapítvány kötelező adóhatósági ellenőrzésen esik át. Az első hullámban a 2023. szeptember 12. előtt létrejött, akár időközben meg is szüntetett struktúrákat vizsgálják, majd 2028-tól a később alapítottak is sorra kerülnek.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a jövőben nem csupán a formai megfelelést ellenőrzi, hanem a vagyonrendelés tényleges indokát, a felek közötti kapcsolatokat, valamint azt, hogy a struktúra valós örökléstervezési vagy vagyonvédelmi célt szolgált-e. Különösen nehéz helyzetbe kerülhetnek azok a nem üzletszerűen működő bizalmi vagyonkezelések, amelyeket a felek ténylegesen "kézi vezérléssel" irányítanak. Ha nem igazolható hitelt érdemlően a valódi generációváltási vagy családi gondoskodási szándék, az adóelkerülés kockázata megállapítható. A szigorúbb fellépést egy új adatszolgáltatási kötelezettség is támogatja, amelynek alapján a vagyonkezelőknek minden év elején részletes jelentést kell küldeniük az adóhatóságnak a kezelt vagyon értékéről és a növekményekről.
Szakmai értékelések szerint az új szabályozás nem jelenti a bizalmi vagyonkezelés végét, sokkal inkább egy érettebb, átláthatóbb és a nemzetközi gyakorlathoz jobban illeszkedő piac kialakulását hozhatja el. A fókusz a rövid távú adóelőnyök helyett a hosszú távú öngondoskodásra helyeződik át, ami egyben a professzionális vagyonkezelők szerepét is felértékeli. Az érintetteknek a struktúrák hirtelen megszüntetése helyett a tudatos felkészülés javasolt, így érdemes alaposan áttekinteni a meglévő szerződések eredeti célját, a működés tényleges autonómiáját, valamint azt, hogy a számviteli és adózási dokumentáció egy esetleges hatósági vizsgálat során megfelelően alátámasztja-e a valós családi vagyongazdálkodási szándékot.
Címlapkép: MTI/Szigetváry Zsolt