Pénzcentrum • 2021. október 21. 19:04
Majdnem minden 3. nagyvállalatnál a járvány hatására fogalmazódott meg az, hogy érdemes bevonni a HR-t az irodák kialakításába és az irodai terek felhasználóihoz igazítani a helyiségeket. Ilyen és ehhez hasonló meglepő megállapítások születtek a Kinnarps magyarországi kutatásában. Az irodai koncepciókkal foglalkozó svéd bútoripari cég arra volt kíváncsi, hogy vajon milyen változásokkal kell számolnunk a munkahelyeinken a közeljövőben. Elsősorban a home office és az irodaterek változásaival kapcsolatos jelenségeket vizsgálták. A mai napig ez a legnagyobb mintájú és legmélyebbre hatoló hazai kutatás, amely a Covid által felforgatott irodák kihívásaira koncentrál.
A Kinnarps kutatásában 237 vállalatvezetőt és HR-est kérdeztek egy kérdőív formájában a megváltozott munkahelyi mindennapokról. A válaszadók mintegy fele dolgozik legalább 200 főt foglalkoztató nagyvállalatnál. Ugyancsak a felük a technológia, a kereskedelem illetve a HR iparágakból került ki.
Mostohán kezelt HR, kevesebb tárgyaló
A felmérésből kiderült, hogy nagyon sok cégnél viszonylag háttérbe szorul a HR a munkavégzés helyszínével, vagyis az irodákkal kapcsolatos döntésekben. A válaszadó vállalatok 14 százalékánál egyáltalán nem vonták be a személyügyiseket, míg 17 százaléknál (vagyis majdnem minden ötödik vállalatnál) ezt nem tudják. 19 százaléknál pedig csak esetenként jött szóba az, hogy kikérjék a humánerőforrás-menedzsment véleményét. Vagyis a cégek majdnem felénél egyáltalán nem, vagy alig vonják be a HR-eseket az irodával kapcsolatos döntésekbe.
A cégvezetőkkel és HR-esekkel készült felmérésből az derült ki, hogy korábban ennek a területnek nem igazán volt szava a munkatérrel kapcsolatos beszerzésekben. Ám járványhelyzetben felértékelődött azoknak a szakembereknek a szerepe, akik a munkahelyi élet szervezéséért felelnek, vagyis az emberekkel tartják a kapcsolatot. A legtöbb válaszadó szerint a közeljövőben még inkább felértékelődik a HR szerepe.
Hogy változások kezdődnek el nagyon sok irodában (ha esetleg még nem kezdődtek volna el), az elég biztosnak tűnik a válaszok alapján. Ezek szerint, minden 10. magyar cégnél például kevesebb lesz a tárgyaló, a dedikált, “személyre szóló” asztal és csökken a cellás irodák száma is a jövőben. Nagyobb lesz azonban az együttműködésekre, közös munkavégzésre, közös gondolkodásra alkalmas tér. Vannak cégek, ahol már most átálltak aktivitás alapú irodahasználatra. Azaz mindenki oda ül le az irodában, ahol jut hely számára.
A jövőben hangsúlyosabbá válhat egymás idejének tisztelete - a megkérdezettek elképzelései alapján legalábbis. Abban az esetben, ha a munkavállalók kevésbé lesznek jelen az irodában, nőni fog a home office-ban tölthető idő, így szűkülhet az ad hoc megzavarások lehetősége is. Míg a kollégák személyesen inkább hajlamosak megszakítani egymást a különböző feladatok elvégzése során, addig home office-ban ezek jobban elkerülhetőek.
Nem szeretjük az irodáinkat?
A megkérdezett cégeknél a munkavállalók közel harmada nem egészen elégedett az irodával, amelyben dolgozik - derül ki a kutatásból. Sőt, majdnem minden 10. egyenesen negatívan ítéli meg. Ez az adat is azt kérdőjelezi meg, hogy vajon hány szép iroda lehet a piacon, ahol a külcsín a gyakorlati szempontok elé került.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Ezzel összefügg az is, hogy a felmérés alapján a járvány előtt csupán a megkérdezett cégek harmadánál vonták be a munkavállalókat az általuk használt irodák kialakításába. A pandémia következtében azonban egy új helyzet állt elő, amelyet a munkavállalókkal közösen lehetett csak megoldani. Hiszen számos szempontot kellett figyelembe venni: ki van beoltva, ki tud visszamenni dolgozni, egyáltalán ki meri megkockáztatni, hogy közösségbe menjen. Az új helyzetnek köszönhetően egyre több vállalat kezdte megkérdezni a kollégáikat.
A mostohán kezelt home office?
A felmérés során kapott válaszokból derült ki az is, hogy a válaszadó cégek több mint fele nem adott semmilyen segítséget az otthoni munkakörülmények javításához. Ezeknél a vállalatoknál mindenkinek úgy kellett megoldania az új “munkahely” kialakítását, ahogy csak tudta.
Bár a home office lehetősége szélsebesen terjedni kezdett a magyar munkahelyeken is, a megkérdezett vállalatok 14 százalékánál továbbra sem teszik azt lehetővé, hogy az ember olyan helyről dolgozzon, ahonnan csak szeretne.
Ennek adott esetben akár praktikus okai is lehetnek, hiszen elég csak arra gondolni, hogy van, ahol olyan érzékeny információkat kezelnek, amelyeket nem érdemes egy kávézó sérülékeny wifijén keresztül futtatni. Ezzel együtt is a válaszadó cégek harmadánál úgy gondolják, hogy a jövőben bárhonnan végezhetjük majd a munkánkat. Érdekesség, hogy a kérdőívet kitöltő szervezetek felénél otthoni munkavégzés esetén is tartani kell a korábban megszokott, irodai munkaidőt és mindössze minden 10. cég lesz olyan, ahol akkor dolgozhatunk majd, amikor csak szeretnénk.