Pénzcentrum • 2015. december 4. 05:45
Egyre népszerűbb megtakarítási forma a Tartós Befektetési Számla, azaz a TBSZ. De hogyan is működik ez a gyakorlatban? Kinek, milyen élethelyzetben ajánlható? Mire figyeljünk, ha ezt a megtakarítást választjuk? A Pénzcentrum Nyitrai Győzőt, az OTP Bank Megtakarítási Szolgáltatások Főosztályának igazgatóját kérdezte a részletekről.
A megtakarítások népszerű formája a TBSZ, azaz a Tartós Befektetési Számla: hogyan épül fel ez a megtakarítási termék? Mit érdemes róla tudnunk?
A Tartós Befektetési Számla elsősorban a közép- és hosszabb távú (3-5 éves) megtakarítások gyűjtésére szolgál. Két fajtája van. A betétek kezelésére a Tartós Befektetési Betétszámla, az értékpapírok kezelésére a Tartós Befektetési Értékpapírszámla szolgál.
A TBSZ számlákra a számlanyitás naptári évében, az úgynevezett befizetési időszakban lehet pénzt elhelyezni. December 31-ét követően, a takarékoskodási időszak következik. További befizetésekkel, átutalásokkal az adott számlán lévő összeg már nem növelhető. Természetesen minden évben lehetőség van új Tartós Befektetési Számlákat nyitni. Így biztosítható a folyamatos és rendszeres adókedvezményes vagy adómentes megtakarítás.
Milyen előnyei, hátrányai lehetnek a TBSZ-nek más megtakarítási termékekkel szemben?
Amennyiben TBSZ-en helyezzük el pénzünket úgy adómegtakarítást, vagy akár teljes kamat- árfolyamnyereség és osztalékadó-mentességet, valamint egészségügyi hozzájárulás (EHO)-mentességet érhetünk el. Ehhez mindössze annyit kell tennünk, hogy a megtakarításunkat a számlanyitás évét követő 5. naptári év végéig a számlán kell tartanunk. Akik például 2010-ben rászántak tíz percet a TBSZ megnyitására, átlagosan fejenként 200 ezer forintnyi adót takarítottak meg az elmúlt öt év alatt.
Ha nem tudjuk megvárni az 5 év leteltét, de a számlanyitást követő 3. naptári év végéig a számlán marad az összeg, az adó mindössze 10 százalékos lesz, EHO-t nem kell fizetnünk. Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy az alapesetben fizetendő, idén 16 százalékos adót, valamint a 6 százalékos EHO-t csupán abban az esetben kell fizetnünk, ha 3 évnél hamarabb szeretnénk hozzáférni megtakarításainkhoz, amire egyébként lehetőség van. Ha a kedvezményes időszak lejárta előtt szükségünk van a pénzre, bármikor hozzáférhetünk. Ilyenkor a TBSZ esetén is ugyanannyi adót kell fizetnünk, mint egy normál értékpapír számla után. A különbség, hogy a keletkezett jövedelem után az adót önadózóként kell megállapítani, bevallani és megfizetni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felé.
Kinek ajánlható a TBSZ? Van olyan élethelyzet, amikor ez lehet a legjobb megtakarítási termék?
Mindenkinek. Nincs korhoz, nemhez vagy élethelyzethez kötve. Azoknak ajánlanám, akik tudatosak pénzügyeiben és szeretnék a megtakarításuk után fizetendő adót részben, vagy egészben megspórolni. A TBSZ egy klasszikus közép- vagy hosszú távú takarékoskodási forma.
Természetesen bármikor felvehető a számlán elhelyezett összeg, csak korábbi kivét esetén adófizetési kötelezettség terheli. Amit még érdemes megemlíteni, hogy időtávja ellenére tulajdonosa rugalmasan élhet az akciós lehetőségekkel, illetve saját maga döntheti el, milyen kockázatú eszközbe fektet.
Sokan bizonytalanok, amikor új megtakarítási terméket választanak - sokan azt gondolják, nem értik a működését, nem látják át, bonyolultnak tartják. Hogy működik a TBSZ a gyakorlatban? Hogy kezdjünk bele? Hol érhetjük el a terméket?
A TBSZ számla megnyitása a bankfiókban nagyjából 10 percet vesz igénybe. Egy pénzügyi szolgáltatónál egy évben egy Tartós Befektetési Betétszámla és egy Tartós Befektetési Értékpapírszámla nyitható.
A befizetési időszak a számla megnyitásától kezdődően az adott év december 31-ig tart. Ez idő alatt tetszőleges alkalommal teljesíthető befizetés a számlára, valamint be is fektethető/le is köthető a már befizetett összeg. Az első befizetéskor minimálisan befizetendő összeg 25 ezer forint. A lekötési időszak, amely 3+2 évet foglal magában, a befizetési időszakot követő év január 1-jétől indul. A lekötési időszak alatt a számlákra újabb befizetés nem történhet, azonban minden évben lehetőség van egy új TBSZ szerződés megkötésére.
Mire kell mindenképp figyelnünk, ha TBSZ-t használunk? Milyen kockázatai lehetnek?
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Ez egy számla, egy keret, amire betéteket, illetve értékpapírokat lehet elhelyezni az adókedvezmény, illetve az adó- és járulékmentesség érdekében. A kockázatot csak a TBSZ-en elhelyezett termékek jelenthetik. Érdemes tehát körültekintően választani és a bankfióki tanácsadó kollégák segítségét is kikérni.
Felmerül a kérdés: mit vegyünk TBSZ-re? Milyen termékeket - befektetési alapok, ingatlanalapok - vásárlását ajánlják az ügyfeleknek? Mi most a legkedveltebb?
Mindenkinek a saját vérmérsékletétől és kockázatvállalási hajlandóságától függ, hogy milyen eszközt választ. Erre nincs általános recept. Az alacsonyabb kamatkörnyezet miatt manapság többnyire Tartós Befektetési Értékpapírszámlát nyitnak az emberek és a tőkegarantált befektetési formákat részesítik előnyben.
Mi a helyzet akkor, ha két befektetésünk van, és az egyiken nyerünk, a másikon veszítünk. Mért előnyös ebben a helyzetben a TBSZ?
Erre is van megoldás. TBSZ esetén ugyanis egymással szembe lehet állítani a nyereségeket és a veszteségeket. Pozitív különbség esetén csak a fennmaradó részre kell az adót megfizetni, illetve, erre is vonatkozik az adókedvezmény, illetve az adó- és járulékmentesség is a korábban említett időtávokfigyelembevételével. A TBSZ-szel kapcsolatban fontos beszélnünk az adókedvezményről is. Hogy működik az adókedvezmény a gyakorlatban?
A kedvezményes adózás már a befizetési időszakban elért hozamra is vonatkozik. A 3. lekötési év végére a megtakarítás egy részét felvehetjük anélkül, hogy meg kellene szüntetni számlát és a számla teljes összegére meg kellene fizetnünk az adót. Az 5. év lejárata után pedig a befizetési időszak nélkül újraindíthatjuk a 3+2 éves takarékoskodást, vagy adó- és járulékmentesen hozzáférhetünk a befektetett összeghez.
Milyen lehetőségei vannak azoknak, akik 2010-ben nyitottak ilyen számlát? Milyen alternatívák közül választhatnak az idén lejáró TBSZ-ek gazdái? Milyen határidőre figyeljenek?
A Személyi jövedelemadóról (SZJA) szóló törvény alapján az 5 éves megtakarítási időszak végén lehetőség van a Tartós Befektetési Számlákat újrakötni, azaz meghosszabbítani. Ez azt jelenti, hogy tartós befektetésként elhelyezett megtakarítások és annak hozamai, kamatai az 5 éves megtakarítási időszak végével teljes egészében ismételten elhelyezésre kerülnek egy újonnan nyitott TBSZ számlán.
Amennyiben a számlatulajdonos élni kíván az az újrakötés lehetőségével, akkor erre vonatkozóan külön nyilatkozatot kell tennie az 5 éves megtakarítási időszak végéig. A 2010-ben nyitott TBSZ esetében a nyilatkozattételnek december 31-ig meg kell történnie. Nyilatkozat hiányában ugyanis az 5 éves megtakarítási időszak végén a TBSZ számla megszűnik. A bankok a megtakarított összeget a számlatulajdonos betéti-, illetve értékpapírszámlájára utalják.