Pénzcentrum • 2020. február 13. 14:31
"Az MNB-nek meg kell törnie a forintgyengülés pszichológiáját, mert az károkat okoz" - írja, még az MNB megszólalása előtt megjelent blogbejegyzésében Zsiday Viktor befektető.
Zsiday Viktor befektető szerint egy jegybank esetén két kérdést kell feltenni devizájának árfolyama kapcsán:
- van-e eszköze, hogy a deviza árfolyamát jelentősen befolyásolja?
- van-e szándéka, hogy a deviza árfolyamát jelentősen befolyásolja?
Mivel Magyarországon jelentősebb egyensúlytalanságok és kényszerpályák nincsenek, ezért teljesen egyértelmű, hogy a forint árfolyamának alakulása szempontjából a kamatszint dönt el mindent - írja Zsiday.
Magyarul: az MNB oda vezényli a forint árfolyamát ahová csak szeretné, az első kérdésre tehát igen a válasz.
Az elmúlt 1-2 évben a nemzetközi lassulásra válaszul Magyarország központi bankja a forint gyengítése mellett döntött. Az MNB fő célja a magas magyar növekedés, a "high-pressure economy" fenntartása, aminek alapvető eleme az alacsony kamatszint. Az elmúlt időszakban ez összhangban volt a többi céllal, most azonban már problémákat kezd okozni a tartósan gyenge és gyengülő árfolyam. Milyen problémákat?
- 1. Nyilvánvaló, hogy előbb-vagy utóbb a devizalértékelődés, pláne ha beépül a várakozásokba, komoly inflációs nyomást generál. Ez nem kívánatos.
- 2. Konszenzussá vált a befektetők körében, hogy az MNB puha, és a forint csak gyengülni tud. Emiatt boldog-boldogtalan a forint gyengülésére játszik, ami tovább gyengíti a forintot, amitől még többen kedvet kapnak e játékhoz, tehát ez egy önerősítő folyamat. Ez nem kívánatos.
- 3. A fix kamatozású lakossági állampapírok állománya nagyon nagyra nőtt, és ha tartós és jelentős a forint értékvesztése, akkor a lakosság becsapva érzi magát, és elmegy a kedve attól, hogy a jövőben ilyen papírokba fektessen. Ez nem kívánatos.
- 4. Politikailag is kezd elfogadhatatlan lenni a gyengülés üteme és mértéke, károkat okozhat a kormánypárt népszerűségében. Ez nem kívánatos.
Az MNB-nek tehát meg kell törnie a forintgyengülés pszichológiáját, mert az mindenféle károkat okoz - véli Zsiday. Az MNB-nek ehhez minden eszköze meg is van, és bármennyire is nem szeretné, kénytelen lesz a kamatszintet megemelni (bár a "Szent Alapkamat" marad 0,9%-on, de ennek már úgysincs jelentősége jó ideje). Hogy ez pontosan mikor és hogyan történik, az nem egyértelmű, de nem látszik más út. A korábbi egyszerű helyzethez képest most az MNB több célja egymással szembekerült, és dönteniük kell mi a fontosabb. Figyelembe véve a piaci hangulatot, valószínűleg ideje megtörni a teljes konszenzust, miszerint a forint csak gyengülhet, mert ez nagyon be tud gyorsulni, és minél tovább tart, annál nehezebben reparálhatóak a károk. Nyilván nem kívánatos, hogy olyan e-maileket kapjanak az emberek mint én pár napja, miszerint íme az új tervezésű magyar 1 eurós:
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az MNB tehát szeretne tartósan alacsony kamatokat, de úgy tűnik a jelenlegi környezetben a fenntarthatóan alacsony kamatszint magasabban van, mint a 0% körüli szint - írja Zsiday. Ha tippelnem kéne, akkor 1-2% közé becsülném. Ez a kamatszint stabilizálhatja a forintot, és még nem okoz törést a "high-pressure economy"-ban.
Az egyetlen kivétel az lehet, ha a koronavírus terjedése globális recessziót okoz, ebben az esetben ez pár hónapra felülírhatja a fenti számítást, de hogy ez bekövetkezik-e azt senki sem tudja - zárja bejegyzését.