Pénzcentrum • 2012. augusztus 24. 05:42
Egyre gyakrabban találkozhatunk olyan esettel, amikor bűnözők valamilyen ürüggyel bejutnak egy idős ember otthonába, ott kifigyelik, hol van a nyugdíjas megtakarított pénze, majd - kihasználva sebezhetőségét- elveszik azt tőle. Ezek az esetek is felhívják a figyelmet arra, hogy milyen alacsony Magyarországon a nyugdíjasok bankszámla- és bankkártya-használata.
Három idős férfi megtakarított pénzét lopták el a sértetteket félrevezető tolvajok egy hete - közölte a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője szombaton az MTI-vel.
Mihályné Bornemisza Eleonóra tájékoztatása szerint egy 86 éves hajósi férfit úgy károsítottak meg, hogy egy magát gázóra-leolvasónak kiadó ismeretlen férfi közölte vele: gázdíjtúlfizetése van, ezért pénzt kellene váltania, hogy rendezni tudják. A sértett elővett egy dobozt, amelyben egymillió(!) forint készpénz volt. Ezt lopta el a tolvaj, miután elterelte az idős ember figyelmét.
Egy 87 éves kecskeméti férfit hasonló módszerrel csapott be egy ismeretlen nő, aki azzal az ürüggyel kért bebocsátást, hogy tanulmányt szeretne készíteni, és kérdőívet kitöltetni az ingatlan tulajdonosával. Később megkérdezte, a férfi tart-e otthon pénzt, mire a sértett megmutatta a borítékban őrzött 350 ezer forintját. Az összeg eltűnését csak a nő távozása után vette észre. Ugyancsak a megyeszékhelyen járt pórul egy 82 éves férfi, aki egy igazolvány felmutatásával magát rendőrnek kiadó ismeretlen férfit engedett be otthonába. A tolvaj azt mondta: a nyugdíjakat ellenőrzi, mivel a közelmúltban sok lopás történt a környéken. A sértett az álrendőr kérésének eleget téve megmutatta azt a borítékot, amelyben spórolt pénzét tartotta a hűtőszekrény tetején. A tolvaj innen is a teljes összeggel, 380 ezer forinttal állt odébb - mondta el a szóvivő.
Bizalmatlanok a nyugdíjasok - ezért tartják otthon a pénzüket
Magyarországon sokszor akkor sincs bankszámla a háztartásban, amikor a háztartásfő foglalkozása szerint megállapítható, hogy feltételezhetően van rendszeres jövedelme. Az irodai alkalmazottakhoz, vezetőkhöz és vállalkozókhoz kapcsolódó háztartások 3−5 százaléka nem rendelkezik bankszámlával. A fizikai munkásoknál, háztartásbelieknél és munkanélkülieknél ez az arány már 14−17 százalék, a nyugdíjasoknál pedig meghaladja a 22 százalékot - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) A magyar háztartások fizetési szokásai című tanulmányából.
Azokban a jövedelmi kategóriákban, amikor a háztartás havi nettó jövedelme nem haladja meg a 150 ezer forintot, a bankszámlák átlagos száma 1,5 vagy az alatti, míg a 250 ezer forint feletti kategóriákban több mint 2. Azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyek nem rendelkeznek bankszámlával, a legalacsonyabb jövedelműek között a legnagyobb: közel 27 százalék − és ez az arány a jövedelem növekedésével folyamatosan csökken.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A háztartásfő iskolai végzettségének növekedésével együtt szintén nő mind a bankszámlák átlagos száma, mind pedig a legalább egy számlával rendelkező háztartások aránya. A bankszámlával nem rendelkező háztartások 35 százaléka falvakban vagy községekben, további 35 százaléka pedig kisebb városokban él.
Bankkártya-ellátottság szempontjából hasonló a helyzet, mint a számláknál: a háztartások 85 százaléka rendelkezik kártyával. Ebben az esetben az ellátottság jobb, mint a számláknál, hiszen a bankszámlával rendelkezők 18 százalékának több mint két bankkártyája van. Ezekből az adatokból azonban nem következtethetünk arra, hogy a lakosság szívesen és gyakran használná ezt a készpénz-helyettesítő eszközt, a nagyfokú elterjedtség valószínűleg nem tükrözi a háztartások valós keresletét, sokkal inkább indokolható sok pénzforgalmi szolgáltató azon gyakorlatával, miszerint lényegében automatikusan biztosítja a bankkártyát minden ügyfelének. Ezt támasztják alá a tranzakciós adatok is.
A tanulmány megállapítása szerint az átlagnál kevesebbszer használnak készpénzmentes megoldásokat a nyugdíjasok, valamint ott, ahol a családfő munkanélküli vagy háztartásbeli. Ennek oka mindkét utóbbi esetben a rendszeresen bankszámlára érkező jövedelem hiánya lehet. A nyugdíjasok mellett a fizikai munkások és a munkanélküliek használják legritkábban a kártyát. A nyugdíjasok esetében fontos szerepet játszhat az új eszközökhöz való alkalmazkodás nehézsége, illetve a bizalmatlanság is.