Pénzcentrum • 2009. november 6. 16:32
Az Egészségügyi Világszervezet statisztikái és hazai kutatások egyértelműen alátámasztják, hogy a munkavállalók egészségi állapota 73%-ban befolyásolható tényezőktől függ. Előbbi arány legnagyobb hányadát az életmód teszi ki, amelyet a környezeti tényezők és az egészségügyi rendszer követnek. A gazdasági válság egyik következménye a munkavállalók pszichés terheltsége és az ebből eredő egészségkárosodás, amely a munkaadói oldalon akár pénzügyi veszteségként is realizálódhat. A Stabilitás Pénztárszövetség Egészségpénztári Tagozata hangsúlyozza, hogy a kiútban nagy szerepe van az önkéntes egészségpénztári szolgáltatásoknak.
Magyarországon - az Európai Uniós átlagához képest - jelentős hátrányban vagyunk, mind a várható élettartam, mind az egészségmegőrzés területein. A gazdasági válság nem csak a munkavállalók gazdasági kilátásait rontották, hanem a dolgozók egészségügyi állapotát is.
A lakosság egészségi körülményeire és ennek következtében a gazdaság versenyképességére hatással van az egészségügyi szolgáltatások minősége, korszerűsége és az egészségügyi kiadások szerkezete is. Az egészségügy hatékonyságának növelése mellett a hangsúly áthelyeződött a megelőzésre, valamint a lakosság egészséges életmódra nevelésére.
Magyarországon az egészségügy finanszírozására költött összegek aránya a GDP-ben (6,2% ) hasonlóan alakul a fejlett európai országok szintjéhez képest. Ennek ellenére a magyar egészségügyi mutatók lényegesen rosszabbak a gazdasági fejlettségünk alapján elvárhatónál: a legtöbb egészségügyi indikátor terén az Európai Unió országai között az utolsó helyet foglaljuk el. Hazánkban a várható élettartam a legalacsonyabb az Európai Unió tagországai közül a férfiak (69,2 év*) és a nők (77,3 év*) esetében. A legveszélyeztetettebb korosztály a 25-64 év közötti aktív korú férfiak, akik közül kétszer annyian halnak meg idő előtt, mint az Unió országaiban.
Tekintettel azonban arra, hogy többek között a kedvezőtlen demográfiai tendencia miatt is egyre csökkent a társadalombiztosítási kiadások állami finanszírozottsága, a növekvő kiadások egyre inkább az egyént terhelik. És ez a tendencia a jövőben még inkább fel fog erősödni. A hazai egészségügyi kiadások jelenlegi szerkezetében ráadásul az a fő probléma, hogy az egészségügyi magánkiadások nagyrészt az egyéni kockázatot jelentő out of pocket jellegűek.
A hazai egészségügyi rendszert 1994-től egészíti ki az önkéntes egészségpénztári szolgáltatás.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az egészségpénztári szolgáltatások célja az egészség és a munkaképesség megőrzésének elősegítése, a prevenció, valamint az egészségtudatos életmód kialakításának megteremtése. A társadalom egészségtudatosságának támogatása érdekében a szolgáltatások körében kiemelt szerepe van a szűrőprogramoknak, valamint az életmódterven alapuló személyre szóló életvezetési javaslatoknak. Lehoczky László, a Stabilitás Pénztárszövetség Egészségpénztári Tagozatának elnöke elmondta: "2008-ban az egészségpénztári felhasználások 97 %-a, azaz közel 39 milliárd forint irányult kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatásokra. A szolgáltatások igénybevétele egyértelműen emelkedő tendenciát mutat az elmúlt években, és az egészségpénztáraknak egyre nagyobb szerepe van az egészségügyi szolgáltatások területén: a társadalombiztosítási kiadások 100 ezer forintját átlagosan 51 ezer forinttal egészítették ki tavaly a pénztári tagok."
A jövő évtől a kormány, a hosszú távú megtakarítási célokat támogatva a béren kívüli juttatások közül az önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulást a kedvezményes adózási körbe sorolta. A kedvezményes 25 százalékos adóteherrel az egészségpénztári befizetés még mindig kiváló lehetőség a munkáltatók kezében, hogy természetbeni juttatással emeljenek a munkavállalók jövedelmén. A munkáltatói egészségpénztári befizetésekkel a munkavállalók egészségügyi kiadásait finanszírozhatják, elősegítve ezzel a dolgozók egészségmegőrzési törekvéseit. Az egészségpénztári megtakarításokkal a tagok finanszírozhatják egészségük megőrzésére, betegségük megelőzésére illetve gyógyulásukra irányuló szolgáltatásokat. A tagok a munkáltatói hozzájárulást kiegészíthetik egyéni befizetéssel is, illetve annak hiányában is teljesíthetnek egyéni befizetést, melynek - igen kedvezően - 30%-át az szja-jukból a pénztárba visszaigényelhetik és elkölthetik.