Pénzcentrum • 2018. augusztus 8. 15:05
Igen jelentős kiadásokkal is járhat, ha a család azt szeretné, hogy a gyerek ne hagyja abba a tanulmányait a középiskola befejezését követően. Bár a legjobban tanulók számára léteznek ösztöndíjak, összességében megfigyelhető jelenség, hogy számos család számára egyszerűen túl nagy anyagi terhet jelentenek a gyerek felsőoktatási tanulmányai. Sőt, egy friss tanulmány szerint sok család éppen azért vesztette el az otthonát az utóbbi években, mert nem bírt megbirkózni ezekkel a kiadásokkal.
A gazdasági nehézségek idején az egyik lehetséges módja annak, hogy egy család földönfutóvá váljon, hogy a szülők igyekeznek anyagilag is támogatni a gyerekük felsőoktatási tanulmányait - írja a ScienceDaily. Két amerikai kutató, Jacob Faber a New York-i Egyetemről, valamint Peter Rich a Cornell Egyetemről nemrég publikálták friss kutatásaik eredményeit, melyekből kiderül, hogy a 2000-es évek végi nagy gazdasági válság idején az amerikai bankok gyakorta árvereztek el olyan ingatlanokat, melyek tulajdonosai a gyerekeik tanulmányait igyekeztek támogatni. A két kutató arra bátorítja a politikai döntéshozókat, hogy keressenek valamilyen megoldást a családok anyagi terheinek csökkentésére.
2005 és 2011 között az amerikaiak 39,9 százaléka vett részt 2 vagy 4 éves felsőoktatás képzésen, amely 11,1 százalékkal több, mint 1985-ben. Ugyanezen időszak alatt a tandíjak közel megduplázódtak. Bár a különböző támogatások valamelyest elősegítik ezen kiadások fedezését, ezek sok család számára még így is túl nagy megterhelést jelentenek. A szülők megtakarításaikból, jövedelmükből, vagy ha más út nincs, akkor jelzáloghitelből próbálják meg kifizetni gyerekeik oktatási költségeit. A vizsgált adatokból jól látszik, hogyha a családok nagyobb arányban küldték el a gyerekeiket továbbtanulni, akkor a rákövetkező években az elárverezett ingatlanok aránya is megemelkedett.
Itthon sincs mindenkinek ingyen
Magyarországon sincs mindenki számára ingyen a felsőoktatás. Bár van lehetőség az ingyenes felsőoktatási képzésre, ennek feltételei vannak: először is a jelentkezőnek el kell érnie a jogszabályban meghatározott minimumpontot. A megfelelő mennyiségű pont elérése azonban önmagában még nem elég, hiszen a hallgató köteles a képzési idő másfélszeresén belül oklevelet szerezni, amennyiben nem szeretné magának fizetni tanulmányai költségeit.
A feltételeket nem teljesítő hallgatónak azonban magának kell fizetnie a tandíjat. A tandíj mértéke persze nem egységes, az szakonként változik. Az egyik legdrágább képzés például az általános orvosi szak, ahol 1 350 000 forintba kerül egyetlen szemeszter. A képzés idő 12 szemeszterből áll, tehát a teljes tandíj 16,2 millió forintba kerül a képzés végére. Közben persze a diáknak valahol ennie és laknia is kell, tehát egy átlagos magyar család számára anyagilag igencsak megerőltető, ha a gyerek orvos szeretne lenni.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Idén júliusban egyébként 107 700-an jelentkeztek felsőoktatási képzésre a Felvi.hu adatai szerint, akik közül 75 230 diákot fel is vettek. A legmagasabb ponthatárt az Eötvös Loránd Tudományegyetemen húzták meg: itt a maximális 500 pontot kellett elérnie annak, aki német és nemzetiségi német nyelv és kultúra tanára - latin nyelv és kultúra tanári szakon szeretne tanulni.