Pénzcentrum • 2014. március 25. 05:31
Idén márciustól tovább bővült az egyébként is széleskörű lakossági állampapír-kínálat. Mi az az állampapír? Mitől kötvény a kötvény? Utánajártunk, hogyan vehetünk állampapírt egyszerűen, és érhetünk el biztonságosan akár dupla hozamot a bankbetéthez képest.
Új állampapír típust vezetett be az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), Bónusz Magyar Államkötvény néven. Körüljártuk, hogyan vehet egy háziasszony vagy éppen egy villanyszerelő ilyen típusú értékpapírt. Egyszerűbb, mint gondolnánk, mégis dupla hozammal kecsegtet a bankbetéthez képest. Arról nem is beszélve, hogy a magyar (forint alapú) államkötvényekkel kamatadómentesen tudjuk pénzünket fialtatni. Emellett a forint alapú állampapírok mentesülnek az egészségügyi hozzájárulás (EHO) fizetése alól.
Egyébként az állampapírok korábban nem látott népszerűségnek örvendenek a lakosság körében. Ez egyrészt a bankbetétek alacsony kamata, másrészt betétekhez képest jelentős kamatprémiumából fakad. Erről részletesebben ITT olvashatsz.
Miért jó befektetés az állampapír?
A legjobb érv az állampapírok mellett a bankbetétekhez képest magas hozam. A legtöbb esetben a magas hozammal kockázat is jár, azonban az állampapírok esetében ez a veszély minimális. A legnagyobb veszélyt az államcsőd jelenti az ilyen típusú befektetésre, azonban ennek esélye Magyarországon meglehetősen csekély.
A másik veszély az, ha a futamidő előtt megválunk az állampapírunktól, ekkor ugyanis a szolgáltató által meghatározott visszavásárlási árfolyamon tudjuk eladni az értékpapírunkat. Ez persze lehet magasabb és lehet alacsonyabb is, mint a vásárláskori árfolyam.
Mit kell tennem, hogy állampapír tulajdonos lehessek?
Első lépésként ki kell választani egy pénzintézetet, ahol értékpapírszámlát, vagy Tartós Befektetési Számlát (TBSZ) nyitunk. A folyamat leginkább kézenfekvő egyébként a Magyar Államkincstárnál (MÁK), azonban több bank is foglalkozik ezzel. Egy értékpapírszámla nyitása nagyjából annyira egyszerű, mint egy folyószámla megnyitása.
A számlánkra ezután pénzt kell elhelyezni, amiből megvásárolhatjuk a kiválasztott állampapírokat. A választáskor a legfontosabb szempont az, hogy milyen futamidőben gondolkozunk. Érdemes több típusból választani a vásárláskor, különösen, ha hosszabb futamidőben gondolkodunk, vagy nagyobb összeget takarítunk meg.
Milyen állampapír típusok vannak?
A lakosságnak szóló egy éves futamidejű papír a Kamatozó Kincstárjegy. Ez az állampapír továbbértékesíthető, és a forgalmazó napi árfolyamon visszavásárolja, ha korábban szükségünk van a pénzünkre. A Féléves Kincstárjegy egy speciális változata a kamatozó kincstárjegynek, viszont ez csak a MÁK-nál vásárolható. Ezek a diszkontkincstárjegyhez (DKJ) hasonlóan szintén jó alternatívái lehetnek a bankbetéteknek.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Idén márciusban új kötvénytípust dobott piacra az állam Bónusz
Magyar Államkötvény (BMÁK) néven. Az új kötvény kamata a korábbi
diszkontkincstárjegyek kamatához (amire hatással van a
jegybanki alapkamat) képest nyújt prémiumot. A futamidőt négy,
illetve hat évben lehet meghatározni, a rövidebb papír 1,75, míg a
hosszabb 2,5 százalékos prémiumot kínál.
A Prémium Magyar Államkötvényt (PMÁK) először 2009-ben bocsátották ki, majd nem sokkal később követte a kötvény euró alapú változata (P€MÁK). A PMÁK és eurós "testvére" a hazai, illetve az eurózóna inflációjához képest ad kamatbónuszt. Így ezzel a befektetéssel biztosak lehetünk benne, hogy a megtakarításunkon inflációt meghaladó kamatot, azaz reálkamatot érünk el, amennyiben megvárjuk a futamidő végét.
A diszkontkincstárjegyek (DKJ) a maximum egy éves futamidejű állampapírok, amelyek intézményi befektetők (pl: befektetési alapkezelők, nyugdíjalapok) számára is elérhetőek. A lényegük, hogy a névértékénél alacsonyabb áron lehet megvásárolni, majd a lejáratkor a névértéket fizetik ki. A kettő különbözete adja a hozamot. A DKJ-ből alapesetben kettő futamidő áll rendelkezésre, az egyik három hónapos, míg a másik 12 hónapos. A bankbetéthez így leginkább ez az értékpapír hasonlít, igaz a rövid futamidő miatt nem ad nagy felárat a betétekhez képest. Van egy harmadik futamidőre kibocsátott diszkontpapír is, amelyet csak időszakosan, általában hat hétre bocsátanak ki.
Az egy évnél hosszabb időre vásárolható, aukción forgalomba hozott kötvényeket Magyar Államkötvénynek hívják, a futamidejük háromtól tizenöt évig terjedhet. A kötvények lehetnek fix vagy változó kamatozásúak, és a DKJ-hez hasonlóan szintén elérhető intézményi befektetők számára. Az Államkötvény ugyan hosszú távra szól, viszont bármikor eladható, ezért, ha készpénzre van szükségünk, akkor elég gyorsan (2-3 nap alatt) hozzáférhető forrást jelent. A korábbi értékesítéskor azonban a fix kötvények esetében előfordulhat, hogy az aktuális árfolyam a vásárlási árfolyam alatt van, ezért ezt akkor javasolt vásárolni, ha a futamidő végéig megtartjuk az értékpapírunkat.
A Kincstári Takarékjegy egy különleges állampapír, mivel sem bankoknál, sem az Államkincstárnál nem elérhetőek, ehelyett a Magyar Posta kirendeltségein lehet őket jegyezni. A Takarékjegyek léteznek egyéves és kétéves változatban. A kamatot az ÁKK határozza meg.