Pénzcentrum • 2016. szeptember 23. 11:05
Idén közel 70 ezer mezőgazdasági idénymunkás hiányzott a kertészetekből, és ez a nagyfokú munkaerőhiány az alma betakarítása során csúcsosodik ki. Hova lettek a napszámosok? Lesz, aki leszedi a gyümölcsöt, vagy több tonna marad a fán, miközben 500 forintos kilónkénti áron vesszük majd a külföldi almát a boltokban?
A mezőgazdasági munkálatok néhány hét múlva véget érnek, de még mindig nagy fejtörést okoz a kertészeteknek, hogy ki fogja leszedni a fáról az almát. A mezőgazdasági betakarítások évente 120-150 ezer embernek adnak munkát szakaszosan, tavaly viszont 25-30 ezer, idén pedig már 50-70 ezer munkás hiányzott a földekről.
A kertészeti idénymunkák egyébként áprilistól októberig tartanak, és átlagosan nagyjából 80-100 napig nyújt bevételi forrást egy-egy alkalmi dolgozónak - tudta meg a Pénzcentrum Ledó Ferenctől, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnökétől.
Miért nincs ember?
A kertészeti idénymunkák sajátossága, hogy tényleg csak szakaszosan, néhány hétre, vagy hónapra tud megélhetést biztosítani a dolgozóknak, többségében a betakarítások időszakában. Emellett nagyon nehezen tervezhetők előre, napra pontosan, hogy mikorra érik be az adott termény, és az időjárás is nagyon fontos körülmény, mivel esőben nem lehet a földeken dolgozni.
Az elnök szerint a kertészetekben a munkaerőhiány fő oka, hogy a nagyon alacsony munkanélküliségnek és a közmunkaprogramnak köszönhetően nagyon kevés ember vállal mezőgazdasági munkát. A kertészetekben végzett munka sok esetben komolyabb fizikai megterhelést jelent (tűző nap, hajolva), ezért inkább a kevésbé megterhelő helyre megy doglozni, aki csak megteheti.
Azért sem jelent valódi segítséget a közmunkaprogram, mert a vállalkozó nem választhatja ki, hogy kivel szeretne dolgozni, csak kivezényelik az embereket a földekre.
- mondta Ledó Ferenc. Emellett, ugyanúgy ki kell fizetnie a vállalkozóknak a napi díjat annak a munkásnak is, aki csak "téblábol" egész nap, mint annak, aki becsülettel végigdolgozza a műszakot. Csakhogy a végeredmény nem ugyanaz, a lazsáló munkás bére a vállalkozónak ablakon kidobott pénz.
Külföldről hozzák a munkást
A korábbi években gyakran jöttek Erdélyből munkások segíteni a gyümölcsszedésben, de mióta a román állampolgárok is szabadon dolgozhatnak az EU-ban, azóta erős a verseny a lengyelekkel a munkaerőért. Jelenleg Ukrajnából tudnak még vendégmunkásokat hozni, de az alapvető bizalmatlanság miatt csak olyanokat szeretnek foglalkoztatni a termelők, akik ha nagyon minimálisan is, de beszélnek magyarul. És akkor még az elszállásolás és utaztatás problémájáról nem is beszéltünk.
Mivel a mezőgazdasági területek környékén nincs még túl sok munkásszálló, legalább is nem annyi, hogy szezonban elegendőek legyenek a külföldi vendégmunkásoknak, ezért több vállalkozás tanyákat vett meg, és azokon alakítottak ki munkásszállókat - ÁNTSZ engedéllyel.
Egyébként a mezőgazdasági cégek is egyre erőteljesebben gépesítenek, így elképzelhető, hogy 5-6 éven belül megoldódnak a munkaerő-problémák, de mindig lesznek olyan betakarítási munkálatok, kézi szedések, amelyeket csak emberek tudnak elvégezni.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Van, ahol jobban fizetnek
A napszámosok is általában a törvényileg meghatározott minimálbért kapják, de vannak olyan országrészek, ahol ennél jobban fizetnek. A Csongrád megyei Szentes környékén például 700-800 forintnál kezdődnek az órabérek. Ez nem jelenti azt, hogy bármilyen munkát is végez a dolgozó, akkor is szükség lesz rá, mivel a termelők csak a jó munkaerőért fizetnek, akik jól végzik el a feladatokat. A mezőgazdaság termelékenysége véges, ezzel indokolják, hogy nem tudják nagyon emelni a béreket.
A mezőgazdasági idénymunkákra általában helyi szinten hirdetnek álláslehetőségeket, a munkaügyi központokban, helyi újságban, lokális hírportálon, esetleg szórólapokon.
Eltűnt a fekete
Az egyszerűsített foglalkoztatás bevezetése óta a mezőgazdaságból szinte teljesen eltűnt a feketemunka. Nem azon a napi 500 forinton spórolnak a vállalkozók, amiket a munkások után kell befizetni, túl nagy rizikót jelent a lebukás is, ami nagy terheket vonna maga után.
Hol a gond?
A Dunántúlon - a Balaton környékét leszámítva - egyre inkább visszaszorul azoknak a gyümölcsöknek a termesztése, amelyek betakarításához emberi munka szükséges. A nyári időszakban amúgy is szinte lehetetlen embert találni, mivel inkább a turizmusban keresik az idényjellegű munkalehetőségeket. A Balaton környéki kertészetek is gyakran Tolna és Baranya megyéből hoznak munkásokat.
Magyarországon a legtöbb gyümölcsös a Nyírségben van, ott folyamatosan munkaerő-gondok vannak.
Bács-Kiskun-Szolnok, valamint Csongrád megyében nem a gyümölcsök betakarítása, hanem a hajtatás vannak gondok. Békés megyében a határ közelsége miatt gyakran Romániából hoznak munkásokat, és az idény alatt naponta utaztatják őket.
Külföldi alma lesz a piacon?
Ha kevés a hazai alma - mert nincs aki leszedje, és a fán marad - akkor drágábban lehet megvenni, és a nagy áruházláncoknak kifizetődőbb lehet, ha külföldről hozzák be a terméket. Idén a jég sem kímélte a magyar almát, így kevesebb a termés is. Úgy tűnik, hogy nehezen ugyan, de sikerül megoldaniuk a termelőknek, hogy ne rohadjon a fára a gyümölcs, és ha vélhetően kicsit magasabb áron is, de magyar alma legyen a boltokban.