Orosz Márton • 2014. december 1. 11:31
Ha akarnánk se tudnánk 2018 előtt belépni az eurozónába - igaz, konkrét kormányzati céldátum sincs ehhez. Az új forintbankjegyek pedig elég egyértelmű jelzést jelentenek arra, hogy egyelőre nem fogunk Magyarországon euróval fizetni.
A kormányzati nyilatkozatok arra utalnak, hogy az évtized vége előtt egyáltalán nem beszélhetünk magyar euróról - igaz, ha ma születne róla döntés, a hosszadalmas csatlakozási folyamat miatt 2018 előtt akkor sem lehetne itthon a közös európai valutával fizetni.
Orbán Viktor miniszterelnök egy éve egyébként úgy fogalmazott:
Az eurózónához való csatlakozás egyébként jó régen, 13 éve merült fel először "hivatalosan": 2001-ben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) akkori elnöke, Járai Zsigmond úgy nyilatkozott, hogy Magyarország 2006-tól csatlakozhat a valutaunióhoz.
Madár István: 5-10 éves csúszást jelenthet
Formálisan nem feltétlenül kell, hogy az MNB lépése azt jelentse, hogy csúszik az euró bevezetése, azonban gesztus szintjén valószínűleg ezt üzeni a pénzcsere - mondta el a Pénzcentrumnak Madár István, a Portfolio vezető elemzője.
Ez azt is jelentheti, hogy a magyar gazdaságpolitika stratégiai időtávon, 5-10 éven belül nem számol az euró bevezetésével. Pedig - ha a feltételeket, például a költségvetési hiány mértékét tekintjük - csatlakozásunk az eurozónához egyre közelebbi is lehetne - véli az elemző.
Az viszont nem túl jó hír, hogy hosszú évekig maradhat pénztárcánkban a fokozatosan leértékelődő forint: elég, ha csak arra gondolunk, hogy ezzel a lakossági vagyon is leértékelődik, de a devizahitelesek helyzetét sem könnyíti meg.
Mi most a hivatalos álláspont?
A Pénzcentrum megkereste a Nemzetgazdasági Minisztériumot is. Kíváncsiak voltunk arra, mi a hivatalos kormányzati álláspont az euró bevezetéséről 2014 végén.
A minisztérium megkeresésünkre az alábbi tájékoztatást adta:
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Az Európai Központi Bank, valamint az Európai Bizottság 2014. június 4-én közzétett jelentései szerint Magyarország megfelel az árstabilitásra, a hosszú távú kamatok konvergenciájára és a közpénzügyekre vonatkozó kritériumnak.
Gazdaságpolitikánk megkérdőjelezhetetlen eredménye, hogy a kétévenként publikált konvergencia jelentések közül ez az első, amelyik megállapítja, hogy Magyarország teljesíti a konvergencia kritériumok többségét. Míg a legutóbbi, 2012-ben publikált jelentés szerint Magyarország egyetlen feltételnek sem tett eleget, addig a mostani jelentés szerint ötből már három kritériumnak is megfelelünk.
Ugyanakkor látnunk kell azt is, hogy önmagában a kritériumoknak való számszaki megfelelés még nem jelenti automatikusan azt, hogy zavartalanul csatlakozhatunk az euróövezethez. A Magyarország hosszú távú érdekeit szem előtt tartó gazdaságpolitikának olyan országspecifikus tényezőkre is tekintettel kell lennie, mint amilyen a versenyképesség, a munkaerő-piac rugalmassága, az eurózóna magországaihoz történő reálkonvergencia, vagy a csatlakozás után önálló monetáris- és árfolyam-politika hiányában felértékelődő valós költségvetési mozgástér, amely adott esetben még a külső konvergencia kritérium eléréséhez szükségesnél is jelentősebb államadósság-csökkentést követelhet.
Mindezekre tekintettel, a kormány nem tűzött ki céldátumot az euróövezethez történő csatlakozásra.
Ugyanakkor mindazok a lépések, amelyeket a költségvetés stabilitása, az államadósság csökkentése, illetve a gazdasági növekedés erősítése érdekében megteszünk, egyúttal javítják a magyar gazdaság felkészültségét, az "euró-érettség" elérését. Az azonban biztonsággal állítható, hogy a gazdaságpolitikában elért eredményeinknek köszönhetően Magyarország ma lényegesen közelebb áll a közös valuta bevezetéséhez, mint 2010-ben. Ezt támasztja alá az is, hogy hazánkkal szemben 2013 júniusában megszűnt a 2004-ben indított túlzott hiány eljárás és sikerült megfordítani az államadósság 2010 előtt folyamatosan növekvő trendjét is.
Mindezekre tekintettel akkor fogjuk kitűzni az euróövezeti csatlakozás időpontját, amikor az hazánk számára optimális, vagyis a leginkább megfelel a magyar gazdaság fejlettségi szintjének és versenyképességének.