Pénzcentrum • 2021. június 30. 09:01
A KSH friss adatai szerint 2021. áprilisában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 440 600 forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 293 000 forint volt, mindkettő 10,1%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. A bruttó keresetek a vállalkozások körében 9,0%-kal, a költségvetésben, az egyes előmeneteli rendszerek ütemezett béremeléseivel összefüggésben, ezt jelentősen meghaladóan – 12,7%-kal – nőttek. 2021. január–áprilisban a bruttó átlagkereset 425 400 forintot, a nettó átlagkereset 282 900 forintot ért el, mindkettő 9,6%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva.
2021. áprilisában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 440 600, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 451 800 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 293 000, a kedvezményeket is figyelembe véve 301 800 forintot ért el.
A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 10,1%-kal nőtt. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset pedig 9,6%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 400 100 forintra becsülhető, ez 9,6%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban.
2021. január–április közötti időszakában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 425 400, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 436 100 forint volt.
A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 282 900, a kedvezményeket is figyelembe véve 291 200 forintot ért el.
A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 9,6, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 9,2%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenység ágban volt a legmagasabb (764 800 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (252 400 forint).
A bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 439 900, a költségvetésben 397 200, a nonprofit szektorban 371 700 forintot ért el, ami 8,7, 12,6, illetve 8,7%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Az egyes előmeneteli rendszerekben előre ütemezett béremelések – köztük az orvosi béremelés, a bírák, ügyészek és a bölcsődei dolgozók illetményemelése – hatására a költségvetés bruttó átlagkereset-növekedése meghaladta a nemzetgazdasági átlag növekedését.
A bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiaknál 464 200, a nők esetében 387 800 forintot ért el, ez a férfiaknál 9,4, a nőknél 10,0%-os növekedést jelent egy év alatt.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 393 900 forintra becsülhető, ez 9,4%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A reálkereset 5,8%-kal emelkedett, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 3,6%-os növekedése mellett.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Változatlanul tart az erőteljes bérdinamika
A munkaadók továbbra is aktív béremelésre kényszerülnek a munkaerő megtartása érdekében, így a járvány harmadik hulláma és az alacsonyabb minimálbér-emelés ellenére is dinamikusan emelkednek a keresetek - állapították meg az MTI-nek nyilatkozó elemzők a legfrissebb adatokat kommentálva.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a járvány és az alacsonyabb minimálbér-emelés ellenére továbbra is alig látni változást a bérek növekedési ütemében. Az erőteljes várakozások ellenére semmilyen lassulás sem látszik a béremelkedésben. A munkaerő megtartása és odavonzása érdekében, illetve az inflációs környezet figyelembevétele miatt továbbra is aktív béremelésre kényszerülnek a munkaadók.
A tavaly még jelentős segítséget nyújtó erőteljes minimálbéremelés az idei évben kevésbé fog támaszt jelenteni, bár ennek a hatása egyelőre alig látszik a bérdinamikában. Amennyiben már jövőre megvalósul a tervezett 200 ezer forintos minimálbér és a szintén nagyot emelkedő bérminimum, akkor ezt a hátrányt képes lehet ledolgozni a hazai bérszínvonal - vélekedett a vezető elemző.
A Takarékbank 9 százalékot elérő éves béremelkedést vár az idén, és 4,5 százalékosra becsüli a reálbérnövekedés mértékét. Jövőre pedig 8,5 százalékos lehet a bérnövekedés, de ezen a minimálbér emelésének mértéke még érdemben módosíthat - közölte Horváth András.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője kiemelte a bérnövekedések üteme áprilisban némileg gyorsult az előző hónaphoz képest. Gyorsabban nőtt az állami szférában dolgozók keresete, ami az egyes csoportokat - például az orvosokat - érintő béremelésekből fakadt, míg a szféra más részeiben továbbra is a bérek rendezésére van szükség - jegyzete meg.
Az egyes ágazatok közül a turizmus-vendéglátásban gyorsuló bérnövekedés azt mutatja, hogy a korlátozások lazítása után az ágazatban nehéz munkaerőt találni a korábban elbocsátottak helyére és a válság miatt csökkentett béreket elkezdik visszaépíteni. A béremelkedés ütemében az idei évben drasztikus változásra már nem számít a Századvég szakértője, inkább csak kisebb mértékű gyorsulás várható, míg jövőre fennmaradhat vagy akár erősödhet is az eddigi dinamika. Ebben fontos szerepe lehet az állami bérrendezéseknek is, de meghatározó lesz a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének mértéke is - fűzte hozzá Regős Gábor.