Pénzcentrum • 2010. április 19. 10:33
Miközben a válság hatására a bankok forráséhsége, és az ezt tükröző kamatakciók miatt a lekötött betétek az elmúlt egy-másfél évben óriási vagyonokat vonzottak, a krízis enyhülésével a jegybanki alapkamat rekordmélységbe süllyedt, így mára a betéti kamatok is elolvadtak. Bár a magyar megtakarító óvatos, és megszokta a betétet, a jelenlegi kamatszintek már nem vonzóak a számára. Látványos elmozdulás jöhet a megtakarítások szerkezetében, elsősorban a betéteknél kockázatosabb, de hosszabb távon magasabb hozamlehetőséget kínáló befektetési alapok javára.
A válság kapcsán a bankok forrásszükséglete, az ezt tükröző kamatakciók és a lakosság érthető kockázat-elutasító magatartása miatt az egyébként is túlsúlyos bankbetétek szerepe az elmúlt évben újból nőtt a hazai megtakarítási szerkezeten belül. A bankok betéti kamat akcióinak idején a kockázatot nem szívesen vállaló, lekötött betéteken szocializálódott magyar lakosság nem gondolkozott azon, hova vigye megtakarításait. A jelenlegi, lassan már az éves várható inflációt sem ellensúlyozó kamatszintek mellett azonban lassan mérlegelni kezdi befektetései értékének megőrzését, esetleg gyarapítását is.
"A tavaly nyáron kezdődött jegybanki alapkamat csökkentési-széria hatása kezd érződni a piacion, további mérséklés esetén pedig a betéti kamatok látványosabb mozgása fokozatos átalakulást hozhat a lakossági megtakarítások szerkezetén belül." - vélekedik Vízkeleti Sándor, a Pioneer Alapkezelő elnök-vezérigazgatója. Egyáltalán nincs kizárva, hogy a már most is rekord alacsony szinten álló alapkamat a továbbiakban még tovább süllyed, amelyet már az eseti, a piaci átlagnál magasabb, és általában csak rövid távra kínált látványos akciók sem tudnak majd ellensúlyozni.
A betéti kamatok mozgása fokozatos átalakulást hozhat a lakossági megtakarítások szerkezetén belül, amint erre 2004-2006 között volt is példa. A csökkenő kamatkörnyezettel a betéti konstrukciók folyamatosan veszítenek vonzerejükből, és egyre kevésbé tudják fenntartani befolyásukat a lakosság megtakarítási döntéseire.
A kamatszint változás mind a rövid, mind a hosszú távú befektetők esetén hatást gyakorol a befektetési termékek tartására, illetve vásárlására vonatkozó szokásokban. A csökkenő kamatkörnyezet számos információt közvetít a makro-, és mikro gazdasági szereplők számára, melyek együttesen képesek már jól érzékelhető átalakulást eredményezni a hazai lakossági megtakarítási szerkezetben. Egyrészt a csökkenő hazai kamattendencia ár- és gazdasági stabilitást hordoz magában, míg megtakarítói oldalról - az előbbiek mellett - a kockázatvállalási hajlandóság terén is képes a lakosság befektetési szokásain változtatni.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
"Hamarosan változhat a lakosság kockázatvállalási hajlandósága is: a csökkenő kamatszint, a kedvező tőkepiaci eredmények, vagy akár az adókedvezmények ösztönző ereje együttesen képes a lakosságot a nagyobb kockázatvállalás irányába mozdítani." - tette hozzá Vízkeleti Sándor. Az előbb felsorolt tényezők mindegyike külön-külön a gyakorlatban már megmutatta, hogy érdemben képes megváltoztatni a lakosság bankbetétekhez való viszonyát. Az eddigi tapasztalatok alapján a bankbetétek iránti csökkenő, esetleg negatív kereslet leginkább a befektetési alapok piacán fejthet ki pozitív hatást.
Összességében elmondható, hogy normál tőkepiaci viszonyok mellett a hazai kamat és hozamszint további csökkenése a befektetési alapok részarányának gyorsuló növekedését eredményezi a lakosság megtakarítási szerkezetén belül.