Biró Attila • 2025. augusztus 29. 13:05
Miközben egyre több szakértő és technológiai guru – köztük Bill Gates – azzal riogat, hogy a mesterséges intelligencia a következő tíz évben a munkák döntő többségét kiválthatja, Rab Árpád jövőkutató szerint a valóság árnyaltabb. Az AI valóban átvesz rengeteg rutinfeladatot, de nem a robotok veszik majd el az emberek munkáját, hanem azok kerülnek hátrányba, akik nem tanulják meg használni az új eszközöket. Az előttünk álló évtized tétje így nem az, hogy lesz-e munkánk, hanem az, hogy képesek leszünk-e alkalmazkodni egy teljesen új értékrendhez, ahol a kreativitás, az empátia és a valódi szakértelem számít majd igazán. Összeszedtünk most sok olyan szakmát, ami eléggé mesterséges intelligencia biztosnak tűnik, de felmutatunk néhány olyat is, ahol azért lehet manapság félnivalója a munkavállalónak.
Miközben a mesterséges intelligencia rohamos fejlődése egyre több munkahelyet alakít át vagy szüntet meg, vannak olyan területek, ahol az emberek munkája egyelőre pótolhatatlan. A kutatások szerint az úgynevezett „public-facing” állások, vagyis azok, amelyek közvetlen emberi kapcsolatot igényelnek – például a mentőtisztek vagy az egészségügyi szociális munkások – szinte teljesen védettek az automatizációtól.
Ugyanez igaz a vezetői, menedzsment jellegű munkakörökre, ahol a döntéshozatal, a felelősségvállalás és a csapatirányítás összetettsége miatt az AI még jó ideig nem jelent valós alternatívát.
De nemcsak a fehérgallérosok lehetnek nyugodtabbak: a kézműves, fizikai szakmák, például az építőiparban vagy karbantartásban dolgozók is jóval kisebb kockázattal néznek szembe. Ezek a feladatok ugyanis egyszerre igényelnek fizikai jelenlétet, helyszíni döntéshozatalt és kreatív problémamegoldást – olyan kombinációt, amelyet az algoritmusok nehezen tudnak lekövetni.
Azért még ők is biztonságban lehetnek
A kutatásból kiindulva jól látható, hogy jelen pillanatban az igazi, emberi kapcsolatokra épülő szakmákban kevéssé elképzelhető a mesterséges intelligencia jelenlegi, tömeges elterjedése. És mivel tudjuk azt, hogy bár a robotika már a napjainkra is elég szép eredményeket ért el, nagyon távol áll az emberi mozdulatok finomságának, tudatosságának leutánzásában.
Úgyhogy bőven akadnak a fentieken kívül még olyan szakmák, amik biztonságban lesznek, legalábbis egyelőre:
1. Emberi kapcsolatra épülő szakmák
Ezeknél a munka lényege a közvetlen interakció, empátia és helyzetfelismerés – olyan készségek, amelyeket az AI nem tud hitelesen pótolni.
- sürgősségi egészségügyi szakemberek
- óvodapedagógusok, tanárok, egyetemi oktatók
- pszichológusok, pszichiáterek, tanácsadók
2. Menedzsment és vezetői pozíciók
A vezetés, döntéshozatal és stratégiai gondolkodás komplexitása miatt az automatizáció itt lassan halad.
- projektmenedzserek, általános és operatív vezetők
- egészségügyi és szociális intézmények vezetői
- pénzügyi és kockázatkezelési vezetők
- kereskedelmi és értékesítési vezetők
3. Fizikai és kézműves szakmák
Ahol a munka helyszíni jelenlétet, kézügyességet, rugalmasságot igényel, ott a robotok és AI egyelőre csak kiegészítő szerepet töltenek be.
- építőipari szakmunkások (kőműves, ács, burkoló)
- villanyszerelők, víz- és gázszerelők
- karbantartók, javítószakemberek
- gépkezelők, hegesztők
- mezőgazdasági dolgozók, állattenyésztők
4. Kreatív és tartalomgyártó szakmák
Bár az AI képes szöveget, képet és zenét generálni, a valódi kreativitás és eredetiség még mindig emberfüggő. Ergo, valakinek még ha rendelkezésére is bármilyen AI-tool, mindig lesznek, akiknek használiuk kell azokat. Lehet, kevesebb ilyen szakemberre lesz szükség, de azokra biztonsan, akiknek a hozzáadott értéke a munkájuknak nagyobb.
- írók, újságírók, szerkesztők
- tervezők, művészek, építészek
- marketing- és reklámszakemberek
- oktatási és tréninganyag-fejlesztők
5. Szolgáltatói szektor „emberi arca”
Bizonyos munkákban a személyes jelenlét és a szolgáltatás minősége nélkülözhetetlen.
- szakácsok, cukrászok
- felszolgálók, pultosok
- idegenvezetők, turisztikai szakemberek
- dportedzők, személyi trénerek
- rendőrök, tűzoltók, biztonsági szakemberek
De akkor kik munkája van leginkább veszélyben az AI miatt?
A mesterséges intelligencia villámgyors fejlődése elsősorban azokat a szakmákat alakítja át, ahol a feladatok ismétlődőek, szabályokhoz kötöttek és könnyen digitalizálhatók. Az algoritmusok ott tudják leggyorsabban kiváltani az emberi munkaerőt, ahol nincs szükség erős kreativitásra, empátiára vagy fizikai jelenlétre.
JÓL JÖNNE 3 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 3 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 64 021 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,68%), de nem sokkal marad el ettől az ERSTE Bank (THM 10,83%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Ez nemcsak a klasszikus „irodai munkákra” igaz, hanem számos szolgáltatói és adminisztratív területre is, ahol az AI rövidebb idő alatt, kevesebb hibával és olcsóbban dolgozik.
A most leginkább veszélyeztetett munkakörök:
- Adminisztratív és irodai asszisztensek – adatbevitel, ügyfélinformációk kezelése, rutinfeladatok nagy része automatizálható.
- Könyvelők és bérszámfejtők – a szoftverek és AI-rendszerek egyre hatékonyabban végzik a számításokat és riportkészítést.
- Ügyfélszolgálati munkatársak, call center operátorok – chatbotok és hangfelismerő rendszerek már most is széles körben használatosak.
- Fordítók és tolmácsok (alapfeladatoknál) – a gépi fordítás hatalmas fejlődésen ment át, bár a magas szintű szakfordítás továbbra is emberi terep.
- Adatfeldolgozó és adatellenőrző munkák – az AI tökéletesen alkalmas nagy mennyiségű adat szűrésére és rendszerezésére.
- Szövegírók és tartalomgyártók (alapszintű tartalomnál) – SEO-cikkek, termékleírások, hírösszefoglalók előállítása már ma is tömegesen zajlik AI-vel.
- Grafikai alapszolgáltatások (pl. logótervezés, stock illusztráció) – az AI-képgenerátorok másodpercek alatt előállítják az egyszerűbb vizuális anyagokat.
- Banki és pénzügyi ügyintézők – az online ügyintézés és automatizált pénzügyi tanácsadó rendszerek szűkítik az igényt az emberi munkaerőre.
- Alap szintű jogi és biztosítási asszisztensek – szerződésminták, biztosítási kárfelmérések előkészítése automatizálható.
A közeli jövő tehát leginkább azokra a munkakörökre jelent veszélyt az AI, ahol nincs szükség kreatív döntéshozatalra, emberi empátiára vagy fizikai jelenlétre – ezek helyét egyre inkább átveszi a mesterséges intelligencia és az automatizált rendszerek.
Mire készüljünk?
A mesterséges intelligencia hatása a munkaerőpiacra vitathatatlan, de nem egy „minden vagy semmi” forgatókönyvről van szó. Egyes munkakörök valóban gyorsabban automatizálódnak, mások pedig hosszabb távon is megőrzik emberi jellegüket.
A legfontosabb tanulság az, hogy a munkavállalóknak érdemes rugalmasan reagálni a változásokra, folyamatosan fejleszteni a készségeiket, és olyan területeken erősödni, ahol az emberi tényező pótolhatatlan: az empátia, a kreatív problémamegoldás, a stratégiai gondolkodás és a közvetlen emberi kapcsolatok világában.
Nem kell tehát pánikba esni, és senkinek sem kell hirtelen szakmát váltania. Ugyanakkor érdemes tudatosan készülni arra, hogy a jövő munkahelyei más kompetenciákat fognak előnyben részesíteni. Azok, akik időben felismerik ezt, nem vesztesként, hanem nyertesként kerülhetnek ki az AI-forradalomból.
Rab Árpád például a Pénzcentrumnak adott legutóbbi interjújában arról beszélt, hogy szerinte túlzó Bill Gates jóslata, miszerint az AI tíz éven belül a munkák 70–80 százalékát helyettesíteni fogja. Úgy látja, a változás nem ilyen radikális „kiváltásban” mérhető, hanem abban, hogy teljesen átalakul, mit tekintünk értékes munkának és készségnek. Az AI ugyan rengeteg rutinfeladatot átvesz – például adatbevitelt, call centereket, könyvelési alapmunkát –, de sok területen inkább kiegészíti az embereket, nem lecseréli őket.
A példája szerint egy újságírónak ma három cikk a kvótája, de egy AI tízet is tud írni. A kérdés ilyenkor nem az, hogy megszűnik-e az újságírói munka, hanem hogy az ember írjon egy olyan cikket, amit a gép nem tud megugrani, a többit pedig AI-val egészítse ki. Hasonló a helyzet a könyvelésben vagy az oktatásban: nem arról van szó, hogy feleslegessé válik a könyvelő vagy a tanár, hanem arról, hogy az AI segíti őket, és a hangsúly azokra a feladatokra tolódik, ahol valódi szakértelem, empátia vagy kreatív hozzáadott érték kell.
Rab szerint a technológia fejlődése mindig „ingamozgás”: ami olcsóbb lesz, az máshol új értéket teremt. A gépi munka elterjedésével például felértékelődik a kézműves és humán jellegű munka. A változás üteme sem olyan gyors, mint sokan hiszik: 5–10 éves távlatokról lehet beszélni, nem egyik napról a másikra történő forradalomról.
A legnagyobb kihívás nem az, hogy megszűnnek a munkák, hanem az, hogy emberek tömege nem tud elég rugalmasan váltani – mert hiányzik a képzés, vagy földrajzi-társadalmi korlátok miatt nem tudnak alkalmazkodni. Rab Árpád hangsúlyozta: aki kíváncsi, tanulni akar és képes új készségeket elsajátítani, annak mindig lesz helye az új rendszerben. A gond ott kezdődik, ha társadalmi csoportok maradnak ki a fejlődésből – mert annak a negatív hatásai előbb-utóbb mindenkit utolérnek.