Biró Attila • 2017. október 4. 16:55
Az országoknak világszerte többet kell tenniük azért, hogy a nemek közötti szakadék csökkenjen - áll az OECD legújabb jelentésében. A tanulmány rámutat arra is, hogy 2012 óta nagyon kevés előrelépés történt csak ebben a kérdésben. Magyarország pedig rendkívül felemásan teljesít, ha nemek közötti egyenlőtlenségről van szó.
- mondta el Gabriela Ramos, az OECD vezető munkatársa a Nők Fórumán Párizsban annak apropóján, hogy az OECD kiadta legújabb jelentését (The Pursuit of Gender Equality) a társadalmi egyenlőtlenségekkel kapcsolatban.
A korábbi, 2012-es jelentés azonosította a három legjelentősebb nemek közötti problémát:
- nőkkel szembeni erőszak,
- a nemek közötti tartósan nagy bérszakadék,
- a nem fizetett munkák nemek közötti egyenlőtlen eloszlása.
Ezekre válaszul sok ország kezdte egyre komolyabban venni ezeket a problémákat. Többen közülük például szigorítottak a munkahelyi zaklatásokkal kapcsolatos szabályozásokon vagy külön szabályozták a családon belüli erőszakot. Továbbá akadtak olyanok is, akik komoly erőfeszítést tettek annak érdekében, hogy a "tradicionálisan" férfi hivatásoknak (tudományos életpálya, mérnök) vélt szakmába több fiatal lányt iskoláztassanak be. Valamint, hogy a "hagyományos" értelemben vett női szakmákban (egészségügy, oktatás) több fiatal fiú tanulhasson. Ezenfelül fontos előrelépés, hogy az OECD országok kétharmada lépéséket tett annak érdekében, hogy a fizetési különbségek csökkenjenek, valamint hogy a juttatások és azok mértékének megállapítása átláthatóbb legyen. Ennek apropóján a Pénzcentrum, az OECD-től kapott legfrissebb, 2017-es kutatási anyagból megvizsgálta, hogy mit mutatnak a számok a legégetőbb kérdésekben. Továbbá megnéztük, hogy Magyarország hogyan áll a nemek közötti egyenlőtlenséget illetően.
Ennyit dolgoznak a nők?
A nők munkaerő-piaci részvétele az utóbbi évtizedekben bár közeledett a férfiakéhoz, mégis minden OECD országban kisebb valószínűséggel kapnak fizetett munkát, mint a férfiak. Magyarország ebben a tekintetben a középmezőnyben szerepel és mintegy 13 százalékponttal kevesebb a női foglalkoztatottak száma, mint a férfiaké.
Egy másik kritikus kérdés, hogy a nők hány százaléka lehet vezető ott ahol dolgozik. Általánosan elmondható, hogy ha egy nő dolgozik, akkor is legtöbbször rész munkaidős állást kap. Valamint kevesebb eséllyel lesz belőle vezető, mint férfi társaiból. Ráadásul ugyanazért a munkáért a nők általánosan 15 százalékkal kevesebb bért kapnak, mint a férfiak. Magyarország ugyanakkor az élmezőnyben van, ami a női vezető beosztásúakat illeti, hiszen arányuk 40 százalék. Azt azonban érdemes megemlíteni, hogy ez az arány sehol a vizsgált országokban nem éri el az 50 százalékot.
Így vállalkoznak?
Ha az egyéni vállalkozásokat vagy női tulajdonban lévő vállalkozásokat nézzük akkor elmondható, hogy a nők kevesebb arányban lesznek vállalkozók és cégük kevesebbet pénzt termel, mint a férfiaké. Ugyanakkor Magyarországon nem túlzottan borult fel a mérleg, hiszen a nők csupán 5 százalékponttal maradnak el a férfiak irányította vállalkozásoktól. Ennél már valamivel kellemetlenebb adat viszont, hogy 18 százalékkal kevesebb a nők általat vezetett vállalkozások bevétele. Ezzel az eredménnyel azonban Magyarország még viszonylag társadalmi nem érzékenynek mondható. Ugyanis ha megnézzük az Egyesült Államokat, Lengyelországot vagy Olaszországot ott a férfiak vezette vállalkozások több mint 50 százalékkal több profitot realizálni, mint a nők által irányítottak.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Japánt lenyomtuk
A számunkra legszomorúbb adat a nemi egyenlőséget illetően, a nők politikai részvételével kapcsolatos. Magyarország ugyanis a sereghajtók között szerepel ezen a listán. Hiszen a magyar parlamentben helyet foglalók közül mindösszesen csak 10 százalék nő. Ennél siralmasabban csak Japán teljesített ezen a fronton, ahol az összes parlamenti hely csupán 9 százalékában foglalnak helyet hölgyek. Van tehát még hová fejlődnünk, ugyanis a vizsgált országok legalább felében a parlamenti politikusok minimum 30 százalékban hölgyek.
Egyetemeken már előznek
Az oktatást tekinve általános elmondható, hogy az úgynevezett bachelor képzésben a legtöbb országban túlsúlyban vannak a hölgyek. Magyarországon például a bachelor hallgatók 60 százaléka nő. Ugyanakkor a természettudományok, matematika és számítástechnika területén a hallgatók már sokkal nagyobb százalékban férfiak. Hazánkban ez az arány 63 - 37 a férfiak javára.
A fenti grafikonokról összeségében leolvasható, hogy a jelentés egyáltalán nem túloz akkor, amikor azt mondja, hogy még mindig kevés az az előrelépés, amit a vizsgált országok egy része elvégzett. Sőt rengeteg olyan ország van, ami kiemelten siralmasan teljesít, ha a nők egyenjogúságáról van szó. Ezeknek az országoknak nagy része egyébként évszázadok óta férfi központú, és hagyományaik miatt nagyon lassan hajlandók csak változtatni. Ennéll azonban sokkal elkeserítőbb az, hogy a fejlett, nyugati világban is óriási különbségek mutatkoznak a női és férfi nem képviselői között. Holott ezek a társadalmak általában nyitott társadalomként vannak számon tartva.