Pénzcentrum • 2009. június 30. 17:02
2022-re egységesen 65 évre nő a nyugdíjkorhatár Magyarországon, a relatíve gyors emelés egy időre megoldja a fenntarthatósági problémákat, de - a várható élettartam emelkedésével összhangban - a későbbiekben további nyugdíjkorhatár-emelés sem kizárt - mondta a Portfoliónak adott interjújában Dr. Borza Gábor, az ING Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója.
Az igazgató szerint a korhatáremelést a felosztó-kirovó rendszer fenntarthatósága érdekében meg kellett tenni. Az eredeti javaslat későbbre tolta volna ki a korhatáremelést, annak azonban rövidtávon nem igazán lett volna érzékelhető hatása, a problémákat pedig rövidtávon kellett orvosolni.
A korhatár felemelése azonban gondokat okoz az ötvenes éveikben járó korosztálynak, ennek a rétegnek a támogatások ellenére is nehéz új munkahelyet találni a nyugdíj előtti években. Bár az idősebb korosztály foglalkoztatási rátája emelkedett az elmúlt évtizedben, még mindig elmarad a nyugat-európai szinttől.
A korcentrum emelkedésével párhuzamban az új rendszerbe olyan elemeket próbáltak beépíteni, ami - amellett, hogy társadalmi érdek - összegszerűen is előnyben részesíti a munkavállalást a korai nyugdíjazással szemben. Fontos a jelenlegi rendszer egyensúlyban tartása, ami a népesség fogyásával, az alacsony gyerekszámmal és a foglalkoztatottság mindenkori szintjével további kihívásoknak van kitéve.
A magánnyugdíjpénztár rendszerének bevezetésekor az állam azt kommunikálta, hogy akinek kevesebb, mint 15 éve van a nyugdíjig az ne lépjen be. Akik mégis beléptek, azok nem töltöttek elegendő időt a rendszerben ahhoz, hogy megérje nekik. Számítások szerint az 57 felettieknek érdemes lehet visszalépni az állami rendszerbe, az ez alattiaknak azonban meg kell fontolni ezt a döntést.