Pénzcentrum • 2011. november 15. 18:05
Az 1983-as Szerepcsere (Trading Places) című briliáns Dan Aykroyd és Eddie Murphy komédia az elsők között adott betekintést az árutőzsde rabul ejtő világába. A film története szerint egy multimilliárdos testvérpár különböző stiklikkel próbálja befolyásolni a narancslé világpiaci árát. Mint az már lenni szokott a kapzsi Duke fivérek elnyerik méltó büntetésüket és a történet végére mind vagyonuk, mind önbecsülésük alaposan megtépázódik.
Úgy hangzik, mint egy szokványos hollywoodi klisé forgatókönyv?
Hát nem az.
A film alapjául egy valós testvérpár izgalmas élete szolgált
A Hunt testvérek története apjukkal H.L. Hunt-al kezdődött, akit 1974-ben bekövetkezett haláláig a hivatalos, de vitatható pontosságú vagyonkimutatások szerint az olajmágnás Getty és az introvertált aviátor Hughes mögött a világ harmadik leggazdagabb emberének tartottak, valójában saját magát az első helyre rakta. Ezt misem példázza jobban, mint hogy rendszerint úgy mutatkozott be, hogy "Helló, hogysmint? H.L Hunt vagyok a világ leggazdagabb embere". Pontos vagyonát nehéz lenne megbecsülni, de annyi bizonyos, hogy a Hunt család birtokában volt a világ két legnagyobb, kartellen kívüli olajvállalata, a legnagyobb amerikai cukorgyárkomplexumot is kézben tartották, valamint összesen 2,5 milliárd tonna széntartalékot rejtő bányákat. Ezen kívül még körülbelül 250 vállalat is a Hunt dinasztia irányítása alatt állt. Érdekeltségeik voltak haszonállat bizniszben, sőt versenyló istállójuk is volt több száz arab telivérrel, egy profi rögbi csapatuk, és a zsebükben volt Kalifornia legnagyobb ingatlanközvetítője is.
Mindezek ellenére Haroldson Lafayette Hunt nem ezüstkanállal a szájában született. Mielőtt bebocsájtást nyert volna az amerikai milliárdosok elit klubjába, ő is bejárta a dinasztiaalapítók rögös életútját.
1889-ben egy illinois-i faluban látta meg a napvilágot, 16 éves korában elhagyta a szülői házat, és mosogatóként, cowboyként, favágóként, építőmunkásként kereste meg a betevőre valót, míg rá nem lelt igazi szenvedélyére: a pókerre.
Hosszas szárnypróbálgatás után Arkansasban - a kártyán nyert pénzből - gyapottermesztésbe fogott, de mivel nem igazán volt sikeres, az olajláz őt is könnyedén beszippantotta.
Már az első fúrás alkalmával feltört a mélyből a fekete arany, ami szinte elképzelhetetlennek számított akkoriban. A Hunt vagyon kezdeteit jótékony homály fedi, de annyi szinte bizonyosnak látszik, hogy pókeren nyerte az arkansasi kútfúrás megkezdéséhez szükséges pénzt, s a kártyában valószínűleg csalt.
H. L. Hunt villámgyors felfogású, ösztönös üzleti érzékkel és "egy elefánt emlékezőképességével" megáldott ember volt. Természetes tehetsége nem párosult műveltséggel, összesen öt évig járt iskolába, a szó klasszikus értelmében vett ösztönember volt.
Ösztönösen imádta a nőket is...
Volt egy családja Texasban, egy másik Floridában, és amikor ez első felesége meghalt elvett egy harmadik hölgyet - jelesül a Hunt olajvállalat titkárnőjét -, akitől addigra már négy gyermeke született. Csak hogy még egy filmes párhuzamról is lerántsuk a leplet, a Dallas sorozat alkotói bevallottan az öreg szoknyapecér alakjáról mintázták a sokgyerekes Jock Ewing alakját, egyik fiáról, Bunkerről, pedig a galád és dörzsölt Jockeyt.
Összesen tehát 14 utódnak adta át a Hunt nevet, sokukból, a saját erejéből is igazi mogul lett, de mindenképp kiemelkedik közülük a korábban már említett Bunker és Herbert. Az első, illetve a második feleségtől született gyermekek még az öreg élete alatt, vérre menő csatározásba kezdtek a vagyonért, olyannyira messzire mentek, hogy busásan lefizetett FBI ügynökökkel figyeltették a rivális testvérek telefonbeszélgetéseit. Mondhatni egy házi Watergate botrányba keveredtek. Mondanom sem kell, hogy amibe a politikusok csúnyán belebuktak a milliárdosok olyan ártatlanul keveredtek ki, mint a ma született bárányok.
Ezt a tanulságot azóta számos Hunt stikli újra és újra megerősítette. Ezek legnagyobb része olyan eszeveszett méreteket öltött, hogy beleremegett az egész amerikai bankszektor és a földkerekség összes nyersanyagtőzsdéje.
Most nézzük meg a "csínytevések" leges-legnagyobbikát
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A 70-es évek elején a tőkés világgazdaság válságának egyik jele volt az arany árának mértéktelen, robbanásszerű emelkedése, ami persze összefüggött az olaj áremelkedésével és a dollár gyengülésével is. A Hunt testvérek briliáns üzleti érzékkel ismerték fel, hogy az arany árrobbanásának árnyékában hatalmas üzleti lehetőségeket rejt a második számú nemesfém, vagyis az ezüst.
Bunker és Herbert már 1970-ben $1.50 uncia árért ezüstvásárlásba kezdett, de amikor '73-ban Moammar al-Qaddafi megkaparintotta a líbiai olajmezőik 51% -os tulajdonrészét, Hunték dühükben turbó fokozatra kapcsoltak és csupán egy év leforgása alatt, a világ teljes ezüstkészletének 8%-át, vagyis 55 millió unciát halmoztak fel.
Mivel rettegtek, egy újabb a nemesfém készleteket veszélyeztető drákói döntéstől (1933-ban Roosevelt elnök 41 évre megtiltotta az arany készletek felhalmozását, egyben kötelezte a lakosságot, a birtokukban lévő minden aranykészlet beszolgáltatására) az éj leple alatt 3 Boeing repülőgépet béreltek, és 40 millió uncia ezüstöt svájci széfekbe szállíttattak. A fennmaradó 15 millió uncia ezüstöt föld alatti páncéltermeikben tartották.
1975-ben a Hunt fivérek felvették a kapcsolatot az iráni sahhal Reza Pahlavival, valamint a szaúdi királyi családdal, és ettől fogva az ő számlájukra is őrült ezüstvásárlásban kezdtek. 1979-ben egy uncia ezüst értéke már meghaladta az 8 dollárt. Újabb három év telt el, és a Hunt fivérek még mindig ültek az ezüstön, miközben annak ára nyílegyenes kúszott felfelé.
A New Yorki tőzsde árutőzsdei részlege, illetve a chicagói árutőzsde egymással karöltve vívott szélmalomharcot az ezüst árfolyamának megfékezéséért. 1980-ra az ezüst világpiaci ára elérte az 50 dollárt. Hunték elképesztően busás haszonnal szállhattak volna ki, de kapzsiságuk vesztüket okozta. Paul Volker a FED elnöke a kamatok emelésével véget vetett a sok éves szárnyalásnak . A nyersanyagpiacokat elöntötte a pánik, az ezüst árfolyama csukafejessel merült a mélybe. A Hunt testvérek dollár százmilliókat buktak.
Még mielőtt elmorzsolnánk egy pár könnycseppet, szegény Hunt testvérek hányattatott sorsa miatt, felhívnám a figyelmet, hogy Bunker mai vagyonát potom 200 millió dollárra becsülik és versenylovai a mai napig róják a világ legnagyobb díjazású versenyek köreit.
A történet tanulsága talán annyi, hogyha nincs pénzünk 3 Boeing bérlésére, inkább fektessünk ezüst certifikátokba, vagy CFD-be, valamint az, hogy a milliárdos vagyon nem pótolja a képzettséget, mindenképpen sajátítsuk el az alapvető tőzsdei ismereteket!
Ingyenes oktatásainkért látogasson el a PC Tőzsdesuli oldalára!
{{PCTOZSDESULI}}
A cikk saját szolgáltatás népszerűsítését szolgálja.