MTI • 2011. augusztus 16. 14:02
Jogellenes adatkezelés miatt határozatban rendelte el Jóri András adatvédelmi biztos a Szociális konzultáció 2011 kérdőívein szereplő személyes adatok törlését - közölte az ombudsman sajtótitkársága az MTI-vel. Jóri András megtiltotta a kapcsolattartás céljára szolgáló adatokból képzett adatbázis (Nemzeti Konzultációs Nyilvántartás) létrehozását, valamint az azzal kapcsolatos jogellenes adatkezelést és -feldolgozást is.
Az ombudsman júniusban már megállapította, hogy a szociális konzultáció kérdőívei és a hozzájáruló nyilatkozat sérti az adatvédelmi törvény előírásait. A kérdőívek kezeléséről és a személyes adatok megsemmisítéséről szóló kérésének azonban a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) nem tett maradéktalanul eleget, ezért indított közigazgatási eljárást az ügyben, melynek eredményeként született meg a mostani határozat. Ennek felülvizsgálatát a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni - olvasható a közleményben.
Az adatvédelmi biztos leszögezte: a Szociális Konzultáció 2011 kapcsán a törvényben meghatározott garanciák, mint a teljes anonimitás követelménye, továbbá az érintett véleménye és név-, lakcímadatai összekapcsolásának tilalma nem érvényesülnek.
Jóri András szerint a kérdőív felső részén található vonalkód a kérdőívet egyedivé, személyhez kapcsolhatóvá teszi, vagyis a véleményre vonatkozó adatok összekapcsolhatók a személyazonosító adatokkal, és az adatvédelmi törvény által előírt egyéb garanciák sem érvényesülnek. Példaként emelte ki, hogy "a lapokon az adatkezelés feltételeiről szóló tájékoztatás hiányos, a hozzájáruló nyilatkozat olyan adatkezelést is megenged, amely súlyosan sértené az érintettek jogait, az adatkezelés lényegi kérdéseiben szinte korlátlan lehetőséget ad az adatkezelő számára".
Mindezek alapján a biztos június elején felszólította KEK KH-t a személyes adatok jogellenes kezelésének megszüntetésére, egyúttal felhívta az adatkezelő figyelmét arra, hogy a kérdőívek kizárólag olyan formában rögzíthetők, amely nem tartalmazza a nevet, lakcímet, vonalkódokat, az aláírás és e-mail cím rovatot. Ezen túlmenően a visszaérkezett kérdőíveken kezelt összes személyes adat haladéktalan megsemmisítését kérte.
Állásfoglalásának viszont a KEK KH nem tett maradéktalanul eleget, így továbbra is fennáll annak a lehetősége, hogy a személyazonosító adatokat és a véleményeket a jövőben összekapcsolják - olvasható a közleményben.
Orbán Viktor miniszterelnök május elsején jelentette be, hogy szociális konzultációt indít. A kérdések között szerepelt egyebek között a védett kor bevezetésének lehetősége az 55 év felettiek esetében, valamint az, hogy az ország segély helyett inkább munkalehetőséggel segítse-e a munkanélkülieket.
Az MSZP május közepén arra hívta fel a figyelmet, hogy mivel vonalkóddal látták el a szociális konzultációs kérdőíveket, a kormány "személyre lebontva" tudni fogja, ki hogyan válaszolt a kérdésekre.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)