Pénzcentrum • 2010. február 23. 09:32
Az elmúlt években a garantált alapok igen keresettek voltak a lakossági ügyfelek körében. Kritikusaik szerint azonban mostanra kiderült, hogy ezek a termékek alig vagy egyáltalán nem jobbak a bankbetéteknél, míg a konstrukció mellett érvelők szerint a garantált alapok bizonyították, hogy válság idején is meg tudják őrizni ügyfeleik pénzét - írta a Népszabadság.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) tavalyi tanulmányából kiderül, hogy a garantált alapok népszerűsége az elért hozamokat figyelembe véve igencsak megkérdőjelezhető. A PSZÁF az első fél év végi adatokat vizsgálva arra jutott, hogy azok a befektetők, akik akkor vették volna ki megtakarításaikat, az esetek döntő többségében csupán a betett pénzüket kapták volna vissza és egy minimális hozamot a három évre.
Azon alapoknál, melyek nem garantáltak vagy ígértek semmilyen minimális hozamot a tőke megóvása mellett, az opciós struktúra futamidő alatti rossz teljesítménye miatt az ügyfelek mindössze a befektetett tőkét kapták volna meg - ami az elmúlt három év inflációjával is számolva azt jelenti, hogy reálértéken még csökkent is a megtakarításuk. (Június végén a forgalomban lévő 163 garantált alapból csupán harminc tudott felmutatni pozitív teljesítményt, utóbbiakból pedig mindössze tizenkettőnél haladta meg a tíz százalékot az opciós struktúrán elért, három évre számolt átlaghozam.)
Ám nem sokkal jobb a helyzet azoknál a konstrukcióknál sem, melyeknél garantáltak valamekkora minimumhozamot. A felügyelet adatai szerint a biztosra ígért nyereség 15-20 százalék között volt három évre, miközben 2009 elején több olyan akciós betét is volt, amely 13 százalék körüli vagy azt meghaladó éves kamatot kínált. A garantált minimális hozamot azonban a nem akciós bankbetétekkel is könnyen el lehetett volna érni. A kamatadó bevezetésének negyedévében az átlagos éven belüli kamatszint 6,01 százalék volt, s bár a kamatok folyamatosan emelkedtek az elmúlt három évben, ha csak azzal számolunk, hogy valaki mindig hat százalékon újította meg betéteit, akkor is - kamatos kamattal számolva - több mint 19 százalékos hozamot kaphatott volna ugyanezen időszak alatt.
Voltak ugyan kivételek, amikor egy-egy konstrukció átlagon felüli magas hozamot ért el, a nyereség azonban többnyire messze volt attól, amelynek ígéretével a forgalmazók annak idején becsalogatták az ügyfeleket. Az alapok többsége csak a minimális hozamot tudta teljesíteni (már ahol volt erre ígéret), ami azt jelenti, hogy a bankbetéteknél kevesebbet hoztak ügyfeleiknek.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének interneten elérhető legfrissebb hozamkimutatásait vizsgálva azt látjuk, hogy a helyzet érdemben azóta sem változott. A garantált alapok éves átlagos hozama az elmúlt egy évre 8,79, két évre 4,23, míg három évre visszatekintve pedig már mindössze 3,94 szálalék. Mindez pedig valóban azt jelenti, hogy a legtöbb esetben a tőke védelmén felül csupán egy nagyon minimális hozam keletkezik a garantált alapok szektorában.