Pénzcentrum • 2017. március 3. 17:00
Új kutatást indít a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) "YOUMIG: A fiatalok nemzetközi vándorlásának hatásai - intézményi eszköztár és együttműködési csatornák fejlesztése" címmel, amely 2017. január 1-jétől 2019. június 30-áig tart. A projekt célja, hogy feltárja a fiatalok (15-34 éves korosztály) vándorlásának okait, valamint migrációs, családalapítási és munkavállalási trendjeit. 8 európai ország 16 intézménye vesz részt benne.
A YOUMIG projekt a fiatalok nemzetközi vándorlásának hatásait méri, ugyanakkor a résztvevő országok és intézmények intézményi eszköztárának és együttműködési csatornáinak fejlesztésére irányul. A projekt elsősorban a migrációs folyamatokban közvetlenül érintett települések élén álló helyi döntéshozók számára nyújt támogatást és hasznos információkat. Vagyis a YOUMIG eredményei révén a régió települései jobban tudják majd mérni a fiatalok kivándorlásának, visszavándorlásának és a külföldi fiatalok bevándorlásának hatásait, és meghozni a szükséges intézkedéseket az alábbi, helyi szinten releváns területeken:
- munkaerő-piaci kereslet és kínálat;
- családalapításhoz, gyermekvállaláshoz kötődő szakpolitikák;
- oktatásügy;
- egészségügy és szociális védelem.
A YOUMIG projekt megvalósítása nagyban épít a 2012-2014 között, ugyancsak a KSH vezetésével megvalósított SEEMIG (Managing Migration in South East Europe - www.seemig.eu) elnevezésű transznacionális együttműködési projekt eredményeire és partnerségére.
Fókuszban a fiatalok vándorlása
A Duna menti régióban a fiatalok vándorlási folyamatai az elmúlt években egyre inkább erősödnek, az ezzel kapcsolatos nehézségek az adminisztráció és a helyi szolgáltatások több szintjén is jelentkeznek. A jelenségnek újszerű mozgatórugói vannak (például az online kommunikációs csatornák használata), ezek a helyi fejlesztések szempontjából is kiemelten fontosak. A fiatalok kivándorlása komoly emberi erőforrásbeli, elsősorban munkaerő-piaci hiányt okozhat, valamint a beáramló materiális transzferek (pl. hazaküldött pénzek) szempontjából is vizsgálandó jelenség.
A projekt sikeres megvalósításához a nemzetközi konzorcium szakértői egy adekvát kvalitatív és kvantitatív módszertant állítanak össze, melynek a legfontosabb szakmai elemei a következők:
- helyi és regionális szintű társadalmi-gazdasági helyzetelemzés, különös tekintettel a fiatalok életstratégiáinak feltérképezésére;
- a fiatalok migrációjával kapcsolatos statisztikai módszertani áttekintés (adminisztratív források adattartalma, minősége és fejlesztési lehetőségei);
- a fiatalok migrációjának fejlesztéspolitikai szempontú mérőszámainak kialakítása, és az eredmények beépítése a helyi szintű tervezési folyamatokba;
- helyi felmérés a statisztikai módszertani fejlesztések tesztelésére;
- pilot projektek, szervezetfejlesztés és stratégiaalkotás az érintett településeken.
Vándorlására vonatkozó adatok több forrásból is származhatnak, de az elvándorlás mértékének nyomon követésére alapvetően a hazai regiszterek és a külföldi, úgynevezett tükörstatisztikák szolgálnak. A magyar állampolgárok elvándorlásának mérése leginkább az egészségbiztosítás nyilvántartásaira, a más országokban készült bevándorlási statisztikákra és egyéb forrásokra, például az Európai Unió tagállamainak munkaerő-felméréseire támaszkodik.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A kivándorlás mértékének erősödése 2008-ban kezdődött, jelentősebb megerősödése 2010-től mutatható ki. A kivándorlás erősödésével párhuzamosan a visszavándorlók száma is emelkedik. Az Eurostat adatai alapján az adott év január 1-jén európai országokban tartózkodó magyar állampolgárok száma 2000 és 2015 közötti időszakban folyamatos bővülést mutat, 74 ezer főről 370 ezer főre nőtt.
A 2012 és 2014 között zajlott SEEMIG kutatás megállapította, hogy 2013 elején 350 ezer fő volt azoknak a kivándorolt magyaroknak a száma, akik 1989 után és legalább egy évvel a felmérés előtt hagyták el Magyarországot. A SEEMIG projekt további fontos eleme volt a kivándorló magyar állampolgárok a három fő célország - Németország, Nagy-Britannia és Ausztria - szerinti összetételének vizsgálata. A Nagy-Britanniába települők például különösen fiatalok: az adatfelvételkor átlagéletkoruk 33 év, kiköltözésük idején pedig mindössze 29 évesek voltak.