Hajdu László • 2026. július 6. 16:02
A mesterséges intelligencia és a robotika néhány éven belül alapjaiban alakíthatja át a munkaerőpiacot: európai munkahelyek tízmilliói szűnhetnek meg vagy alakulhatnak át, miközben a humanoid robotok és az AI-ügynökök egyre több feladatot vesznek át az emberektől. Kurtisz Krisztián, az UNIQA Biztosító vezérigazgatója és a Corvinus SEED oktatója a Pénzcentrumnak arról beszélt, hogy az emberiség történetének leggyorsabb technológiai forradalma már elindult, a társadalom azonban még mindig nincs felkészülve a következményeire.
Kurtisz Krisztián az UNIQA Biztosító Zrt. Vezérigazgatója, a Corvinus SEED tanára a közeljövőnk forradalmi kihívásainkról adott interjút a Pénzcentrumnak. Az AI mellett szóba került a robotika forradalma is.
Én csak látok egy trendet és megfogalmazom a következményeket a „szép új világgal” kapcsolatban. Feladatomnak érzem, hogy beszélgessünk róla, mert mintha a világ nem venne tudomást róla, hogy a jövő az ajtónkon kopog – mondja.
Az emberiség történelmében napjainkban a következő nagy átalakulás korát éljük és ez gyorsabb lesz, mint eddig bármelyik. Az eredetileg élelmiszertermelő, mezőgazdasági kultúra a 18-19. században az ipari forradalom révén lépett át a második szakaszba, majd az 1950-60-as évektől a szolgáltatások dominálják az életünket. Ezt az ívet úgy is jellemezhetjük, hogy a fizikai munkából egyre inkább eltolódott az arány a szellemi munka felé.
A mesterséges intelligenciával viszont létrehoztunk egy olyan eszközt, amely kiváltja a szellemi munkát is. A mai helyzet fontos különbsége a felsorolt szakaszhatároktól, hogy a mezőgazdaság-ipar-szolgáltatások váltásoknál a felszabaduló munkaerőt mindig felszívta az új szektor, egy átmeneti – „kicsit” kaotikus - időszak után. Ma ez egyelőre nem látszik, illetve - konzervatív becslés szerint - 5-10 éven belül a 150-200 millió európai munkahelyből 15-20 millió megszűnik és átalakul.
Egy exponenciális technológiai robbanás tanúi vagyunk, amely már kopogtat az ajtónkon, de a közeljövőben ránk fogja rúgni azt. Ennek az üzemanyaga az AI. Földrengésszerű átalakulás előtt áll a világ, ami jóval brutálisabb lesz, mint amikor megjelent az internet, és pár év alatt szinte mindent átalakított.
Mit ért az exponenciális fejlődés alatt?
Erre nagyon egyszerű, meggyőző adataink vannak: miután Bell feltalálta a telefont, 70 év kellett, hogy az új eszköz eljusson 100 millió emberhez. Vagyis - akkori viszonylatban – közel két emberöltő. A TV-t feltalálása után 20 évvel kapcsoltba be az otthonában a 100 milliomodik néző.
Az internetnek ehhez 7 év, a Chat GPT-nek viszont már csak 6 hónap kellett. Ha ezt a gyorsuló trendet kivetítjük a jövőbe, a mai 40-50-es korosztály is több tucat ilyen mérföldkövet fog megélni a hátralévő életében.
Említette, hogy az AI „csupán” az üzemanyag. Mik a „gépek”, amiket az üzem működtet?
Tökéletes technológiai vihar elején járunk. Az AI hajtja a technológia exponenciális robbanását. Ebből a következőket érdemes kiemelni:
- a kvantumszámítógép, ami ma egy elképzelhetetlen nagyságrendekkel növeli meg majd a mai számítógépek kapacitását, gyorsaságát
- a nanotechnológia segítségével 2030-ra eljutunk – többek között – a daganatot elpusztító nanorobotig, az öngyógyító szövetekig, a mainál 1000-szer jobb teljesítményű akkumulátorokig. Az acélnál 200-szor keményebb anyagokat tudunk létrehozni, ami nem kopik el.
- a szintetikus biológia, amelynek alkalmazásával vesét, vagy fület „növeszthetünk”. Alkalmazásával drasztikusan lerövidülnek a kutatás-fejlesztési ciklusok is.
- és végül itt van a legtöbb ember számára még scifi-nek tűnő, ám már a Pentagon honlapján és elérhető de egyenlőre bizonyítatlan eredetű technológiák NHI (Non Human Inteligence) technológiáknak hívott történetek, amely körül már kongresszusi vizsgálóbizottságot is felállítottak.
A fentiek együttesen teljesen új irányt adnak, nem csak a tudománynak, hanem a mindennapjainknak is. Csak annyit képzeljünk el, hogy ezek felhasználásával létre tudunk hozni akár egy humanoid robotot, élő öngyógyító szövetekkel, akár 300-as IQ-val.
Elképesztő látni a robotok fejlődését. Az alábbi két video csupán néhány hónapos eltéréssel készült. A Helix-ben is fantasztikus a teljesítményük, de a kínai gyerekekkel már mintha tényleg emberek táncolnának együtt.
A világban a kínaiak állnak az élén ezen kutatásoknak, egyelőre csak nekik van valamilyen társadalmi tradíciókat is figyelembe vevő koncepciójuk e téren, ráadásul – a rájuk jellemző – központi, tervszerű irányítással.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Említette, hogy milliók maradnak munka nélkül. Mit tehetünk ez ellen?
A ma átlag 150 ezer dollárba kerülő robotok 2030-ra havonta akár 150-250 dollárért lesznek bérelhetőek / lizingelhetőek, a fenti tulajdonságokkal. Nem kérdés, hogy a cégek a hatékonyságnövelés, profitmaximalizálás miatt számtalan pozícióban „őket” fogják alkalmazni a fizikai munkaerő helyett, amíg a szellemi, irodai munkákban egyre több AI ügynök végzi majd az adminisztratív, ügyfélszolgálati, tervezői munkák nagy részét a „felhőben”.
Egyelőre az így munkanélkülivé váló sokmillió embernek csak egyéni utak látszanak kirajzolódni. A politika ezzel szinte egyetlen országban sem foglalkozik, hiszen amíg nem tudja a választ a kihívásra, addig ez számára gyilkos téma. A társadalmi vitát pedig már tegnap el kellett volna kezdenünk.
Létezik optimista forgatókönyv is az AI, robotika és az ember együttműködésére?
Az AI és a robottechnológia elterjedése mind a fehér-, mind a kékgalláros munkakörök esetében kétféle alternatívát hozhat magával.
Az első esetben 100%-os munkahely-kiváltás történhet. Vagyis, a robotok a teljes fizikai munkafolyamatot képesek lesznek emberi munkaerő nélkül elvégezni. Igaz ez a gyártás, raktári és logisztikai munkák, járművezetés, takarítás és karbantartás, vagy bizonyos építőipari feladatok esetén. Ez jelentős termelékenységnövekedést eredményez a cégeknek, de komoly gazdasági és társadalmi kihívásokkal jár, ahogy említettük, elsősorban a foglakoztatás terén.
Az optimista átmeneti alternatíva szerint a munkavégzéshez használjuk kiegészítőként (például VR szemüveg) a technológiát ahol az támogatja és kiegészíti az emberi munkát, a nehéz fizikai munkakörökben, vagy a javító, karbantartó, ellenőrző területeken. Az ilyen megközelítés szintén növeli a termelékenységet, csökkenti a fizikai megterhelést, és lehetővé teszi, hogy az emberek összetettebb vagy nagyobb hozzáadott értékű feladatokra összpontosítsanak. Ez viszont csak átmenetileg megoldás, a technológia fejlődésével nem lesz olyan fizikai munkakör amit nem éri meg kiváltani. Ezért hosszútávon csak egy új szociális berendezkedés lehet a megoldás.
A szellemi munkák esetében ugyanez a helyzet. A teljes körű munkahely-kiváltás esetén a mesterséges intelligencia lát el egy komplett munkakört, az adminisztráció, könyvelés és pénzügy, jogi kutatás és dokumentumelemzés, ügyfélszolgálat, adatfeldolgozás és elemzés terén. Átmenetileg itt is használhatjuk „csak” munkakör hatékonyság növelésre a technológiát, a szakemberek munkájának segítésére korlátozódik: az orvosok MI-vel elemzik a diagnosztikai adatokat, a jogi precedensekben, dokumentumtervezetekben kapnak segítséget. A mérnökök adatelemzéshez, tervkészítéshez, a vezetők AI-alapú elemzésekhez használják az eszközöket. Hosszú távon – ami, ahogy említettem valószínűleg nem lesz több, mint 10-15 év - itt is mindent kiválthat a technológia.
Új tevékenységeket kell „kitalálnunk” és erre minden adottságunk meglehet, minden igényt ki tudunk majd elégíteni hiszen a költségek folyamatosan csökkennek a hosszútávú trendet nézve. Ehhez viszont át kell képezni az embereket.
Elengedhetetlenül fontos a társadalmi kommunikácó ezekről a témákról. Egy közösség, egy ország, egy kontinens hosszú távú pozíciója e technológiák beillesztésén múlik, ami meglátásom szerint a következő 3-5 évben véglegesen eldől.
Ehhez milyen képességekre lesz szükségünk?
A Világgazdasági Fórum 2025-ös „A munkahelyek jövője” jelentése szerint az AI korában a munkavállalóknak (különösen a vezetőknek) többek között: az eddiginél sokkal gyors döntéshozatali képességre, a változáshoz való alkalmazkodásra, folyamatos technológia tanulásra és azok tudatos alkalmazására, rendszerszintű gondolkodásra, kreativitásra lesz szükségük. Vagyis azok lesznek sikeresek, akik az emberi készségeket és a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket képesek összehangolni.
Az eredményes oktatásnak is ezekre a tulajdonságokra kell fókuszálnia. Ahogy egy oktatáskutató mondta: a mostani diákok az iskolából kilépve olyan munkakörökben fognak elhelyezkedni, amelyek ma még nem léteznek. Képességeket és nem lexikális tudást kell adnunk a gyerekeinknek arra ott lesz a ChatGPT.