Pénzcentrum • 2017. február 1. 05:38
Az elmúlt néhány évben az infláció mértéke gyakorlatilag nulla volt, emiatt a családi adókedvezmény mértéke gyakorlatilag bevezetése óta állandó értékű volt. Idén viszont már számolni kell a pénzromlással, sőt, várhatóan hosszú távon a fix összegű kedvezményeket szépen lassan elemésztheti az infláció. Számításaink szerint a három gyerekesek tíz év múlva negyedével kevesebb összegből gazdálkodhatnak majd reálértéken.
Az infláció az elmúlt években nulla közeli volt, így a fix összegű juttatásoknál nem kellett azzal kalkulálni, hogy az évek múltán egyre kisebb lesz. Az idei évre viszont már a 2-3 százalékos pénzromlás sem kizárt, később ez magasabb is lehet. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelenlegi középtávú inflációs célja jelenleg 3 százalék, plusz-mínusz 1 százalékos toleranciaszinttel. A pénzromlás viszont nem kedvez a fix juttatásoknak, emiatt pedig a magyar családoknak adott kedvezmény reálértéke csökkenhet.
Tényleg elfogy a családi adókedvezmény?
Az egyik legjelentősebb juttatás a családi adókedvezmény, amely a törvényben fix összegként szerepel:
- egy gyermek után havi 10 ezer forint,
- két gyermek után fejenként havi 15 ezer forint,
- három vagy több gyermek után pedig fejenként 33 ezer forint
kedvezmény vehető igénybe 2017-ben. Ehhez persze érdemes hozzátenni, hogy a két gyermek után érvényesíthető jóváírás a következő években lépcsőzetesen nőni fog, 2019-ban már 40 ezer forint lesz havonta érvényesíthető összeg. Az infláció vasfoga azonban még így is a juttatások ellen dolgozik, mivel az évek során egyre kevesebbet érhet a juttatásunk.
Mégis, mennyivel kapunk kevesebbet?
Kiszámoltuk, hogy 10 év alatt mennyit visz el az infláció, ha 3 százalékos pénzromlással számolunk (ez ugye megfelel az MNB céljának). Igazán húsbavágóan a három vagy többgyerekeseket és az egykéket nevelők járnak,
Ez azt jelenti, hogy a pénzromlás a juttatás közel negyedét felemészti. A kétgyerekesek azonban furcsa módon nemhogy kevesebbet, hanem többet kapnak majd reálértéken, mint most.
Ez a következő évek emeléseinek köszönhető, 2017-ben már összesen havi 30 ezer forinthoz jutnak a kétgyerekes családok, jövőre ez 5 ezer forinttal, két év múlva pedig 10 ezer forinttal lesz több, vagyis számukra havi 40 ezer forintot jelent a kedvezmény. Persze reálértéken ez a kedvezmény is csökkenő tendenciát mutathat, de tíz év múlva így is 22 százalékkal több lehet a családi adókedvezmény számukra, mint 2017-ben.
Mit lehetne tenni?
Jelenleg a családi adókedvezmény a személyi jövedelemadó törvényben (1995. évi CXVII. tv.) fix összegként van feltüntetve, így csökkenhet a reálértéke inflációs környezetben. Ezt persze meg lehet változtatni, sőt, ha a családi adókedvezményt hosszútávon fent szeretnénk tartani, akkor érdemes is lenne változtatni a törvényen. Az értékállóságot leginkább úgy lehetne biztosítani, ha valamilyen dinamikusan változó tényezőhöz kötnék a kedvezmény mértékét.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Célszerű lehet ebből a szempontból a minimálbérhez kötni a kedvezményt, az adóalap egyébként is sok esetben ebből képződik, így a bérrel együtt az igénybe vehető kedvezmény mértéke is nőne.
Szintén jó megoldás lehet, ha a KSH által megállapított előző évi átlagkeresethez igazítanák a családi adókedvezmény mértékét. Ugyan ezzel a bérdinamikát lemaradással követné a kedvezmény növekedése, azonban akkor is nőhetne, ha az átlagbér gyorsabban nő, mint a minimálbér.
Az infláció szintjéhez is igazíthatnák a családi adókedvezményt, így a reálértéke hosszútávon gyakorlatilag állandó maradna, persze kisebb ingadozások elképzelhetők, a korrekció egyébként utólagosan (a KSH adatai alapján) vagy előzetesen is megtörténhetne. Az előbbi hátránya, hogy csak utólagosan követi a pénzromlás mértékét, előnye, hogy pontosabb. Az utóbbi viszont a nyugdíjemeléshez hasonló lehetne, a nyugdíjak következő évi várható növekedését ugyanis a költségvetés benyújtásakor határozzák meg, ami legkésőbb szeptember közepén megtörténik.
Ahogy a nyugdíjasoknál, úgy a családosoknál sem kizárt, hogy a jövőben a kormány kiigazításokat tegyen annak érdekében, hogy a családi adókedvezmény megtartsa értékét. Jelenleg nem is az a legnagyobb kérdés hogy milyen módszerrel tartják meg a kedvezmény mértékét, hanem az, hogy a jövőben megmarad-e a családi akdókedvezmény értéke, vagy az infláció szép lassan elemészti azt.
Címlapkép: MTI / Czimbal Gyula