Pénzcentrum • 2020. március 7. 14:32
Az eleve rossz helyzetben lévők és az idősebb korosztály számára nem, vagy kevéssé jelent megoldást a közfoglalkoztatás a munkaerőpiacra való integrálódás szempontjából. Ennek a rétegnek csak 10-11 százaléka talál stabilan állást, miután elhagyta a programot. Azonban a jobb helyzetben lévőknek is mindössze 20 százaléka jut ki a nyílt munkaerőpiacra. Ettől az évtől a hajléktalanok számára is külön programot indított a minisztérium, ezzel próbálva integrálni őket a munkaerőpiacra, ezáltal a társadalomba is, biztosítva a mentális biztonságot, a stabil jövedelemet és az elfogadható minőségű lakhatást.
A közfoglalkoztatás célja elvileg csak átmeneti foglalkoztatás lenne, és nem szabadna, hogy gátolja a vesenypiaci munkavállalást. Kiemelt célja, hogy a munkaerőpiacról kiszorultak, a munkaerőpiacon halmozottan hátrányos helyzetűek, alacsony végzettségűeket integrálni tudja azáltal, hogy közfoglalkoztatásban meg tudják szerezni azokat a kompetenciákat, amelyek szükségesek a munkavállaláshoz. Viszont sok esetben a közfoglalkoztatás az egyetlen munkalehetőséget jelenti az ország azon térségeiben, ahol nincs, vagy csak korlátozott mértékben áll rendelkezésre nyílt munkaerőpiaci álláshely - derül ki a Belügyminisztérium (BM) által közzétett tájékoztatóból.
Ezekből viszont az következik, hogy az alacsony végzettségűek, vagy a munkaerőpiacon hátránnyal indulók, illetve az olyan területeken élők, ahol kevés a munkalehetőség, benne ragadnak a közfoglalkoztatásban, és nem csak átmenetileg jelenti számukra a megélhetést a közmunka.
2011-ben, a közfoglalkoztatás új rendszerének indulásakor a közfoglalkoztatottak létszáma átlagosan 73 447 főt tett ki, amely jelentősen felfutott az azt követő években. 2014-re már 178 850 főre emelkedett, 2016-ban tetőzött, ekkor 223 476 fő volt az átlagos létszám. Azóta folyamatosan csökken, 2018-ban 135 620 főre, 2019-ben pedig 106 259 főre mérséklődött - írja a BM tájékoztatója.
A közfoglalkoztatás programtípusai között az utóbbi években csökkent az országos programok szerepe, és növekedett a hosszabb idejű, jellemzően önkormányzati programban foglalkoztatottak aránya. A közfoglalkoztatottak 46,07 %-a hosszabb idejű programban, 39,47%-a járási startmunka mintaprogramokban, míg 14,46 %-a országos programokban dolgozott 2019-ben.
2016 óta a közfoglalkoztatásban dolgozók összetétele foglalkoztathatóság szempontjából romlott: a közfoglalkoztatottak között korábban is magas volt a rossz munkaerőpiaci helyzetű személyek aránya, ez az arány tovább nőtt: 2016. és 2019. között 77 %-ról 83 %-ra emelkedett a hátrányos helyzetű településeken élők, 55 %-ról közel 60 %-ra emelkedett a legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők, és 30 %-ról 37 % fölé emelkedett az 50 éven felüli személyek aránya.
A BM összefoglalója úgy ítéli, hogy ennek az összetételnek a változása (romlása) és a közfoglalkoztatottak csökkenő száma áll annak hátterében, hogy a programból kilépők elhelyezkedési aránya is csökken a munkaerőpiacon. Amíg 2017-ben és 2018-ban 18 százalék felett volt azok aránya, akik a közfoglalkoztatásból kilépve a nyílt munkaerőpiacon helyezkedtek el a támogatást követő 6. hónapban úgy, hogy a vizsgálat időpontjában is bejelentett jogviszonnyal rendelkeztek. A 2019-es évben viszont az 1-6. havi adatok 15,3 %-os nyílt munkaerőpiaci kilépést mutattak.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A közfoglalkoztatásból 2019. I. felében kilépő személyek közül a fiatalabb, 25 éves és ez alatti személyek, valamint az általános iskolánál magasabb végzettséggel rendelkezők lényegesen magasabb arányban tudtak elhelyezkedni a nyílt munkaerőpiacon, mint az idősebb, 50 év feletti és az alacsony végzettséggel rendelkező közfoglalkoztatottak - írta a BM. Vagyis az idősebb korosztály, illetve a munkaerőpiacon eleve hátrányos helyzetből indulók számára
A BM 2019-től a hajléktalanokat is bevonta a közfoglalkoztatásba egy külön programban. Így még inkább nőhet azok aránya a közmunkások között, akik eleve rosszabb helyzetben vannak.
- írja a minisztérium a honlapján, viszont kérdés, hogy a nyílt munkaerőpiacra történő kilépés statisztikái alapján a munkaerőpiacon eleve hátrányos helyzetből induló hajléktalanok között mennyi lesz azok aránya, akik sikeresen vállalnak majd állást a program után, ha a rosszabb helyzetű közmunkások között ez az arány 10-11 %-os volt 2019-ben.
A közfoglalkoztatást érintő ellenőrzések során - ahogy az elmúlt években is - a feltárt hibák döntő része adminisztrációs jellegű volt, az operatív munkavégzéssel és a támogatási összeg felhasználásával kapcsolatos problémák kisebb számban jelentkeztek. A BM szerint megfigyelhető jelenség, hogy a nagyobb létszámú közmunkást alkalmazó önkormányzatok némelyikénél - akár startmunka, akár hosszabb időtartamú közfoglalkoztatási programról legyen szó - problémát jelent a napi feladatok operatív irányítása és a teljesítés figyelemmel kísérése, továbbá mindezek folyamatos dokumentálása és a szükséges ellenőrzés biztosítása.