Hova tegyük most a pénzünket? Tényleg csak a méret a lényeg?

Pénzcentrum2015. március 9. 06:06

A DRB bankcsoport bedőlése után felmerülhet a kérdés, hogy érdemes-e nagyobb bankot választani megtakarításainknak, vagy egyáltalán nem a méret a lényeg a bankválasztáskor. A Pénzcentrum szakértőket kérdezett: kiderült, hogy nem mindig az számít, mekkora bankban van a pénzünk.

Az elmúlt két hétben a Buda-Cash brókercégnél kirobbant botrány után bedőlt DRB bankcsoporttól volt hangos a sajtó. A kisebb méretű (DRB) bankok csődje miatt önkormányzatok, vállalkozások és magyar családok egyaránt bajba kerültek, hiszen a számlákat részben zárolták, igaz a kártalanítás már megkezdődött. A Pénzcentrum szakértőket kérdezett arról, lehet-e gond azzal, ha a megtakarításunk egy kisebb pénzintézetnél van.

Érdemes nagyobb bankot választani a megtakarításainknak?

A banki szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfelek elsősorban nem biztonsági szempontokat (tőkeerősség, pénzügyi mutatók) mérlegelnek, hanem a szolgáltatások árazását és széleskörűségét helyezik előtérbe a pénzintézetek összehasonlításakor

 - monda el kérdésünkre Szép Péter, a Deloitte pénzintézeti szektorának partnere. Vagyis lehetséges, hogy a pénzügyi mutatói alapján egy bank biztonságosabb a másiknál (mérettől függetlenül), mégis az ügyfelek a szolgáltatások (és a bankfiók elhelyezkedése) alapján választják ki a bankjukat.

Minden olyan esetben, amikor egy bankkal szemben elmarasztaló határozat születik, a biztonság kérdése felértékelődik az ott lévő ügyfelek számára a normál ügyféligényekhez képest és nagy valószínűség szerint a biztonságosan működő, tőkeerős bankokban helyezik el pénzüket.

Ugyanakkor a fogyasztás és megtakarítás terén is átlag feletti optimizmus tapasztalható a Deloitte-Scale Bankindex kutatás eredményei szerint. 2014 második felében a lakosságnak nem voltak bankváltási tervei, ezt csak egy nagyon szűk réteg teszi meg, nagyjából a lakosság 3-4 százaléka

- tette hozzá Szép Péter.

Mit gondol erről az MNB és a Bankszövetség?

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a hazai pénzpiacon felügyeleti engedéllyel vagy regisztrációval rendelkező hitelintézetek között nem tesz különbséget sem méretük, sem egyéb szempont alapján, így nem ajánl egyetlen intézményt sem másik szereplő rovására. A jegybank javasolja a portólió diverzifikálását is (ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy tartsuk több helyen a pénzünket - a szerk.), ám erre vonatkozóan nem ad meg összeghatárt, hiszen ez is a betétesek szabad döntésén múlik

 - válaszolt kérdéseinkre a jegybank. Az intézmény honlapján egyébként találhatunk útmutatót arról, hogy mi alapján válasszuk ki a nekünk megfelelő pénzügyi intézményt, de arra a kérdésre, hogy érdemes-e a nagyobb bankot választani a kicsivel szemben felügyeleti szervként nem adhatnak választ.

A Bankszövetség válaszából megtudtuk, hogy ők nem tesznek különbséget a tagbankok között, így ilyen szempontból nem tudnak a nekünk megfelelő hitelintézet kiválasztásában segíteni.

Így oszd fel a megtakarításidat

A Deloitte szakértője szerint a megtakarítási portfólió kialakítására (a betéteink több pénzügyi intézménynél elhelyezése) 100 ezer euró felett (kb. 30 millió forint) van szükség. Ennek oka, hogy az Országos Betétbiztosítási Alap eddig az értékhatárig vállal garanciát az elhelyezett megtakarításokra.

Szép Péter úgy véli, hogy amennyiben nem szeretnénk a pénzünket megosztani, akkor 100 ezer eurót meghaladó betétállomány esetében érdemes "nagyobb", tőkeerősebb (nemzetközi bankcsoporthoz kapcsolódó vagy jelentős mértékű tőketartalékkal rendelkező) bankot választani, hiszen ezen intézmények pénzügyi stabilitása általában kedvezőbb, mint egy "kisebb" (kevésbé tőkeerős) bank esetében.

NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!

Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)

Mi történt a DRB bankcsoporttal?

A DRB csoportnál folytatott felügyeleti vizsgálat közben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Buda-Cash brókerháznál is ellenőrzésbe fogtak, mivel a szabálytalanságok összefüggtek a pénzügyi intézményeknél. A bankcsoport betéteit részlegesen (egymillió forint felett) zárolták majd a zárolás határát 60 ezer forintra módosították. Végül március másodikán a felügyelet végleg bevonta a négy bank felszámolását.

Ezzel együtt megkezdődött az Országos Betétvédelmi Alap (OBA) kártalanítási folyamata.

Ennek keretében 30 millió 461 ezer forintig (ez 100 ezer eurónak felel meg) kártalanítják az ügyfeleket. A százezer forintig terjedő kártalanítási összeget házhoz viszi majd a Magyar Posta, az efölötti összegekről pedig értesítést kapnak a betétesek, amelyből tájékozódhatnak az átvétel módjáról.

Magánszemélyek a 100 ezer és 2,5 millió forint közötti kártalanítási összeget postahivatalokban, a 2,5 és 5 millió forint közötti összeget OBA Betétbiztosítási Kártyával OTP bankfiókban vagy bankautomatából, illetve postán vehetik majd át. Ötmillió forint felett az OBA által megnevezett takarékszövetkezeti fiókban rendelkezhetnek az ügyfelek a kártalanítási összegről, ez lehet betétlekötés, átutalás vagy készpénzfelvétel.

Kik érintettek a bankbotrányban?

A DRB bankszövetségnek négy tagja van, ezek érintettek a botrányban:

  • BRB BUDA Regionális Bank
  • DRB Dél-Dunántúli Regionális Bank
  • Dél-Dunántúli Takarék Bank
  • ÉRB Észak-magyarországi Regionális Bank

Ennél a négy banknál összesen 120 milliárd forint betét volt elhelyezve a legfrissebb (2013-as év végi) adatok szerint.

 

Címkék:
bank, megtakarítás, drb, buda cash botrány,