15 ezres órabér a magyar erdőkben: ezzel te is rommá keresheted magad

Veres Dóra2017. október 15. 07:02

15 ezer forint. Nagyjából ennyit kerestünk volna, ha eladjuk azt a körülbelül 15 dekagrammnyi szarvasgombát, amit egy Nógrád megyei erdőben találtunk bő egy óra alatt. Jól hangzik, ugye? Szarvasgomba-gyűjtésből meg lehet élni, vagy legalábbis nem rossz kereset kiegészítésnek, de az, aki úgy dönt, hogy belevág, és követni akarja a hivatalos szabályokat, jó néhány akadállyal találja szembe magát.

Alig 5 perce vagyunk kint a Hollókőtől nem messze fekvő erdőben, amikor a fiatal, fekete színű, labrador és vizsla keverék kutya, Jessica jelez, szarvasgombát talált. Egy pillanat alatt ássa ki a fűszernövényt, majd teszi gazdája tenyerébe, sértetlenül. "Jessi, keress gombát" - adja ki az utasítást megint Kovács László szarvasgombász, kutyakiképző. Jessi orrát a földre szegezve elindul. Néhány percig mászkál, majd hirtelen megáll, jobbra fordul, és ásni kezd, csupán egy lyuk marad utána a földben. Odaszalad hozzánk és László tenyerébe teszi a sértetlen gombát.

Kovács négy éve foglalkozik aktívan szarvasgombászattal, bár ő elsősorban a kutyákra koncentrál: szarvasgomba kereső kutyákat képez ki. A szarvasgombászok különböző kutyákra esküsznek, a legnépszerűbb a labrador, Kovács szerint viszont nem a fajta a meghatározó, hanem az egyed.

Képzett már ő ki Amerikai staffordshire terriert is.

A jó gombászkutyának megkérik az árát: egy már képzéssel rendelkező kutyáért akár 2000 eurót, vagyis több, mint hatszázezer forintot is elkérhetnek.

Maga a vizsga viszont nem drága. Az interneten böngészve több olyan szervezetet is találni, ahol a kutya levizsgázhat. Van, ahol ennek ára mindössze 5000 forint, máshol 10 ezer forintba kerül. Csakhogy jó kutyát találni nem könnyű.

Az csupán egy sztereotíp elképzelés, hogy a gombászok jól megtermett malaccal járják az erdőt, a disznó pedig kilószámra túrja ki a földből a drága növényt. Valójában Magyarországon, de többnyire más országokban is leginkább kutyával - méghozzá érvényes engedéllyel, vagyis vizsgával rendelkező kutyával - gyűjtik a gombát.

Nagyon egyszerű, praktikus okai vannak ennek: a disznó hamar megnő, nem lehet vele könnyen utazgatni. Másrészt a malac nem adja oda egykönnyen a talált prédát, és nagyon nehéz úgy kiszedni az állkapcsából a szarvasgombát, hogy az ne sérüljön meg

 - magyarázza Kovács. A legnagyobb különbség viszont szerinte az, hogy a malac öncélúan keresi a gombát, szereti azt, és meg is enné, ha tudná. A kutyának viszont ez egy játék, a gazdával való időtöltés a lényeg. A kutyakiképzés is épp ezért a játékosságon alapul, így lehet elérni, hogy a gombakeresésbe ne fásuljon bele az állat. Épp ezért folyamatosan jutalmazni kell.

KATT: Megtalálta a magyar erdők aranyát: milliókat keres vele

Miközben beszélgetünk, Jessi sorra hozza a gombákat. nagyjából egy óra alatt egy körülbelül 1500 négyzetméternyi területet járunk be. Jessi ez alatt az idő alatt 13 szarvasgombát hoz oda nekünk, mind tökéletes állapotban van. Akárhányszor László tenyerébe ejti az értékes szerzeményt, Kovács László megdicséri, megsimogatja és jutalomfalatot is ad neki.

Fontos, hogy óvatosan emelje ki a szarvasgombát a földből, olyan 10-20 centi mélyen vannak ezek. Ha ásóval vagy kapával esnénk neki a területnek, amellett, hogy a gombák maguk is megsérülnének, a finom gombafonalak elszakadnak, ezt pedig az egész élőhely megsínylené. Később nem tudna annyi gomba teremni, amennyi teremhetett volna

 - magyarázza Kovács László.

Címkék:
karrier, kutya, gasztronómia, erdő, szarvasgomba,