Pénzcentrum • 2018. január 4. 05:35
Így év elején mindenki azt találgatja, mibe tegye a pénzét, mivel kaszálhat igazán nagyot 2018-ban. Pedig nem is ez a legfőbb kérdés. A Pénzcentrumon most két egyszerű példaszámítással igazolja a kisebb összegű, de rendszeres megtakarítás létjogosultságát. Előre szólunk, az eredmény mellbevágó.
- írtuk tegnap megjelent cikkünkben, amelyben arra kerestük a választ, mibe is érdemes tenni a pénzünket 2018-ban, azaz mivel lehet majd igazán nagyot kaszálni az előttünk álló évben.
Mint a fenti példák tavalyról, úgy a Pénzcentrum által megkérdezett szakértők előrejelzése is azt mutatja, a gigahozam csak erős kockázatviselés mellett érhető el 2018-ban. Ahogy múlt héten megjelent interjúnkban Pálfi György, az Aegon Alapkezelő részvény portfólió menedzsere fogalmazott,
Kockázat nélkül is építhetsz százmilliós vagyont
Aki nem ismerte volna, ez Warren Buffet egyik legendássá vált gondolata, a sok közül. Nos, követve a fenti gondolatmenetet, ha sikerül megugranunk a világ egyik leggazdagabb emberének jó tanácsát, már csak egyetlen kérdés marad: mennyi idő kell ahhoz, hogy meggazdagodjunk? És nem véletlenül nem említettük a megtakarítás mértékét, mert a legapróbb összeg is elég lehet az áhított cél eléréséhez.
Sok kicsi sokra megy - tartja a közismert mondás is, amelyet a különböző megtakarítási célú konstrukciók népszerűsítésénél is előszeretettel vetnek be a marketingesek. És bár a takarékoskodás mantrájára sokan csak legyintenek, a Pénzcentrum alábbi példaszámításai is igazolják a kisebb összegű, de rendszeres spórolás létjogosultságát.
A vagyon építésének ugyanis a hosszú távú tervezés a kulcsa. Ahhoz, hogy anyagi függetlenségünket elérjük, 30-40 évre kell előre gondolkodnunk, ez idő alatt pedig meg kell fognunk a kiadásainkat, diszkrecionális jövedelmünket pedig jól kell befektetnünk. A kamatos kamat áldásos hatásait pedig nem győzzük hangsúlyozni. Íme:
1. Napi 500 forintról indulva
Megtakarítási modelljeink koncepciója mindkét esetben az volt, hogy pályakezdőként, kisebb összeggel kezdünk el megtakarítani, majd a karrierút előrehaladtával párhuzamosan (mi 10 éves blokkokat vettünk alapul) duplázódik a megspórolt összeg. Ez az első modell esetében így néz ki:
- 20-29 éves korban napi 500 forintot;
- 30-39 éves korban napi 1000 forintot;
- 40-49 éves korban napi 2000 forintot;
- 50-59 éves korban pedig napi 4000 ezer forintot takarítunk meg.
Ez havi bontásban azt jelenti, hogy a kezdeti, 15 ezer forintról induló megtakarításunk, minden tízedik évfordulóval duplázódik, azaz a 30-as éveinkben 30, a negyvenesekben 60, az ötvenes éveinkben pedig 120 ezer forintot teszünk félre havonta. Éves viszonylatban pedig úgy fest a képlet, hogy az első évtizedben 182 500, a másodikban 365 ezer, a harmadikban 730 ezer, míg a negyedikben 1 millió 460 ezer forint gyűlik össze minden évben.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Ahogy az a fenti infografikánkon is látszik, ha tartjuk magunkat eredeti, igen szigorú elhatározásunkhoz, akkor a 40 éves "futamidő" alatt 27 millió 375 ezer forint jöhet össze képzeletbeli malacperselyünkben. Ebben az esetben természetesen nem szabad megfeledkezni az infláció vasfogáról, így a párnaciha helyett érdemesebb valamilyen hosszú távú megtakarítási konstrukcióban fialtatni a pénzünket.
Alábbi infografikánkon nagyon jól látszik, hogy még alacsonyabb várható reálhozamokkal kalkulálva is nagyságrendekkel nagyobb összeg landol a zsebünkben 65 évesen, mintha otthon gyűjtögettük volna a készpénzt. Egy megfelelően összeválogatott befektetési portfólióval például - természetesen hosszú távon - ma simán kalkulálhatunk 4 százalékos reálhozammal is, amely 57,5 millió forintos megtakarítást jelentene; de 10 százalékos hozamszinttel akár 230 milliót is kaszálhatunk.
2. Napi 250 forint is elég az induláshoz
Második modellünknél az volt az alapvetés, hogy a fentebb felvázolt stratégia sokak erejét meghaladhatja. Így hasonló koncepcióval, de kevésbé szigorú összegek mellett is elkészítettük példaszámításunkat. Tehát
- 20-29 éves korban napi 250 forintot;
- 30-39 éves korban napi 500 forintot;
- 40-49 éves korban napi 750 forintot;
- 50-59 éves korban pedig napi 1000 ezer forintot takarítunk meg.
Ez havi bontásban azt jelenti, hogy a kezdeti, 7,5 ezer forintról induló megtakarításunk, minden tízedik évfordulóval ugyanennyivel növekszik; azaz a 30-as éveinkben 15, a negyvenesekben 22,5, az ötvenes éveinkben pedig 30 ezer forintot teszünk félre havonta. Éves viszonylatban pedig úgy fest a képlet, hogy az első évtizedben 91 250, a másodikban 182 500 ezer, a harmadikban 273 750 ezer, míg a negyedikben 365 ezer forint gyűlik össze minden évben.
Ahogy az a fenti infografikánkon is látszik, a 40 éves "futamidő" alatt 9 millió 125 ezer forint jöhet össze képzeletbeli befőttes üvegünkben. Persze itt sem szabad megfeledkezni az inflációról, így az otthoni széf helyett ezúttal is érdemesebb valamilyen hosszú távú megtakarítási konstrukcióban hízlalni a megspórolt összeget. Nos, mint az alább látható, 4 százalékos reálhozam mellett 21,4 millió forinttal mehetnénk nyugdíjba 65 évesen, míg 10 százalékos hozamszinttel akár 99,9 milliót is zsebre vághatnánk.