Biró Attila • 2022. augusztus 29. 19:02
Friss statisztika szerint, száz, 15-29 év közötti magyar diákból mindössze 5 dolgozik tanulmányai mellett. Ezzel az adattal bőven az EU sereghajtói közé tartozunk. És hogy érezzük a kontrasztot, az éllovas Hollandiában, ugyanezen korosztály 100 tanulója közül 70-en vállalnak valamilyen részmunkát vagy diákmunkát a tanulás mellett.
Az Európai Unióban nagyon eltérő, milyen gyorsan lépnek át az oktatásból a munkaerőpiacra. Egyes országokban a fiatalok például tömegével kezdenek el részmunkaidőben, hétvégén vagy diákmunka formájában dolgozni úgy, hogy közben részei maradnak az oktatási rendszernek. Más országokban viszont ez egyáltalán nem divat. A különbségek a nemzeti oktatási és képzési rendszerekre, valamint olyan egyéb tényezőkre vezethetők vissza, mint például a nemzeti munkaerő-paci jellemzők és a kulturális tényezők.
A legfrissebb 2021-es adatok szerint az EU-ban a formális oktatásban részt vevő 15-29 év közötti fiatalok 23 százaléka foglalkoztatott is volt, 3 százalékuk pedig állást keresett, úgy hogy már alkalmas volt munkára (tehát munkanélküli volt). A teljes csoportnak a többsége, egészen pontosan 73 százaléka viszont a munkaerőpiacon kívül helyezkedett el, azaz sem foglalkoztatott, sem munkanélküli nem volt (tehát csak tanult) – derült ki az Eurostat adataiból.
A magyar fiatalok inkább nemet mondanak a munkára
A statisztikát elemezve kiderül, az EU-tagállamok közül 2021-ben Hollandiában volt a legmagasabb azoknak a 15–29 éves tanulóknak és szakmunkástanulóknak az aránya, akik még az oktatás során dolgoztak (70%), ezt követi Dánia (49%) és Németország (42%).
Ahogy azonban a számokat nézzük, az EU-s lista másik oldalán egészen más kép rajzolódik ki. A sereghajtó Romániában például mindössze a 15-29 év közötti diákok 2 százaléka dolgozik. Szlovákiában ez az arány 4,2 százalék, míg Bulgáriában 5,3. Nem sokkal jobb a helyzet Magyarországon sem, hazánk ugyanis az összesített lista 4. legrosszabb helyén végzett. Itthon ugyanis
csupán a 15-29 év közötti diákok 5,4 százaléka volt foglalkoztatva 2021-ben.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Ez azt jelenti, hogy 100 tanulóból mindössze alig többen, mint öten vállalnak valamilyen munkát tanulmányaik során. A kontraszt tehát brutális, Hollandiában például ugyanennél az analógiánál maradva, 10 diákból 70 (!) dolgozik tanulmányai mellett. De Dániában is majd 50-en, Franciaországban pedig közel 40-en.
Némi öröm az ürümben, hogy a munkanélküliek száma viszont Magyarországon, Bulgáriában, Szlovákiában, Lengyelországban és Csehországban rendkívül alacsonynak mondható ebben a korosztályban (egyik helyen sem éri el a 2 százalékot). Ehhez képest viszont Svédországban 14,2 százalékos ez az arány, míg Finnországban 8,6, Hollandiában 7,2, Spanyolországban pedig 5,7.