Pénzcentrum • 2011. szeptember 6. 10:52
Egy felmérés szerint Magyarországon a rejtett gazdaság forgalma elérheti a 22 milliárd eurót, azaz a GDP 24 százalékát. A készpénzhasználat csökkentésével, az elektronikus fizetés növelésével jelentősen javítani lehetne ezen az arányon.
A magyar rejtett gazdaság hozzávetőlegesen a GDP 24 százalékának felel meg - ez a legfontosabb, hazánkra vonatkozó megállapítása annak a kutatásnak, amelynek eredményeit ma ismertette a Visa Europe és az A.T Kearney menedzsment tanácsadó cég.
Jacek Krawczynski, az A.T. Kearney szakértője a tanulmányt bemutató mai sajtótájékoztatón elmondta: a rejtett gazdaság olyan jogszerű, legális tevékenységeket takar, amelyet bizonyos okokból (például adózási kiskapuk miatt) nem jelentenek be a hatóságoknak. Ilyen például a be nem jelentett munka, vagy a bűncselekménynek nem minősülő adóelkerülés. Sok esetben a rejtett gazdaság olyan hétköznapi okok miatt alakul ki, mert az állampolgár túl bonyolultnak tartja az adóbevallást, ezért nem jól tölti ki azt.
Az is jól megfigyelhető jelenség -főleg a volt szocialista országokban- hogy bizalmatlanok vagyunk az állammal szemben, ezért veszünk inkább részt a rejtett gazdaságban.
A kutatás megállapítja, hogy amennyiben egy piacon 10 százalékkal növelnék az elektronikus fizetés -például a bankkártyás fizetés, az online banki átutalás, a csoportos beszedési megbízás- arányát, az akár 5 százalékkal is csökkentené a rejtett gazdaság mértékét.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A felmérés szerint tehát az ATM-használat, a készpénzfelvételek számának csökkentésével is csökkenthető a szürkegazdaság: a rejtett gazdaság ugyanis alapvetően készpénz alapú. A készpénzben létrejött tranzakciókat ugyanis szinte lehetetlen nyomon követni, ezért az árnyékgazdaság szinte minden formája ezt használja fizetőeszközként.
Magyarországon a kártyás fizetés aránya alacsonynak mondható, az egy főre jutó évi mintegy 80 tranzakcióval elmaradunk az EU-átlagtól. Bár Budapesten és a nagyobb városokban egyre több a bankkártya, és bővül a kártyahasználat is, a POS-penetráció (azaz a kártyás fizetés lehetősége) az EU-átlaggal szemben szintén alacsonynak mondható.